Illetve ami periódusidejét illeti, arra sem, hiszen ultrarövid idő alatt, mindössze 8 földi óra alatt kerüli meg csillagát. Hogy az ilyen bolygók hogyan keletkezhetnek és létezhetnek, az az exobolygókkal kapcsolatos kutatások egyik nagy kérdése. A GJ 367 b ráadásul rendkívül könnyű is: akkora mint a Mars, és felannyit nyom, mint a Föld, amivel a legkönnyebb ismert exobolygóvá lépett elő.
A kérdéses planéta mindössze 31 fényévnyire található, és közelsége lehetővé teszi, hogy a kutatók olyan dolgokat is megállapítsanak róla, amire más rövid periódusú bolygók kapcsán nem volt lehetőség. Például azt, hogy a GJ 367 b egy kőzetbolygó, amely valószínűleg a Merkúrhoz hasonló szilárd vas- és nikkelmaggal rendelkezik.
A bolygó csillagához való rendkívüli közelsége miatt annak felszínét a becslések szerint 500-szor erősebb sugárzás éri, mint a Földet. Ennek eredményeként a csillag felőli oldal 1500 °C-ra hevült, így ha valaha volt is bármiféle légköre, az régen elpárolgott. Arra viszont van esély, hogy a csillagnak más bolygói is vannak, amelyek esetlegesen élhetők. A rendszer központi égitestje egy vörös törpe, amelyek körül az eddigi tapasztalatok szerint gyakran van több bolygó is. A GJ 367 b így erős jele annak, hogy a rendszerben más bolygók is léteznek, amelyek tanulmányozásával például arról is többet tudhatnak meg a kutatók, hogyan keletkeznek az ultrarövid periódusú bolygók.
Egy ilyen csillag esetében az élhető zónában keringő bolygók nagyjából egy hónap alatt kerülik meg a központi égitestet, mondja George Ricker, az MIT kutatója, a vonatkozó nemzetközi vizsgálat vezetője. Mivel a csillag nagyon közel van, és igen fényes, jó esély van rá, hogy ha vannak más bolygók a rendszerben, azokat látni fogjuk, folytatja a szakértő.
Az új bolygót a NASA TESS űrtávcsövével fedezték fel, amely a fedési módszerrel kutat a Naprendszeren kívüli bolygók után, periodikus halványodásokat keresve a megfigyelt csillagok fényében. Az űrtávcső 2019-ben egy hónapig figyelte azt az égterületet, ahol a GJ 376 katalógusjelű csillag található. Ezen megfigyelés során gyűjtött adatok alapján detektálták a 8 órás periódusú bolygót, majd amikor megerősítették, hogy valóban egy planétáról van szó, az ESO HARPS nevű eszközével is vizsgálni kezdték a rendszert.
Így derült ki, hogy a bolygó a legkönnyebb ismert planéta: sugara 72 százaléka, tömege 55 százaléka a Földének. Ezek a mutatók arra utalnak, hogy a mag vasban gazdag lehet. A különböző modellek alapján a Merkúrhoz hasonló, nagy méretű mag tűnik a legvalószínűbbnek, amely a bolygó belsejének 86 százalékát tölti ki. A kutatók rendszeresen figyelik a rendszert, hátha újabb bolygók nyomát csípik el abban.
