Információmorzsák a Nehalem utódairól

Az IDF alkalmával meglehetősen érdekes prezentációs képkockák szivárogtak ki, amelyek az Intel távlati processzorterveit tartalmazzák egészen 2012-ig. A képek arról is szolgálnak információkkal, hogy a gyártó pontosan milyen séma szerint fog haladni az architektúra és a gyártási technológia fejlesztésében. A stratégia a "Tick-Tock" kódnevet viseli, ennek lényege leegyszerűsítve az, hogy a processzorok architektúráját kétévente fejleszti a gyártó, ez a "Tock" szakasz, a fejlesztést követő évben pedig a gyártási technológia finomítása következik, ez a "Tick" része a folyamatnak.

Információmorzsák a Nehalem utódairól

Az IDF alkalmával meglehetősen érdekes prezentációs képkockák szivárogtak ki, amelyek az Intel távlati processzorterveit tartalmazzák egészen 2012-ig. A képek arról is szolgálnak információkkal, hogy a gyártó pontosan milyen séma szerint fog haladni az architektúra és a gyártási technológia fejlesztésében. A fejlesztési modell a "Tick-Tock" kódnevet viseli, ennek lényege leegyszerűsítve az, hogy a processzorok architektúráját kétévente fejleszti a gyártó, ez a "Tock" szakasz, a fejlesztést követő évben pedig a gyártási technológia finomítása következik, ez a "Tick" része a folyamatnak.

A Nehalem processzorok blokkokból épülnek fel, így az Intel állítása szerint esetükben egyszerűbben végrehajtható a gyártási technológia fejlesztése. Ezek a blokkok moduláris felépítést kölcsönöznek a processzornak, ami a fenti, második ábrán is látható.

A Nehalem processzorok 32 nm-es gyártási technológiával készülő változatai (Westmere) a jelenlegi tervek szerint 2009 folyamán készülnek el, ezek az egységek architektúrájukat tekintve azonosak lesznek a hamarosan megjelenő, 45 nm-es csíkszélességgel készülő processzorokkal. Az architektúrában a következő változás 2010-ben esedékes, ekkor megjelenik a Sandy Bridge processzor, amely már egy fontos újítással, az AVX-szelel (Advanced Vector Extension) fog bővülni. A processzor egyébként 8 maggal és 16 MB harmadszintű gyorsítótárral lesz ellátva.

Ez az újítás körülbelül akkora jelentőséggel fog bírni, mint az SSE utasításkészlet 1999-es megjelenése a Pentium III-as processzoroknál. A lényeg az, hogy az SSE regiszterek 128 bitről 256 bitre növekednek, de ezzel együtt továbbra is kompatibilisek maradnak a 128 bites SSE utasításkészlettel. Ennek köszönhetően a processzorok maximális számítási teljesítménye (FLOPS) a duplájára növekedhet, ezzel egy időben az energiafelhasználás is hatékonyabb lesz.

A Sandy Bridge 2010-es megjelenése után 2011 folyamán érkezik az IVY Bridge, amely már 32 nm helyett 22 nm-es gyártási technológiával készül. A következő fontos lépcsőfokon a Haswell helyezkedik el: ennél a processzornál architektúrabeli újítások is várhatóak (Tock szakasz). Az egység 8 maggal fog rendelkezni, valamint el lesz látva FMA támogatással is (Fused Multiply Add), amely lehetővé teszi majd ugyanazon az utasításon belül a szorzás és az összeadás alkalmazását.

2012-ig nagyjából ezekre a változásokra számíthatunk az asztali processzorok esetében az Intel háza táján.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward