Manapság jóformán nem telik el hét anélkül, hogy a híradásokban ne jutnának kiemelt szerephez a kriptovaluták. Tekintve, hogy a téma közérdeklődésre tart számot, ezúttal egy hazai szakértőt faggattunk ki.
Pataki Gábor exbróker. Az Equitas Bróker tőzsdei kereskedési rendszer fejlesztését irányította vezérigazgató-helyettesként. A CoinBroker.hu alapítójaként igyekszik a blockchain technológiát – ezen belül a kriptovalutákat – a hazai digitális kultúra részévé tenni. Legújabb üzletfejlesztési projektje a ProfitManager.io mely Binance tőzsdéhez kapcsolható. A Profit Manager egy – a Binance tőzsdéken kapcsolódóan kereskedés támogató szoftverként támogatást nyújt a befektetőnek, hogy kihasználhassák az árfolyamok ingadozásban rejlő lehetőséget, de legfőképp a stresszmentes kereskedést nyújt támogatást a 0-24 órában működő kriptovaluta befektetés világában. A Kriptopénz ABC könyv társszerzője.
Az egyszerűség kedvéért kezdjük a legelején. A többség hallott már a kriptovaluta kifejezésről, a Bitcoin pedig jóformán kirobbanthatatlan a híradásokból. Azt azonban, hogy pontosan miről is van szó, alighanem kevesen tudnák megfogalmazni. Mi tehát a kriptovaluta, miben különbözik a hagyományos fizetőeszközöktől és mi a fedezete, mi adja az értékét?
A Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin + alternative szavak összekapcsolásának eredményeként. A Bitcoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül.
Az utóbbi két évben komoly erőfeszítések történtek aziránt, hogy a kriptovalutákat minél szélesebb körben elfogadtassák a közvéleménnyel. Ha lassan is, de növekszik az elfogadóhelyek száma, már Teslát is vehetünk belőle, hovatovább, Új-Zélandon szigorú feltételek mellett ugyan, de megengedték, hogy kriptovalutában fizethessék ki a béreket. Magyarországon mi a helyzet? Mennyire fogékonyak a különféle cégek arra, hogy így fizessenek nekik a termékeikért vagy szolgáltatásaikért. Mik a tapasztalatok, mennyire gördülékeny a rendszer?
Az online térben bárki elfogadhat kriptovalutát, ha beregisztrált a bitpay.com rendszerben, amivel egyben dönthet is róla, hogy euróban szeretné megkapni a fizetés ellenértékét vagy megtartja a kapott kriptovalutát. Egyre több bankkártya van Visa logóval, ami mögött kriptovaluták vannak, ilyen a Binance tőzsde is (ha valaki ezzel a regisztrál 20% örökös díjkedvezményt kap: https://www.binance.com/en/register?ref=LCPNHTYO), akik szintén kiadtak egy bankkártyát, amivel fizethetünk a Binance tőzsdén tárolt euró egyenlegünk terhére. Összegezve ma megoldott már, hogy elfogadjunk kriptovalutákat online vásárlásoknál, és akár a napi kávénkat is ki tudjuk kriptovalutával fizetni bankkártyánkkal.
Viszont akárhogy is nézzük, horribilisek a kilengések, ami egy klasszikus értelemben vett pénznél normális körülmények között elképzelhetetlen. 2019. január 23-án a Bitcoin 3675 dollárt ért, egy évre rá viszont 31 693-at: majdnem tízszeres a növekedés, majd február elején idén második alkalommal lépte át a 40 000 dolláros értéket. Az Ethereum ekkoriban hozzávetőlegesen 116 dollár körül mozgott, 2021. február 5-én viszont elérte az 1756 dollárt az árfolyama. Magyarázható pusztán a koronavírus-járvánnyal a növekedés, vagy más tényezők is állnak a háttérben?
A koronavírus járványnak semmi köze nincs az árfolyamok ingadozásához. A kriptovaluták piacának összértéke 1400 milliárd dollár, amiből a Bitcoin egymaga 860 milliárd dollárt tesz ki, miközben csak a Tesla tőkeértéke egymaga 807 milliárd dollár. A kriptovaluta befektetéseknél a nap 24 órájában elérhetőség hatalmas előnyt jelent, de egyben átok is, mert az alacsony forgalmú időszakokban viszonylag könnyű manipulálni az árfolyamot. Az árfolyam ingadozást aktivitásnak hívjuk, amivel együtt kell tudjunk élni, ha ezt a befektetési formát választjuk. A részvényeknél 2-3 százalékos kilengés is hírérték, míg a kriptavalutáknál gyakori a 15-20 százalékos napon belüli árfolyam változás.
Az extrém árfolyam-ingadozás nem teszi hiteltelenné a kripovalutákat, és nehezíti meg széles körű elfogadásukat? Hiszen egy érdeklődő ezt látva teljes joggal bélyegzi a holland tulipánlázhoz hasonló, mesterségesen felfújt buboréknak vagy nettó, hit-mozgatta szerencsejátéknak az egész jelenséget.
Nem szeretem a holland tulipánhagyma példát, nem gondolom, hogy a kriptovaluta buborék lenne. Egy új pénzügyi rendszer és egy új blokklánc alapú technológia születésének vagyunk tanúi, amit kevesen értenek megfelelő mélységben, de annál több az ellensége. Tisztán látszik, hogy megállítani már nem lehet, a szabályozók is a tiltás helyett elkezdtek átfogó szabályrendszereket kidolgozni. Németországban például ha egy évnél tovább tartunk meg egy kriptavalutát, nem kell adót fizessünk az árfolyam nyereség után.
Szintén a meghökkentően szeszélyes növekedés és csökkenés témájához kapcsolódik: jelenleg mik a lélektani határok, és a távlati előrejelzések alapján az árfolyam esésével vagy emelkedésével érdemes kalkulálni? Egyáltalán, mennyire biztosak ezek az elemzések, milyen távlatban következtethető ki a trendek alapján előre az, hogy marad-e az emelkedő tendencia, vagy sem?
A Bitcoin hatalmas előnye, hogy meghatározott darabszámú van csak belőle. 2140-re 21 millió darab lesz kibányászva. Jelenleg 18,6 millió létezik belőle. A koronavírus válság és a 2008-as gazdasági krízis a jegybankokat arra késztette, hogy pénznyomtatással tömjék be a keletkezett likviditási lyukakat. Ez nagyon veszélyes és kockázatos válságkezelési mód. Nagyszüleink még emlékeznek az 1930-as gazdasági világválságra, ami hatalmas inflációval párosult. Kevesen tudják, hogy az amerikai dollár a vásárlóerejének 80 százalékát elvesztette 1913 óta. A Bitcoint nem véletlenül hívják digitális aranynak, minél többen érdeklődnek iránta annál inkább növekedni fog az árfolyama.
Míg régebben főként magánemberek érdeklődtek a kriptovaluták iránt, ez mára megváltozott. A Microstrategy mintájára egyre több vállalat konvertálja készpénzállományát Bitcoinra és társaira, legutóbb a Tesla vett másfél miliárd dollárért, illetve az is mind gyakoribb, hogy a kötvénykibocsátásokból befolyó összeget is erre a célra használják fel. Meglátása szerint jelenleg a merész vállalkozók közül melyik cég részvényeibe érdemes fektetni? Mennyire tűnik úgy, hogy elszaladt a ló a döntéshozókkal, és távlatilag óhatatlanul egy elkerülhetetlen krach lesz az új trend vége?
Egyes becslések szerint akár 1 millió dollárt is érhet egy Bitcoin a jövőben. Azzal én is egyetértek, hogy a százezer dolláros árfolyam belátható időn belül valósággá válik. Ennek egyik oka, hogy az intézményi befektetői kör egyre nagyobb tőkét kezd átmozgatni a kriptovaluták világába. Bárki nyomon követheti a https://bitcointreasuries.org-on hogy mekkora tőke koncentrálódik intézményi befektetők kezében. Ez jelenleg is már 41 milliárd dollárt tesz ki, ami a Bitcoin tőkeértékének 5%-ka.
A részvénypiaci árfolyamok történelmi maximumon vannak, teljesen irreálisnak gondolom azokat. Nézzük csak meg a WizzAir légitársaság árfolyamát, ami 2020. január 1-jén 4400 dollár volt, mára 4800 dollárra emelkedett, miközben a társaság folyamatosan veszteséget termel. Azt szokták mondani, hogy a tőzsde a jövőt értékeli. Ennyire nem lesz pozitív a jövő a koronavírus válságot követően. Közgazdászként lassú visszarendezést várok, aminek fő oka, hogy nagyon sokan elveszítették állásukat, felélték megtakarításaikat és a gazdaság is komoly recesszió előtt áll. Aminek egyik fő oka a hitelválság lesz. Azaz nagyon sok hitel fog bedőlni, melyeket a moratórium miatt most még nem láthatunk.
Bár a piacot teljesen egyértelműen a Bitcoin uralja, ennek java un. "bálnák", azaz tőkeerős spekulánsok kezében összpontosul, ami könnyen kihathat az árfolyamra. Logikus tehát, hogy az egyszeri érdeklődő más virtuális fizetőeszközöknek is utánanéz. A feltörekvők közül melyeket tartja a legígéretesebbnek és miért?
Az Ethereum-ot emelném ki elsőként, amit a blokklánc Microsoft-jának szoktam nevezni, mivel a kriptovaluták közel 50%-a ezen a rendszeren keresztül működik. Az Ethereumon indult el a DeFi-ként emlegetett (link: https://www.coinbroker.hu/defi/) decentralizált pénzügy szolgáltatás, mely egyértelműen a jövő pénzügyi rendszer működési módjának alapját tette le. Altcoin-oknak hívjuk a Bitcoin-nál kisebb kriptovalutákat; ha valaki befektetésre adja a fejét, akkor egy 5-10 elemű kriptovaluta portfóliót érdemes kialakítania. Ezt oktatom a CoinBroker.hu oldalamon keresztül is, ahol magyar nyelven mutatom be a különböző fontosabbnak gondolt kriptovalutákat.
Ha már itt tartunk: általánosságban beszélve mik egy jó kriptovaluta ismérvei? Az új technológia? A spekulánsok figyelmét és pénztárcáját megragadó marketing? Esetleg valami teljesen más, vagy ezek kombinációja?
Befektetési szempontból csak azokkal a kriptovalutákkal érdemes foglalkozni melyek tőkeértéke 1 milliárd dollár felett van, 100 millió dollárnál nagyobb napi forgalommal rendelkezik, és be van vezetve a világ legnagyobb tőzsdéire, mint például a Binance-re. Ebből akár 20-30 és elérhető, miközben 8400 kriptovaluta létezik és 33 ezer platformon lehet velük kereskedni.
Viszonylag friss hír, hogy egy bizonyos Stefan Thomas nyolcvanmilliárd forintnyi Bitcoinon büszke, ám nem túl boldog birtokosa, mert elfelejtette a mesés vagyonát tároló pendriveja jelszavát. A számítógépen tárolt summát viszont a legkülönfélébb programok fenyegetik. Ez felveti a tárolás kérdését. Személy szerint a „hideg” (offline) vagy a „meleg” (online) megoldást preferálja? Megosztana velünk pár tippet arra vonatkozóan, hogy hogyan védhető meg a legjobban az így vagy úgy megszerzett kriptovaluta?
Kiemelt figyelmet kell fordítani a kriptovaluta befektetéseknél a jelszavak és a privát kulcsok tárolására és azok védelmére. Ha valaki tévesen utal el egy tárcába kriptovalutát, soha nem fogja tudni visszaszerezni. Sajnos Magyarországon a pénzügyi tudatosság szintje nagyon alacsony szinten van, ezért gyakran találkozom kapitális hibákkal környezetemben. Ezért is tartom fontosnak, hogy mielőtt ilyen befektetési formát választunk kérjük szakember segítségét, hogy az alapokat megértsük és a betartandó szabályokat megismerjük.
Ejtsünk pár szót a hazai képzésről! A magyar felsőoktatási intézmények mennyire hallották meg az új idők új szavát? Milyen mértékben része a gazdasági és pénzügyi szakemberek oktatásának a kriptovaluta-piac főbb sajátosságainak elsajátítása? Van-e kifejezetten ezzel foglalkozó felsőoktatási szak, tanfolyam vagy képzés? Van esetleg némi információja arról, hogy milyenek az ezzel a területtel foglalkozni akarók elhelyezkedési esélyei Magyarországon?
A Corvinus FinTech Center-ben foglalkoznak a diákok a blokklánc technológia megismerésével, gyakorlati alkalmazásával, de említhetném az Informatikai Vállalkozók Szövetségét is, ahol alapítója voltam a Blokklánc munkacsoportnak, ami a vállalatvezetők körében igyekszik elvetni a blokklánc technológia köznapi alkalmazási lehetőségének magvait. Magyarország innovatív ország, több komolyabb fejlesztés is innen indult el, mint például az Inlock.io vagy wasabiwallet.io.
Végezetül szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét, hogy egy kiemelt kockázattal járó fejlődő befektetési lehetőséggel állunk szemben, amit csak és kizárólag azoknak ajánlom, akik hajlandók megtanulni az alapokat. Ajánlom Kriptopénz ABC címen megjelent könyvünket, amit a HVG Kiadó jelentetett meg, amit öten írtuk és a pénz történetétől a kriptovaluták bányászatán át minden fontosabb részt átölel, igyekszik teljes körűen bemutatni a kriptovaluták és a blokklánc világát.
