Full extrás chipszetek: X48 vs 790i Ultra SLI

Legfrissebb tesztünkben az Intel X48-as lapkakészletét és az Nvidia 790i Ultra SLI chipszetét vizsgáljuk meg közelebbről. Mindkét újdonság rendkívül friss, és mindkettő a felsőkategóriás megoldásokat kereső felhasználókat, valamint az extrém overclockereket célozza meg. A lapkakészleteket egy XFX-nForce 790i Ultra SLI és egy Gigabyte X48T-DQ6-os alaplap segítségével próbáljuk meg összemérni. A termékek DDR3-as memóriatámogatással és 60-75.000 forint körüli árral rendelkeznek, így már világos, hogy nem az átlagfelhasználók számára készültek.

Full extrás chipszetek: X48 vs 790i Ultra SLI

X48 és 790i SLI chipszet

Legfrissebb tesztünkben az Intel X48-as lapkakészletét és az Nvidia 790i Ultra SLI chipszetét vizsgáljuk meg közelebbről. Mindkét újdonság rendkívül friss, és mindkettő a felsőkategóriás megoldásokat kereső felhasználókat, valamint az extrém overclockereket célozza meg. A lapkakészleteket egy XFX-nForce 790i Ultra SLI és egy Gigabyte X48T-DQ6-os alaplap segítségével próbáljuk meg összemérni. A termékek DDR3-as memóriatámogatással és 60-75.000 forint körüli árral rendelkeznek, így már világos, hogy nem az átlagfelhasználók számára készültek.

[bold]Intel X48 Express

[/bold]Az Intel X48 Express tulajdonképpen az X38-as lapkakészlet felújított változata, a két chipszet között csak egészen minimális különbségek vannak, de azért fellelhetőek. Az első különbség, hogy az X48-as lapkakészlet már képes az 1600 MHz-es FSB-vel is üzemelni, míg az X38 esetében hivatalosan az 1333 MHz-es FSB jelentette a plafont. Az X38-as deszkák DDR3-1333 MHz-es memóriatámogatással bírtak, az Intel X48 Express lapkakészletével felvértezett újdonságok viszont már a DDR3-1600 MHz-es ramokat is képesek hivatalosan kezelni. Egyéb tulajdonságaikat tekintve az X38-as és X48-as lapkakészletek tulajdonképpen megegyeznek. Az X38-as és X48-as alaplapok egyaránt ICH9-es déli híddal bírnak, valamint mindegyikük PCIE 2.0-ás csatolófelülettel van felvértezve. Az új és a régi lapkakészletek Crossfire támogatással rendelkeznek, az alaplapokon található két darab PCIE x16-os slot teljes sávszélességgel áll a videokártyák rendelkezésére.

Az Intel X48 Express lapkakészlet jelentősebb csúszások után került forgalomba: a különböző partnerek kérésére a gyártó visszatartotta az X48-as alaplapokat, hogy a partnerek a nagymennyiségben felhalmozott X38-as deszkáktól könnyedén megszabadulhassanak, minden nagyobb veszteség nélkül. Most végre megérkezett az X48, hamarosan kiderül, hogy mire is képes. Az X48-as deszkákon 12 darab USB 2.0-ás port, 6 darab Sata 3 Gbps-os csatolófelület, két darab PCIE 2.0 x16-os port, valamint egy IDE csatorna van jelen.

[bold]Nvidia 790i Ultra SLI

[/bold]Az Nvidia 790i lapkakészlete szintén a felsőkategóriás piacot célozza meg: a 790i Ultra SLI chipszettel felvértezett alaplapok DDR3-as memóriatámogatással próbálják felvenni a harcot az Intel X48-as deszkái ellen. Az Nvidia lapkakészlete támogatja a háromutas SLI technológiát, az alaplapban elhelyezett kártyák teljes, x16-os sávszélesség mellett képesek üzemelni. A 790i Ultra SLI chipszet DDR3-2000 MHz-es memória modulok kezelésére is képes az EPP 2.0-ás támogatásnak köszönhetően. Az alaplap csak úgy, mint az X48, az 1600 MHz-es FSB támogatással érkezik. A lapkakészlet képes két darab GeForce 9800GX2-es kártyát Quad SLI módban kezelni, a háromutas SLI támogatást viszont három darab GeForce 8800 Ultra vagy 3 darab GeForce 8800 GTX segítségével vehetjük igénybe. Emellett a hagyományos, két kártyából álló SLI rendszerek is zökkenőmentesen használhatóak a lapkakészlettel.

A 790i Ultra SLI alaplapok 6 darab SATA 3Gbps csatolófelülettel, 10 darab USB 2.0-ás porttal, egy IDE csatornával és dual gigabites hálózati vezérlővel érkeznek. A "sima" 790i SLI deszkák mindössze annyiban különböznek 790i Ultra SLI társaiktól, hogy DDR3-1333 MHz-es memóriatámogatással bírnak, ám EPP 2.0-ás támogatással szintén rendelkeznek. Az 790i SLI alaplapok esetében is lehetséges a DDR3-2000 MHz-es memóriasebesség elérése, ám ehhez már manuális beavatkozásra van szükség.

A teszthez használt rendszerben található E4500-as processzort némi tuningnak vetettük alá: az FSB-t 333 MHz-re állítottuk, a szorzót pedig 9x-re tettük. Így a processzor 1333 MHz-es FSB mellett üzemelt, szinkronban a memória 1333 MHz-es órajelével. A processzor feszültsége 1,44-1,46V körül mozgott, a rendszer beton stabilan üzemelt.

A tesztrendszer

[list type="unordered"]

[*]Processzor: Intel E4500 (2,2 GHz @ 3,0GHz (333*9))

[*][bold]Alaplapok: 

-Gigabyte X48T-DQ6

-XFX nForce 790i Ultra SLI[/bold]

[*]VGA: Sapphire HD2600 Pro 

[*]Memória: 2 x 1 GB Corsair (DDR3-1333 @ 9-9-9-24)

[*]Tápegység: Chieftec 420W

[*]HDD: WD 160 GB (SATA 2)

[*]ODD: NEC DVD-Rom

[*]Operációsrendszer: Windows XP SP2 az összes javítással

[*]Driver: ATI Catalyst 8.3 

[/list]

XFX nForce 790i Ultra SLI

Első versenyzőnk az Nvidia 790i Ultra SLI lapkakészletével felvértezett XFX alaplap. Az XFX nForce 790i Ultra SLI csomagolása rendkívül tetszetős, az alaplap egy hatalmas dobozban érkezett meg hozzánk. A doboz elő- és hátlapján minden szükséges információt megtalálunk a csomag tartalmával kapcsolatban: az alaplap főbb tulajdonságait a gyártó a doboz hátoldalán címszavakban sorolja fel.

A nagy doboz belsejében találunk egy szintén nagy, fekete kartondobozt, amelyre csak ennyi van vésve: "Play hard.". Ekkor már egészen biztosan leesik, hogy az alaplap a hardcore játékosok álma, ezt a későbbiekben ki is fejtjük.

A fekete doboz belsejében egy zöld, kisebb méretű dobozka van elhelyezve, amelynek a tetején egy jópofa kártya lapul. A "Játszom. Ne zavarj!" feliratú kártyát a játékos kiakaszthatja a szobája kilincsére, így mindenki tudja, hogy a helyiségben éppen komoly, véres virtuális harc zajlik, így jobb kint maradni. A kártya rendkívül ötletes, a hardcore játékosoknak mindenképpen tetszeni fog. Mi is elmosolyodtunk, amikor megláttuk. No de vissza a kis zöld dobozhoz. Ebben találhatjuk meg magát az alaplapot, amelyet kétszeresen is becsomagoltak: először egy levegőbuborékokkal rendelkező csomagolásba, majd egy antisztatikus csomagolásba, biztos, ami biztos alapon.

A kis zöld dobozka alatt lapulnak a kiegészítők és a leírások. A felhasználói kézikönyv és a telepítő lemez egy ízléses XFX feliratú mappában kapott helyet. Igényes kivitel, de ebben a kategóriában már talán el is várható. A driver lemezen Windows XP és Windows Vista meghajtóprogramokat egyaránt találunk, a szoftverkörítés egyetlen hibája maximum az lehet, hogy nem automatikus módon történik a telepítés.

Kábelek tekintetében is bőségesen el vagyunk látva: megtaláljuk a csomagban a Floppy és IDE kábeleket, valamint a SATA adatkábeleket, persze mindegyik különleges, XFX dizájnban pompázik. Mivel az alaplap rendelkezik két- és háromutas SLI támogatással, így a gyártó egy kétutas és egy háromutas SLI hidat egyaránt elhelyezett a csomagban. A dobozban találunk még egy kis hűtőventilátort is, amelyet mindenképpen érdemes felhelyezni az északi híd hűtőjére, bár nélküle sem forrósodtak a bordák, csak extrémebb tuning esetén.

Maga az alaplap ránézésre kitűnő elrendezéssel bír, ám az első szerelés alkalmával egyből előjönnek a kisebb-nagyobb hibák, illetve hiányosságok. Az alaplap +12V-os csatlakozója túl közel került a PS2 csatlakozók hátsó részéhet, így a rendszer szétszedésénél egy kissé nehéz kipattintani a csatlakozón található kis pöcköt. Remélhetőleg az alaplap összeszerelése után nem nagyon lesz szükség a rendszer megbontására, így ez a kis kellemetlenség nem is fog zavarni minket.

A másik pici hiba az az, hogy az alaplap processzorfoglalata körül található hűtőbordák a processzorhűtő levételekor útban vannak, így nehézkes a gyári Inteles hűtő leszerelése, főleg, ha kisméretű, alacsony egységről van szó. Az északi híd van a legjobban útban, így megoldás lehet, ha itt oldjuk ki utoljára a hűtő rögzítőjét, hiszen ekkor már a másik három rögzítő nem feszíti a hűtőt a processzorra, így könnyedén leszedhetjük.

Ezektől a kis hibáktól eltekintve teljesen rendben van az alaplap.

Az alaplap hátsó kivezetései között megtaláljuk a 7.1 csatornás audió vezérlő kimeneteit, valamint egy koaxiális hangkimenetet egyaránt. Ezen kívül két darab gigabites ethernet port és négy darab 2.0-ás USB port is rendelkezésünkre áll a két darab PS2-es csatlakozón kívül. A lapos, széles csatlakozó tulajdonképpen egy eSata kimenet. Külön jó pont, hogy a mellékelt USB 2.0-ás kivezetésen nem kettő, hanem mind a négy további USB port hozzáférhető.

A chipszeten található tetszetős és egyben extrém hűtés nagyon jól vizsgázott: mind alapjáraton, mind komolyabb tuning esetén helytálltak a bordák, veszélyes melegedést sehol nem tapasztaltunk. Talán a déli híd kisméretű hűtőblokkja volt időnként egy kissé forró. Az alaplap hűtés szempontjából teljesen rendben van, ám a nyári nagy melegre gondolva, mindenképpen érdemes jól szellőző, rendszerventilátorokkal felvértezett házba szerelni, hogy ne legyenek a melegedés miatt problémáink.

Az alaplap jobb oldalán látszik a beépített csipogó, valamint fölötte a két kis mikrokapcsoló, amelyek közül az egyik a RESET, míg a másik a POWER gomb. Ezt a megoldás egyes ASUS alaplapoknál már korábban is láthattuk, mindenképpen jó ötlet, ugyanis tesztelés alkalmával egyszerűen bekapcsolhatjuk, illetve újraindíthatjuk a rendszer, ha szükséges, és ehhez nem kell, a ház gombjait, vagy esetleg egy csavarhúzót használni. A deszkán egy kétszer hétszegmenses kijelző is található, amely különböző kódok segítségével tudatja velünk, hogy a rendszer éppen mit is csinál. Ez főleg akkor jó, ha egy bizonyos szakaszban megáll a rendszer betöltése és a hardverelemek felismerése, ugyanis ekkor a kiírt kód alapján könnyedén visszakereshetjük, hogy mi okozza a problémát.

Az alaplap BIOS tekintetében szintén hibátlan: minden menüt egyszerűen elérünk, a rendszer rendkívül könnyedén megszokható és áttekinthető, így a nem túl rutinos felhasználók számára sem jelent problémát például az FSB értékének növelése vagy a memória időzítéseinek megváltoztatása. A BIOS-ban a rendszer órajelét kétféleképpen állíthatjuk: az egyik a Linked, míg a másik az Unlinked mód. A Linked módban a rendszer FSB-jét állítva a memória órajele is változik:  3:2, 5:4, vagy esetleg szinkron módot használhatunk. Az Unlinked konfiguráció használatakor az FSB és a memória értékét egymástól függetlenül is állíthatjuk, ami rendkívül hasznos.

A deszka három darab PCIE x16-os csatolófelületéből két darab PCIE 2.0-ás, míg egy darab PCIE 1.0-ás támogatással bír.

Gigabyte X48T-DQ6

A megmérettetés második résztvevője nem más, mint a Gigabyte x48-as alaplapja, amely Gigabyte X48T-DQ6 típusjelzéssel rendelkezik. Az alaplap csomagolása ebben az esetben is tetszetős és informatív: minden szükséges adatot megtalálunk a deszkáról, amire csak kíváncsiak lehetünk. A doboz fedőlapja kinyitható, a belső oldalakon így még több leírást találunk, amelyek segítségével pár perc alatt megtudhatunk az alaplappal kapcsolatban mindent, amit érdemes.

A csomagolás belsejében először a leírásokat találjuk meg. A dobozban jelen van a felhasználói kézikönyv, a gyors üzembehelyezési útmutató, valamint a telepítő lemez egyaránt. A driver cd-n Vista meghajtó programok is találhatóak, az általunk használt XP-s telepítő rész teljesen automatikus volt, ahogy az a legtöbb Gigabyte alaplap esetében lenni szokott. A kínálatból természetesen nem hiányzik a takarólemez sem, de még két matricát is ad a gyártó.

A kábelek között sincs hiány: négy darab SATA adatkábel, egy Floppy kábel, egy IDE kábel, valamint eSata és USB kivezetések egyaránt jelen vannak, egyszóval minden megkapunk, hogy ki tudjuk használni az alaplapban rejlő csatlakoztatási lehetőségeket.

A Gigabyte alaplapja első ránézésre szép, ám a szerelés alkalmával itt is adódtak kisebb-nagyobb nehézségek, amelyek végül is nem mondhatóak komoly bajnak. Az alaplap északi hídjának hűtőbordája itt is közel volt a processzorhűtő rögzítő füléhez, de ha ezt a fület hagyjuk utoljára szétszerelésnél, akkor nincs semmi gond. Egyéb kellemetlenséggel nem találkoztunk. Az újdonság az X48-as déli hídnak köszönhetően 6 darab SATA porttal van felvértezve, ám ezt a GIgabyte saját chipjével további két porttal fejelte meg, így már 8 SATA csatlakozó áll rendelkezésünkre.

A Gigabyte alaplapjának hátsó kivezetései között minden portot megtalálunk, amire csak szükség lehet. A sort két darab PS2-es csatlakozó indítja, mellettük található az optikai és koaxiális hangkimenet. Hátul összesen hat darab USB 2.0-ás portot találunk, ezen kívül egy FireWire és egy mini FireWire csatlakozó is jelen van a kínálatban. A sort a 7.1-es audió vezérlő jack kimenetei zárják.

Az alaplap hűtésével nem voltak problémák, akár alapjáraton, akár tuningolva használtuk a rendszert.  A bordák közül ebben az esetben is a déli híd volt a legmelegebb, a többi borda viszont kéz meleg volt. Erre az alaplapra is igaz az állítás, hogy érdemes mellé rendszerhűtő ventilátorokat szerelni a házba. hogy a lapkakészlet hűtésének hatásfoka még a nyári nagy melegben is hatékony legyen.

Az alaplap BIOS-a a Gigabyte-tól már megszokott szintet hozza: a menü felépítése teljesen logikus, az egyes menüpontok helyét pár perc alatt könnyedén meg lehet szokni. Az alaplap tuning szempontból is tökéletes, segítségével egyszerűen módosíthatjuk a rendszer FSB-jét, a feszültségeket és a memóriaidőzítéseket. Ha olyan processzort használunk, amely 200 MHz-es (800 MHz) FSB-t használ, és DDR3-1333 MHz-es memóriát kívánunk a rendszerbe tenni, akkor ne ijedjünk meg, ha a memória osztóit pörgetve nem találunk ilyen értéket. A rendszer FSB-jének értékét 266 MHz-re vagy 333 MHz-re emelve már megoldódik a probléma, így zökkenőmentesen beüzemelhetjük a rendszert.

A deszka egyébként lehetőséget nyújt a DDR3-1600 és a DDR3-1900 MHz-es memória modulok használatára is. Ez utóbbi sebességet az Intel XMP technológiáját támogató memória modulokkal lehet elérni.

Tesztek - 1. rész

A tesztek sorát szokásunkhoz híven ismét az Everest-tel indítjuk. Elsőként a rendszerek memóriakezelését próbáljuk összehasonlítani és kideríteni, hogy vajon melyik a jobb.

Memória írásnál az XFX alaplapja mindössze 3MB/s-os fölénnyel nyert, ami nagy különbségnek egyáltalán nem mondható.

A memória olvasás tesztelésekor már jelentős különbséget mértünk: az XFX alaplapja közel 500 MB/s-os különbséggel nyert az X48-cal szemben, ez már komoly különbségnek bizonyul, de majd meglátjuk, hogy mire lesz elég összességében.

A másolás teszt a Gigabyte alaplapjának elsőségével zárult, a 63 MB/s-os különbség itt sem mondható túl nagynak.

A memória késleltetésének vizsgálatakor újabb meglepetésben volt részünk: az X48-as lapkakészlet jelentősen, közel 6 ns-mal jobb eredményt mutatott fel, mint az XFX újdonsága.

A CPU Queen teszt az XFX alaplap győzelmével végződött, ha kismértékben is, de lemaradt az X48-as alaplap a rivális mögött.

CPU AES tesztben nem változott a sorrend: az XFX újdonsága továbbra is őrzi vezető pozícióját.

A CPU Zlib teszt már némi változást hozott a különbségek tekintetében: az XFX alaplapjának előnye minimálisra fogyatkozott, de még így is sikerült beelőznie a Gigabyte termékét.

A kissé komplexebb Photoworx teszt már a megszokott sorrendet mutatta: első az XFX, míg második a Gigabyte X48-as lapja.

Az Everest utána  Sisoft Sandra 13.12-es verzióját hívjuk segítségül, amelyben a két rendszer memória- és processzorkezelési képességeit mérjük össze.

A processzor ALU és FPU tesztjeiben egyaránt a GIgabyte X48-as alaplapja győzött, ám a különbségek egyik esetben sem mondhatóak szignifikánsnak.

A CPU multimédia tesztben mind SSE3, mind pedig SSE2 utasításkészlet használatakor jobbnak bizonyult a Gigabyte terméke: ha egyes esetekben nem is sokkal, de megverte az XFX alaplapját.

A SiSoft Sandra memória tesztjeiben mindkét esetben az XFX alaplapja végzett az első helyen: a nagyjából 100 MB/s-os különbség egyáltalán nem elhanyagolható, a következőkben meglátjuk, hogy ez a különbség mekkora hatást gyakorol a versenyzők valós programok alatti teljesítményére.

Tesztek - 2. rész

A tesztsorozat második felvonásában a Cinebench R10-es, a WinRar és a SuperPi alkalmazásokkal vizsgáljuk a két alaplap teljesítményét.

Elsőként a Cinebench egy- és kétmagos tesztjei következnek.

Egymagos renderelés alkalmazásakor a két rendszer között mindössze két pontos különbséget mértünk, ami bizony nagyon kevés. A különbség hatására első lett az XFX rendszer, míg a második helyre a Gigabyte X48-as újdonsága futott be.

Mindkét processzormag munkára fogásakor már változott a helyzet: a Gigabyte alaplapjának 2 pontos lemaradása 6,5 pontos előnnyé változott, így a deszka ezt a kört megnyerte. A rendszerek eddig hullámzó teljesítménye miatt nehéz lenne megjósolni, hogy melyik lap fog nyerni.

A következő alkalmazás a WinRar 3.72-es verziója. Ebben az alkalmazásban a beépített sebességmérő rutinnal próbáltuk eldönteni, hogy melyik rendszer a jobb.

A WinRar tesztjében fölényesen nyert az XFX lapja a Gigabyte egységével szemben, a különbség 38 KB/s az XFX alaplap javára.

A tesztprogramok közül a következő a SuperPi 1,5 Mod, amelyben a Pi értékét 1M módban próbáltuk kiszámolni. Az eredmények a következőek:

Mivel a kisebb érték a jobb, így a Gigabyte X48-as lapjának sikerült nyernie, igaz, a különbség ebben az esetben is minimális.

A tesztprogramok után a következő oldalon a játékoké a főszerep.

Tesztek - 3. rész

A játékok sorát a már jól bevált F.E.A.R-rel indítjuk. Elsőként 1024 x 768-as felbontás alkalmazása mellett teszteltük a rendszert, a gép és a videokártya beállításait magasra állítottuk. Az élsimítás ki volt kapcsolva, a szűrő trilineáris módban futott, így az alábbi eredményeket kaptuk:

A két rendszer hajszálpontosan ugyanazt az eredményt produkálta, a teszteket minden esetben háromszor futtatjuk le, így a hibalehetőség minimális.

Ezután a beállításokhoz nem nyúltunk, egyedül a felbontást emeltük magasabb szintre, ami így 1280 x 960 pixeles értéket képviselt.

Az XFX alaplapja ebben a módban már fél FPS-sel jobban teljesített, mint az X48-as Gigabyte egység, így első helyen végzett. A fél FPS-es különbség gyakorlatilag játékélmény szempontjából olyan, mint ha nem is lenne.

A következő játék a jó öreg Quake 4. Ebben az alkalmazásban a beállításokat szintén magas minőségre állítottuk, a felbontást viszont 1024 x 768-as értéken hagytuk, hogy a rendszerek között jobban láthassuk az esetleges sebességbeli különbségeket.

Quake 4-ben még kisebb különbséget mértünk a két rendszer között: az XFX alaplapja mindössze 0,04 FPS különbséggel nyert a Gigabyte terméke előtt. Erre a különbségre sokat nem lehet mondani.

A játék tesztek utolsó szereplője a Company Of Heroes. Ebben a játékban 1024 x 768-as felbontást használtunk. A minőség beállításai medium, illetve high értékek között helyezkedtek el, így az alábbi eredményt kaptuk:

Az XFX alaplapja ebben az esetben is fél FPS-es különbséggel győzött a Gigabyte alaplapja előtt. A különbség nem nagy, de úgy látszik általános.

A játékok után egy kis tuning következik, valamint megvizsgáljuk, hogy mennyit is fogyasztanak a rendszerek különböző felhasználási módok mellett.

Tuning és fogyasztás

[bold]Tuning

[/bold]

A szintetikus- és játéktesztek után most már jöhet a várva várt tuning. A versenyzők esetében a már megszokott módon jártunk el: megkerestük a legmagasabb, ám még stabil FSB értéket, amelyen a rendszer hajlandó volt üzemelni. A siker érdekében a feszültségeket összességében egy tized volttal emeltük meg, a processzor esetében 1,44V és 1,49V között próbálkoztunk. A memória minden esetben vissza lett osztva, hogy ne zavarjon a sikeres tuning véghezvitelében.

Elsőként a Gigabyte alaplapját helyeztük a tesztasztalra, majd nekiálltunk a tuningnak. 350 MHz-ről indultunk, de hamar keresztbe tett nekünk a nem éppen tuningbarát E4500-as processzor, ugyanis 372 MHz-es FSB fölé semmilyen módon nem sikerült jutni. Hiába változtattuk a memória osztókat, hiába növeltük a feszültségeket, a rendszer csak nem ment stabilan, így a végleges, stabil érték 372 MHz lett, amelyhez 1478 MHz-es memória sebesség társult. Ezen az órajelen 1,85V-os feszültség mellett stabilan mentek a memóriák gyári időzítéssel.

Az XFX alaplapjában már jobban bíztunk. Ennél az alaplapnál onnan indultunk, ahol a Gigabyte egységénél megálltunk: 372 MHz-en gond nélkül ment a rendszer. Apró lépésekkel végül is elértünk a 390 MHz-es értékhez, gyakorlatilag ez volt az utolsó olyan érték, amelyen stabilan működött a rendszer. Összességében nem mondható rossznak az E4500-as processzor sem, ugyanis a gyári 200 MHz-es FSB értéket majdnem sikerült megduplázni és még stabil is volt a rendszer. Más kérdés, hogy ennél a tuning eredménynél agresszívabb eredmények is keringenek a neten, a mi processzorunkból sajnos csak ennyit sikerült kisajtolni.

[bold]Fogyasztás

[/bold]A rendszer fogyasztását háromféle módban mértük: először bekapcsolt C1E mellett üresjáratban, majd kétmagos Cinebench renderelés alkalmával, végül F.E.A.R. alatt. Az értékek minden esetben a cikk elején ismertettet konfiguráció fogyasztását jelölik, ebben az értékben természetesen nincs benne a monitor fogyasztása.

Üresjáratban a Gigabyte alaplapja fogyasztott kevesebbet: a különbség 5 W, ami hosszabb távon nem elhanyagolható. Érdekesség, hogy a Gigabyte lapja fel van vértezve az ún. Dynamic Energy Saver funkcióval, ám ez csak akkor kapcsolható be, ha a rendszer alap órajeleken fut, így esetünkben nem volt hajlandó működni.

A második körben a konfigurációk Cinebench alatti fogyasztását mértük. A két rendszer közötti különbség másfél W, de már az XFX javára, ami bizony nem sok, de hosszabb távon ez is jelenthet néhány forintot a villanyszámlában.

F.E.A.R. alatt még tovább csökkent a két rendszer közötti különbség: az XFX alaplapja itt is energiatakarékosabbnak bizonyult, mint a Gigabyte rendszer, bár a különbség már csak 1 W.

A tesztek után következzen az összesítés, amelyben kihirdetjük a teszt győztesét és mondunk néhány szót a két versenyzőről.

Összesítünk

A Szintetikus- és játéktesztek eredményeit összeadtuk, majd ebből az eredményből kivontuk azokat az értékeket, ahol a kisebb érték a jobb eredmény érvényesült (SuperPi, Everest késleltetés). Az összegzés hatására az alábbi eredmények születek:

Ahogy az a táblázatból is látható, ha minimális különbséggel is, de végül is tesztgyőztes lett az XFX nem mindennapi alaplapja, az XFX nForce 790i Ultra SLI. A Gigabyte X48-as rendszere is meggyőző teljesítményt mutatott fel a megmérettetés tesztjeiben, a két rendszer sokszor fej-fej mellett haladt, így összesítés nélkül nehéz lett volna egyértelmű ítéletet hozni. Mindkét alaplap felsőkategóriás megoldás: gyakorlatilag mindkettővel jól járunk.

[bold]XFX nForce 790i Ultra SLI - Minden téren első.

[/bold]Az XFX alaplapja kompromisszummentes játékos deszka, amely mind játékok alatt, mind pedig a mindennapokban tökéletes társa lehet a felhasználóknak. Az alaplap tuning képességei figyelemre méltóak, a BIOS egyszerű kezelhetősége és rendkívüli hatékonysága mind-mind jó pontnak számít. Az alaplap igényes kivitele, rengeteg tartozéka és különleges tulajdonságai is felé billentik a mérleg nyelvét. Egyetlen hátránya van a deszkának, és ez nem más, mint a rendkívül magas ár: az egységet 78.000 forintért lehet megvásárolni, így az újdonság sokak számára elérhetetlen. Ha hardcore játékosok vagyunk és rendelkezünk megfelelő pénzmaggal, akkor mindenképpen jó választás lehet a deszka, de átlag felhasználók számára majdhogynem felesleges pénzkidobás. [bold]Az alaplap tesztgyőztes és ajánlott vétel!

[/bold]

[bold]Gigabyte X48T-DQ6 - Nem gyengébb az XFX-nél annyival, mint amennyivel olcsóbb.

[/bold]A Gigabyte X48-as deszkája is jól szerepelt a tesztek során, az összesítésben szereplő különbségek alapján nincs szégyenkeznivalója a terméknek. Az alaplap tuning képességeit tekintve szerényebb eredményt ért el, mint az XFX terméke, de még így is bőven megéri az árát. A deszka Crossfire támogatással rendelkezik, így az Nvidia többkártyás üzemmódját kedvelő felhasználók számára máris kiesett, mint lehetséges alternatíva. Az egység BIOS-a a Gigabyte-tól már jól megszokott átláthatóságot és könnyű kezelhetőséget rejti magában, a BIOS segítéségével bárki egyszerűen tuningolhatja rendszerét. A deszka ugyan szintén a felsőkategóriás megoldások közé tartozik, de ára már valamivel emészthetőbb, mint az XFX alaplapjáé: a Gigabyte újdonságáért átlagban 59-62.000 forintot kell letennünk a bolt pultjára, de ezért a pénzért egy rendkívül jól használható, stabil alaplapot kapunk. [bold]Ajánlott vétel!

A tesztben szereplő alaplapokért és memóriáért köszönet az Expert Computer KFT-nek![/bold]

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward