Szerencsénkre több gyártó és/vagy forgalmazó kínál megoldást az ilyen esetekre. Lényeges, hogy az itt leírtak a cikk megjelenésekor érvényesek. A tapasztalat az, hogy időről-időre változ(hat)nak ezek az eljárások, és a feltételek.
A garanciális ügyintézés ritkán hálás feladat. Eleve rossz szájízzel indul a folyamat, mert valami elromlott, foglalkozni kell vele, amikor jobb dolgunk is lenne, és várhatóan minimum napokig nem fogjuk tudni használni. Papírokat, esetleg tartozékokat kell előkeríteni, és akkor még nem is vittük vissza az üzletbe/szervizbe, ahol lehet, hogy további kérdésekkel fognak zaklatni, nem egy gyors csere vár, ahogy lehet korábban reménykedünk. Ha ráadásul az üzlet is bezárt, és jogutódot sem találunk, az felteszi a pontot az i-re. Sokan ekkor besokallnak és a hibás termék a hulladékgyűjtőbe kerül - persze ez is lehet olcsóbb, mint elvinni egy szervizbe, ahol vagy sikerül (sok pénzért) megcsináltatni, vagy csak úgy tűnik és még oda is járkálhatunk vissza. Aki úgy okoskodik, hogy "a gyártónak is kellene garanciát vállalni, próbáljuk meg ott", nem ritkán bejön a számítása.
Kezdjük egy kis jogászkodással. Sajnos itt nem indokolt korábbi hazai, akár külföldi tapasztalatokat alapul venni. Egyrészt a magyar jogban, amennyiben a gyár nem hazánkban található, gyártónak minősül, aki a terméket először eladja, tehát szavatossági igényünket oda is bejelenthetjük. Fontos, hogy ez esetben a bizonyítási teher az ügyfélen van, tehát igazolnunk kellene, hogy a hiba oka már teljesítéskor (azaz lényegében a termék megvásárlásakor) megvolt. Még egyszer: nem a hiba, hanem a hiba oka. Tehát egy satnya forrasztás, ami később elrepedt, és a készülék nem működött tovább. De például a villámkár már nem tartozik ide, mert a hibát ilyenkor a villám okozza, ez pedig a vásárláskor nem állt fenn.
Lényeges megemlíteni még, hogy a "garancia" a jogban a tartós fogyasztási cikkek esetén nem használatos, helyette a szavatosság és a jótállás a helyes szóhasználat. Magyarországon hatályos a jótállás szabályai a külföldi gyártókra nem vonatkoznak, azok általában saját szabályaik szerint járnak el (policy), az EU-ban ezen kívül érvényes a szavatosság is.
Az első csalódás akkor érhet, amikor kiderül, hogy csak fogyasztónak, természetes személynek intézik a garanciát. Egyik ilyen az EVGA, ők ezt END USER-nek nevezik, ami a végfelhasználó - ez szimplán fordítva ami itthon cég is lehet, így ez félreértésekre is okot adhat.
Mindenesetre, ha észreveszik, hogy cég szerepel a számlán vásárlóként, a garancia nem érvényesíthető náluk, minden esetben az üzletbe küldenek. Az üzlet viszont szintén "cég", így nem tudják az extra garanciát érvényesíteni ők sem. Régebben ez még cifrább volt, mert nem volt kiírva a honlapra az END USER-korlátozás, az csak a termék regisztrációja, számla feltöltése és RMA ügyintézés igénylése után derült ki.
Az EVGA esetén egyébként egy másik korlátozás is fontos: ha a számlán szereplő fogyasztó eladja a terméket, az új tulajdonos felé csak egy rövidebb garanciaidőt vállalnak. Ez elsőre fura hátránynak tűnhet, de rájöhetünk hogy más gyártó egyáltalán nem vállal ilyen esetekben garanciát.
A gyártók egy csoportja pedig feltételül szabja, hogy csak annak intéz garanciát, aki a terméket tőle vásárolta (pl SAPPHIRE, GAINWARD).
Ez nem igazán fogyasztóbarát, de joguk van hozzá. Részben azzal indokolható, hogy a hibás termék sikertelen kijavítási kísérlete és lehetetlen kicserélése akár hasonló termékre - tehát ha sem a javítás, sem a csere nem megoldható, egy megoldhatatlan feladat elé állítja ilyen esetben a gyártói szervizt. Ilyen esetben csak a pénzvisszafizetés marad, azonban erre nincs mód, mivel mi, a végfelhasználók nem fizettünk semmit a gyártónak - így nem is állunk kereskedelmi jogviszonyban, tehát nem is kaphatunk "vissza" pénzt.
Az igazsághoz hozzátartozik, létezik gyártó, amelynek sikerült erre is megoldást találni: egy általuk megállapított összegért vásárolhatunk a gyártó, vagy megadott partnere webshopjából, esetleg felajánlanak egy hasonló értékű holmit - bár az közel sem biztos, hogy új, vagy egyáltalán megegyező funkciójú lesz az általunk leadott hibással: pl. egér helyett egy webkamera.
Lehet félreértés az összegben is: van, hogy a számlán szereplő árat veszik alapul, máskor azt az összeget, amelyért a gyártó eladta az első viszonteladónak az árut. És akkor nem beszéltünk még az avulásról. Ez nálunk a jótállás keretében nem alkalmazható, egyébként évente 20%-os avulás az átlag a tapasztalat szerint, leszámítva a német rendszert, ahol a harmadik év végén 0-ra avul a termék - mindez jogszabály alapján.
Mivel a garanciális feltételek és eljárások nem a magyar jogszabályok alapján szabályozottak, fontos tájékozódni mielőtt nekikezdünk. Sok esetben a számla megléte is szükséges, az legyen kéznél - már ha kaptunk, mondjuk egy hardveraprós vásárlás során. Ha nem, fontos információ lehet, hogy gépi számla esetén számlamásolat kérhető a kereskedőtől - már ha tudjuk, hogy melyik a cég, és az még létezik. A számlamásolathoz szükséges lehet igazolni azt, hogy a termék már a mi tulajdonunkban van, pl. egy adásvételi szerződéssel.
Felmerülhet, hogy ha megvan a kereskedő, miért lenne szükség a gyártóhoz való visszaküldésre? A kereskedelemben a jogszabály által előírt, kötelező jótállás sokszor rövidebb határidőt állapít meg, mint a termék valós gyártója által biztosított garancia időtartama. A forgalomba hozók pedig csak ezt a rövidebb határidőt "vállalják be", amihez joguk van (leszámítva azt az esetet amikor a gyártó jótállást vállal, mert azt kötelező továbbadni a fogyasztó felé, de már az általuk alkalmazott ügyintézési módok sem felelnek meg a jótállásnak a külföldi gyártók esetén). A kötelező jótállás 2021-es év előtt 1 esztendő, utána az eladási ár szerint sávosan, 1-3 év időtartam, tartós fogyasztási cikkek esetén.
Azonban például merevlemezgyártók több esetben egyes modelljeikre 5 év garanciát vállaltak (de pl. hálózati eszközök és tápegységek esetén 10 év garancia is előfordult, memóriáknál pedig az "élettartam" is - erre később kitérünk), melyet így akkor is ki tudunk használni, ha a kereskedő nem vállalta ezt a határidőt. Mi lehet az oka, hogy a kereskedő nem a teljes garanciaidőt, esetleg csak a törvényi minimumot vállalja? A kockázat csökkentése (pl. csődbe megy, eltűnik a nagykereskedés, ahonnan vásárolt) lehet az egyik oka.
Egy másik, hogy a külföldi gyártók sok esetben ún. korlátozott garanciát vállalnak termékeikre. Ez azt jelenti, hogy a hátralévő garancia ideje nem változik, akár csere, akár javítás történik. Ráadásul elfogadott javítási mód lehet egy másik javított termékre történő csere is (a garanciaidő ekkor sem érintett, nem indul újra), vagy egy nem a leadottal megegyező modell, mely szintén javított is lehet.
Fontos, hogy mielőtt nekilátunk a procedúrának, megbizonyosodjuk, hogy az alkatrész tényleg hibás, és amit hibának vélünk, indokolt legyen egy garanciális ügyintézés megkezdéséhez. Előfordulhat, hogy amennyiben nem találnak hibát, vagy a kifogást nem hibaként értékelik, labordíj és szállítási költség megtérítése fejében kaphatjuk vissza a terméket, ami lehetséges, hogy magasabb költség lesz mint a termék eredeti ára.
A következő, a termék állapota. Van gyártó, aki teljesen sérülésmentes terméket fogad csak el.
Van, aki kisebb hibákat is megenged - ezekről informál is a honlapján - de olyan is létezik, hogy a termék szétszerelése sem probléma. Látható, hogy van olyan gyártó, aki olyan esetben is vállal garanciát, amelyben a jogszabályok - így a kereskedő - is elutasító.
Már annyira nem sokszor futok bele, de természetesen hamis sem lehet a termék, ami azért elő-előfordul a történelemben.
Természetesen ezt a gyártók tudják, észreveszik.
Több gyártó termékregisztrációt szab az ügyintézés feltételének. Előfordul, hogy ezt a vásárlást (számla dátumát) követően, meghatározott határidőn belül kell megtenni (Zotac videokártyák esetén pl. 28 napon belül történt regisztráció esetén tudjuk kihasználni az alapon felül nyújtott extra garanciát).
Ennek mindenképp érdemes (egyből a vásárlást követően!) utánanézni, mert a gyártók sok esetben plusz garanciát biztosítanak a termékeikre, (pl a Funai tévék regisztrációja után 5 év garancia járt, és erről csak a használati útmutató tájékoztatott). Egyes gyártók régiókat jelöltek ki, és a garanciafeltételek régiónként eltérők lehetnek, tehát figyelni kell arra, hogy megfelelő régió / weboldal legyen kiválasztva.
Lehet, hogy a gyártási idő lesz az, ahonnan a garanciát számolják, más esetben számlát kell feltölteni.
Vannak esetek, amikor nemcsak a gyártói garancia az egyetlen út. A jog ezt a gyártó által megbízott szervizszolgálat-nak hívja, ilyen van közel az összes a laptopgyártónak, de másféle termékgyártók is élnek ezzel a módszerrel.
Ennek a szolgáltatásnak az igénybe vétele szinte mindig számlához kötött. Néha a gyártói szerviz garancialevele is szükséges, ha ez nincs meg, pótlása sok esetben nem megoldható. Egyes esetben a gyártó a gyártási időt is feltünteti a készüléken.
Ilyenkor mód nyílhat mindenféle dokumentum nélkül elindítani a folyamatot azzal a megkötéssel, hogy a garanciaidő ez esetben a terméken feltüntetett időponttól kezdődik (és ebbe bele is kell férnünk a leadáskor). A megbízott szerviz igénybe vételének van még egy kockázata: ha nem tudják megjavítani a terméket, csereigazolást adhatnak ki, ezt viszont ha megszűnt az üzlet bajosan fogjuk tudni beváltani. Később bővebben is lesz még szó a megbízott szervizes ügyintézésről.
Viszont olyan is előfordul, hogy a gyártótól garancia nélkül vásárolnak, ez ugye kedvezőbb árral jár együtt. Előfordul ilyen komplett számítógépeket értékesítő gyártók esetén, hiszen a komplett számítógépeket egyben fogják szervizelni a szervizpontjaikon pl. HP, DELL, ASUS, stb. Sőt, az is gyakorlat, hogy "egyedi" alkatrészeket gyártanak nekik, pl. alaplapot, melyen láthatók az eredeti gyártó stílusjegyei, mégsem található meg az alaplapgyártó honlapján.
Garancia nélkül még a kereskedők is tudnak a gyártóktól vásárolni (pl. a Pixmania, de talán az Amazon is csinál ilyet). A garancia ellenőrzésekor ilyenkor a "Contact the place of purchase" vagy hasonló felirat jelenik meg, azaz a vásárlás helyével vegyük fel a kapcsolatot. Ilyen esetben sajnos vakvágányra futottunk.
Olyan is előfordulhat, hogy kétségbeesésünkben írunk a gyártói supportnak és megesik rajtunk a szíve: a PowerColor például megjavított egy videokártyát - igaz pénzért - egy hosszabb levelezést követően, míg az ugyanabba a cégcsoportba tartozó Gainward nem is válaszolt a levelekre. Ilyen példát is bemutatunk, bár fontos tudni, hogy itt akár még attól is függhet a siker, ki olvassa el a levelünket és milyen napja van épp.
Fontos még egyszer, hogy ezek a cikk írásakor aktuális eljárások / információk. Az angol nyelv valamilyen szintű ismerete, vagy fordítóprogramok használata sajnos elkerülhetetlen lesz. Nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is bemutatjuk az eljárásokat. Egy Intel processzor lesz az első áldozat, a következő cikkben.
