Az Nvidia az SC 26 alkalmával egy rendkívül ígéretes, hatalmas lehetőségeket kínáló GPU-val rukkolt elő, ami ezúttal nem az AI feladatok gyorsítására szolgál, sokkal inkább a klasszikus HPC környezetbe szánják, ahol különböző szimulációkat, illetve egyéb feladatokat tud hatékonyan gyorsítani, és minden egyéb olyan környezetben is kiválóan érvényesülhet, ahol hatalmas párhuzamos számítási teljesítményre van szükség.
A Rubin HPC névre keresztelt újdonság a Vera Rubin platformot erősíti majd, de eddig bejelentett társaival ellentétben inkább a nagy párhuzamos számítási teljesítményt igénylő területeket veszi célba, ahol az Nvidia állítása szerint minden eddigi GPU-nál több CUDA magot állíthat a felhasználók szolgálatába: az újdonság egyetlen nagy GPU formájában 50 000-nél is több CUDA maggal rendelkezhet.
Annak érdekében, hogy a hatalmas párhuzamos számítási teljesítményt megfelelő adatátviteli sávszélességű összekötő rendszerrel is ki lehessen szolgálni és ezáltal több GPU is hatékonyan együttműködhessen, a Rubin HPC az Nvidia legújabb fejlesztését, az NVlink 7 interconnectet kapja meg, ami az NVLink 6-hoz képest jelentős előrelépést hoz. Az NVLink, amit a korábban bejelentett Rubin platformok használnak, 3,6 TB/s-os kétirányú adatátviteli sávszélességet nyújt, amire az NVLink 7 is képes lesz, de már nagyobb mennyiségű GPU egyidejű összekötését is lehetővé teheti, igaz, ezzel kapcsolatban egyelőre nem osztottak meg konkrét részleteket.
Az új GPU körül még elég sok kérdés maradt megválaszolatlanul, nem árulták el a CUDA magok pontos számát, az egyszeres és dupla pontosságú számítási teljesítményt (FP32/FP64), valamint az is rejtély, mennyi memória kapcsolódhat a GPU-hoz, az mekkora memória-sávszélességet oszthat be, illetve a memória-adatsín szélessége is rejtély, csak úgy, ahogy a TDP keret alakulása is. Az viszont biztos, hogy a Rubin HPC kompatibilis lesz a CUDA-X könyvtárakkal, valamint egyebek mellett azokat az algoritmusokat is kezelni tudja, amelyek révén az AI ügynökök meghívhatják a szuperszámítógép-fürtöt, ha szimulációs vagy egyéb feladatok elvégzésére van szükség.
A korábban bemutatott Rubin GPU viszonyításképpen 28672 darab aktív CUDA magot tartalmaz, amelyek 224 SM tömbbe rendezve – valószínűleg ebből a GPU-ból lapul egy tokozáson belül kettő vagy négy darab, akár némileg visszafogott CUDA mag mennyiséggel is annak érdekében, hogy a TDP keretbe beleférjen a fejlesztés. A lapkák között NVLink C2C kapcsolat biztosíthatja a kommunikációt, amennyiben a négylapkás Rubin Ultra fejlesztésből indulunk ki, amiről korábban már volt szó. A normál Rubin GPU egyébként 288 GB-nyi HBM4 fedélzeti memóriát is használ, ami 22 TB/s-os memória-sávszélesség elérését teszi lehetővé, de hogy a Rubin HPC memória-alrendszerét pontosan hogyan alakítják ki, az egyelőre rejtély.
A Rubin HPC mérnöki feladatokra, pénzügyi kockázatelemzésre, valamint különböző tudományos feladatokra is kiválóan alkalmas lesz, például a humán genom feltérképezésére, gyógyszerfejlesztésre, időjárási modellek készítésére, illetve számos egyéb olyan feladatra is, amelyek a HPC szegmensre jellemzőek.
A Rubin HPC várhatóan 2028 folyamán rajtolhat el, így a vele kapcsolatos további részletekre majd csak később derülhet fény.































