Már megint dúl a kriptovaluta-láz
Legutóbb 2017 és 2018 folyamán voltak annyira kedvezőek a kriptovaluta-árfolyamok, hogy érdemes volt elgondolkodni azon, meglévő, illetve újonnan vásárolt videokártyánkkal szerencsét kéne próbálni a kriptovaluta-bányászat ingoványos talaján, hátha lesz elég idő arra, hogy visszahozza a bekerülési költséget, illetve akár még extra profitot is termeljen. 2018-ban persze durrant a lufi, ami nagyon fájt a gyártók és a bányászok számára, ez pedig most is szinte bármikor benne van a pakliban.
Nehezítő tényező, hogy a COVID-19 miatt sokan dolgoznak és tanulnak otthonról, így a videokártyák iránt már alapból nagy volt a kereslet tavaly, plusz az új modellek megjelenésekor felbukkantak a botokat használó nyerészkedők is, ezzel ellehetetlenítve az átlagfelhasználók helyzetét, nekik ugyanis nem igazán maradt portéka a rajtok után. És természetesen az árak alakulása is hagyott némi kívánnivalót maga után.
Erre az amúgy is kedvezőtlen helyzetre tett rá egy lapáttal az éppen felélénkülő kriptovaluta-láz, ami az elmúlt év végén tapasztalható hatalmas Bitcoin-árfolyam növekedésnek köszönhető, az ugyanis magával rántotta az alternatív kriptovaluták árát is, így egyebek mellett a Monero és az Ethereum bányászata is vonzóvá vált a gamer videokártyával rendelkezők számára. A gyártók persze megpróbáltak tenni a kedvezőtlen helyzet ellen, például próbáltak kapacitást növelni, ám akkoriban már a chiphiány is nehezítette a dolgukat, így lényegi javulásra azóta sem került sor.
Az Nvidia fejlesztőcsapata megpróbálkozott a GeForce RTX 3060 kriptovaluta-bányász teljesítményének mesterséges csökkentésével, valamint CMP HX néven új, kifejezetten bányászoknak szánt kártyákat is bemutattak. A GeForce RTX 3060-nal induló kezdeményezést végül ők maguk lőtték lábon azzal, hogy a Windows Insider Program keretén belül egy Hash Rate Limiter funkció nélküli GeForce drivert tettek elérhetővé, így az a bányászokhoz is eljuthatott, valamint a CMP HX sorozat sem érkezik olyan gyorsan, mint kéne, így a friss videokártyák iránt még mindig nagy a kereslet a bányászok részéről (is). időközben a GeForce RTX 3060 köré épített védelem utolsó bástyáit is lerombolták, ami aligha jó hír az Nvidia és a gamerek számára.
Közben az AMD-nél úgy vélekednek, se nem korlátozzák kártyáik bányászteljesítményét, se nem optimalizálják őket a speciális terhelésformához – felőlük lényegében bárki nyugodtan használja termékeiket, amire csak akarja. Persze az RDNA architektúra amúgy sem olyan vonzó ebből a szempontból, hiszen mindent annak vetettek alá, hogy a játékokat a lehető legjobban kiszolgálhassák, ám ha nincs más, a bányászok ezeket a kártyákat is előszeretettel használni fogják.
A kriptovaluta-láz lényegében egy globális „folyamat”, szinte minden országban találhatunk bányászokat, ám az már messze nem egységes, hogy a megtermelt, azaz kibányászott kriptovalutákkal mihez kezdhetnek, illetve az sem, hogy az adott országban tiltott-e a kriptovalutákkal való kereskedés, vagy sem. Hogy miért kapnak a bányászatért cserébe kriptovalutát? Nagyon leegyszerűsítve azért, mert segítenek a decentralizált kriptovaluta-hálózat különböző folyamatainak és tranzakcióinak elvégzésében, amiért ez a jutalom. Aki bővebben is kíváncsi arra, mi is az a kriptovaluta, korábbi összefoglalónkból képet kaphat róla.
Vannak helyek, ahol a központi bank privilégiuma a kriptodevizák kezelése
Ékes példája ennek Irán gyakorlata, ott ugyanis 2018 áprilisában megtiltották az országban található pénzintézeteknek, hogy kriptovaluta kereskedést folytassanak. Ezt az iráni vezetés azzal indokolta, hogy a decentralizált kriptovaluták tökéletesen alkalmasak pénzmosásra, a terroristacsoportok finanszírozására, valamint rajtuk keresztül a bűnözők is hatékonyan mozgathatják különböző anyagi forrásaikat, amelyek az esetek többségében illegális ügyletekből származnak – hiszen ezért is nevezik őket bűnözőknek.
Erre a lépésre nem sokkal azután került sor, hogy Irán hivatalos pénze, a rial hatalmasat veszített az értékéből. Ezzel egy időben az ország Információs és Kommunikációs Technológiai minisztere, Mohhammad Javad Azari Jahromi arról is említést tett, hogy Iránnak saját kriptovalutát kell fejlesztenie a nem is oly távoli jövőben. A vezetés azt szerette volna már akkoriban is, hogy a virtuális devizák körül megfelelő szabályozás lépjen életbe, csak így tudják őket teljes mértékben támogatni. A központi bank igazából már akkoriban is aggodalmát fejezte ki a kriptovalutákkal kapcsolatban, ugyanis a pénzügyi szakemberek szerint megbízhatatlanok és kockázatosak ezek a devizaformák, hiszen óriási árfolyam-ingadozást produkálnak, valamint egyes esetekben piramis sémákat is követnek.
Az amerikai szankciók romba döntötték az iráni gazdaságot, a kriptovaluták menekülőutat nyújthatnak
Igen ám, de időközben Irán és az Amerikai Egyesül Államok között feszültebbé vált a viszony, ugyanis az irániak kötelezettségszegése, valamint az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargó meghosszabbításának kudarca miatt az USA kereskedelmi szankciókat léptetett életbe, amelyek 2018 és 2020 között 10% és 20% közötti mértékben rontották az iráni gazdaság teljesítményét.
A szankciók miatt az iráni olaj iránti igények csökkentek, az export leállt, a kormányzatnak pedig vissza kellett vágnia az infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokat, valamint a közalkalmazottak fizetéseit is, több mint 50%-kal, 2018 óta. Ugyancsak a szankciók miatt szorult ki Irán a globális pénzügyi rendszerből, amelynek köszönhetően a PayPal, a Visa, illetve a MasterCard sem teszi elérhetővé szolgáltatásait az irániak számára, sok más online fizetési rendszerrel karöltve.
Éppen ezért az iráni kormányzat nagyobb tempóra kapcsolt a saját kriptovaluta fejlesztése kapcsán, 2020 januárjára pedig már négy iráni bank is tesztelte a nemzeti fizetőeszközre, a riálra alapozott kriptopénzek egyikét. 2020 folyamán az iráni nemzeti valuta, a riál árfolyama nem kevesebb, mint 57%-kal csökkent az amerikai dollárhoz viszonyítva. Ez igen komoly problémákat okozott: a kormányzat a riál helyett a tománra történő átállás mellett döntött 2020 májusában, így a rialból négy nullát le lehetett vágni, ami segített a tranzakciók egyszerűsítésében, illetve az inflációs nyomás enyhítésében is. A tomán, ami 1925-ig hivatalos fizetőeszköz volt Irán területén, lényegében 10 000 iráni riált ér
Ez, vagyis a szankciók újbóli bevezetése volt az a pont, ahol Irán a kriptovaluta-bányászat állami engedélyezésével próbált bevételekhez jutni, amelyekből egyebek mellett az importokat is fizetni szeretnék. Ennek érdekében a CBI (Irán Központi Bankja) meghatározott csatornákon keresztül, meghatározott mennyiségben fogadja a regisztrált bányászok által termelt kriptovalutát.
Államilag adnak ki licencet kriptovaluta-bányászatra
Irán lényegében 2019 júliusa óta ismeri el törvényes iparágként a kriptovaluta-bányászatot, ám nem lehet csak úgy bányászatba kezdeni, mindenképpen állami licenc szükséges a nagyobb farmok számára. Beszámolók szerint az iparág indulását követő első hat hónapban több, mint 1000 ilyen állami licenc talált gazdára, és a bányászat azóta is virágzik az országban.
A Bitcoin Mining Map alapján 2019 szeptemberében, amikor az említett szolgáltatás elindult, az ország részesedése Bitcoin Hash Rate terén mindössze 2% volt, ami 2020 májusára egészen 4%-ig emelkedett, most pedig, amikor cikkünk készül, éppen 2,67%-on áll ez a mutató – persze jelenleg mindenhol alaposan felpörgött a kriptovaluta-bányászat, ez pedig a részesedéseket is alaposan átrajzolta.
A licenc keretén belül az is meg van határozva, az adott bányászfarm mekkora fogyasztáskeretet használhat fel, cserébe viszont kedvezményes áron kapják az áramot, ezért is olyan népszerű a kriptovaluta-bányászat az országban, de erről még később említést teszünk.
Azokat, akik illegálisan, licenc nélkül próbálnak ipari méretben bányászni, megpróbálják mihamarabb levadászni a hatóságok, ebben pedig a lakosság segítségét is kérik – némi díjazással ösztönzik együttműködésre mindazokat, akik információval tudnak szolgálni illegálisan üzemelő bányászfarmokról.
A kriptovaluta-bányászok elég komoly felfordulást okoztak Iránban
Idén januárban masszív áramszünetek bénítottak meg több nagyobb várost az ország területén, amelyért egyértelműen a kriptovaluta-bányászokat kiáltották ki bűnbaknak. A vezetés le is kapcsolt 1600 kriptovaluta-bányász farmot, köztük olyanokat is, amelyek legálisan működtek, azaz rendelkeztek állami licenccel. Az állami tulajdonban lévő energiaszolgáltató vállalat, a Tavanir vezetője szerint a rendőrség 45 000 illegális bányászgépet foglalt le, amelyek olcsó áramot használva, napi 100 MW-os fogyasztás mellett próbáltak profitot termelni tulajdonosaiknak. A becslések szerint az illegális kriptovaluta-bányász rendszerek országszerte mintegy 300 MW-nyi áramot fogyasztanak napi szinten, ami Irán csúcsfogyasztásának kevesebb, mint 1%-át teszi ki.
A szakemberek szerint a kriptovaluta-bányász rendszereket egyszerű és kézenfekvő lehet okolni, ám lényegében nem ezek, hanem az elhanyagolt, rosszul menedzselt infrastruktúra, valamint a csúcsidőszakok kiszolgálását végző módszerek tehetőek felelőssé. Irán az olaj és gázipart is érintő USA szankciók miatt nem tudja értékesíteni az alacsony minőségű, magas kéntartalmú fűtőolaját, így a kitermelt olajat, amit képtelenek eladni, gyorsan megpróbálják elégetni, ami nem egy környezetbarát megoldás – lényegében ez is szerepet játszik a rossz levegőminőség kialakulásában, ami éves szinten ezrek halálát okozhatja. Az efféle fűtőanyagokat az ország területén található erőművek 20%-ában használják.
Az áramszünettel tarkított időszakokban vastag részecskefelhő terjengett a városok felett, ahol a finom részecskék koncentrációja a 200 mikrogramm/köbméter értéket is meghaladta egy-egy rövidebb időre, márpedig ez a szint kifejezetten veszélyes az egészségre. Ez a probléma főként a hidegebb időszakban jelent komoly problémát.
Ahogy arra a hibáztatott kriptovaluta bányászok is rámutattak, a kormányzatnak át kéne gondolnia az energiastratégiáját, több megújuló energiaforrást kéne bevetnie, így az energiamix tisztábbá válhatna, valamint a levegőminőség is javulhatna.
Az olcsó áram teszi igazán vonzó bányászparadicsommá Iránt
Számos ország, mint például Kína és Törökország is érdeklődést mutat az iráni kriptovaluta-bányászat lehetősége iránt, sőt, ezekből az országokból már vállalkozó szellemű befektetők is érkeztek, akik komplett bányászfarmokat húztak fel. Ez persze abszolút nem meglepő, hiszen az iráni áram meglepően olcsó.
Míg az Amerikai Egyesült Államok területén átlagosan 13 centbe kerül egy kilowattórányi elektromos áram, addig Iránban ez az érték 4 cent. Hogy miért lényeges ez? Mivel a kriptovaluta-bányászat igencsak számításigényes, és így igencsak energiaigényes feladat is egyben, a befektetés megtérülését jelentősen befolyásolja az áram ára: minél kevesebb kiadás megy el az áramszámla kifizetésére, annál hamarabb megtérül a bányászfarmba fektetett pénzösszeg, és annál hamarabb kezd el „ingyen pénzt” termelni a rendszer.
