Ismét NFT-s híreink következnek a játékvilágból, ugyanis újabb szereplő szólalt meg a nagy vitákat generáló témában. Ezúttal az itch.io független játék- és szoftver fejlesztőket támogató nyílt alkalmazásbolt szólalt meg az ügyben, akiknél kevesebben támogatják erőteljesebben a független programozókat és művészeket a szakmában, lévén ingyen, reklámok nélkül biztosítják a felületet bárki számára, akár 0%-os jutalék mellett is.
Mint minden más cég, ők is rengeteg kérdést kapnak a felhasználóktól és más vállalatoktól NFT ügyben. Ennek megfelelően Twitteren, egyfajta közlemény formájában nyilvánították ki a gondolataikat a kriptolázzal kapcsolatban.
„Az NFT csak átverés. Ha azt gondolod, hogy van létjogosultsága akármiben, azon kívül, hogy kizsákmányolják vele az alkotókat, pénzügyi csalásokra használják és elpusztítják a bolygót, akkor arra kérünk, gondold át újra az életed döntéseit”.
„Ezen kívül k@pja be az összes vállalat, amelyik azt mondja, hogy az NFT támogatja az alkotókat vagy bármilyen módon kiáll az NFT mellett. Csak a saját profitjukkal és gazdasági lehetőségeikkel törődnek, nem másokkal.”
Az itch.io tehát továbbra sem áll ki az NFT mellett és határozott véleménye van minden olyan személyről és vállalatról, akik ezt támogatják.
NFT összefoglaló:
Az NFT segítségével egy központi szereplő nélkül, vagyis „decentralizáltan” hitelesíthető, hogy egy adott fájlnak ki a hivatalos birtokosa. Ez egy olyan hitelesítési forma, amihez a bányászok több százezer, 24/7 működő számítógépjeinek számítási kapacitását használják fel, ennélfogva rendkívül környezetszennyező. Egyetlen, alig egy másodpercig tartó NFT tranzakció annyi energiát igényel, mint egy háztartás havi energiafogyasztása, és ez az energiaigény az évek előrehaladtával egyre csak nő.
Bár több, mint fél évtizede ígérik a környezetbarát NFT bevezetését, valójában nem törik magukat az NFT támogatói ennek elhozatalában, mert az úgynevezett „proof-of-stake” hitelesítési rendszerben a bányászok nem kapnak jutalékot, magyarul fölöslegessé válnak a milliós tételben felvásárolt videokártya kiadásaik és elbuknak a passzív jövedelemtől. A „piaci érdek” alapján tehát még sokáig a felfoghatatlanul környezetszennyező „proof-of-work” hitelesítési mód marad a domináns, amikhez ráadásul erős videokártyákra van szükség, ennek is köszönhető a chiphiány a piacon.
Az NFT bár hitelesíti, hogy egy fájl tényleg nálad van és csak nálad, de valójában nem tudja bizonyítani, hogy te vagy annak a jogos tulajdonosa.
Az NFT-t sokan biztonságos rendszerként reklámozzák, de valójában rendkívül sebezhető a működéséhez szükséges kiegészítő szolgáltatásokon keresztül, illetve felhasználói oldalról, így minden nap több száz millió dollárnyi NFT-t lopnak el hackerek vagy leleményesebb tolvajok. Rengetegen pedig pusztán csalásra használják fel a technológiát, mivel visszakövethetetlen és nincs jogorvoslati vagy pénzvisszaszerzési lehetőség.
Az egész ráadásul piramiselven működik, így aki beszáll az NFT üzletbe, annak érdekévé válik, hogy minél többen jöjjenek be utána, hiszen csak így tudja értékesíteni a digitális „tárgyakat”. Amennyiben eladott valaki valamit NFT-ként, Etheriumot kap az eladásért és részesedésként minden további eladásból kapni fogja azt. Magyarul, ha valaki elad egy mamuszos képet, majd a mamuszos képet a vevő eladja újra, akkor a piramis elv miatt az első eladó is kapni fog belőle kriptopénzt. A rendszer addig működik, amíg nem te vagy a piramis alján, ezért mindent elkövetnek az NFT-be beszállók, hogy új embereket hívjanak be a rendszerbe, ennek fényében pedig sokan válnak csalás áldozatává és bukják el megtakarításaikat.
Azért szeretnének a nagyvállalatok is beszállni a dologba, mert például egy kiadó eddig DLC-ként adhatta el a karaktereket vagy skineket, ezeket viszont a felhasználó nem tudta tovább értékesíteni, nem jött belőle több pénz. Ezután viszont limitált példányszámban, de ugyanúgy értékesíthetné azokat a kiadó NFT-ként, a DLC helyett tehát „digitális tulajdonjogot” adnának el, ez pedig azt ígéri a felhasználóknak, hogy ezentúl azt csinálnak a megvásárolt digitális tárgyakkal, amit akarnak, vagyis tovább értékesíthetik más felhasználóknak.
Papíron ez jól hangzik, de valójában a „decentralizáltság” ígérete sem valósul meg, hiszen az adott NFT tárgy nem működik a kiadó játéka nélkül, illetve a kiadó a játék működésének időtartalma alatt folyamatosan részesül a további eladások jutalékából, tehát nehéz azt mondani, hogy ez a játékosok érdekében történik. Erre a vonatra próbál felülni a Ubisoft is, de egyelőre ez a próbálkozás nagy kudarc lett, ami végett a felhasználókat kezdték hibáztatni, hogy nem értik az NFT miért jó nekik.
A másik kritika, amiért az NFT-t sokan támadják a játékiparon belül, hogy segítségével például egy Fifa Ultimate Teamben könnyedén előnybe kerülhetnének a gazdagok. Ha az EA kiad limitált példányszámú Christiano Ronaldo kaliberű játékosokat NFT-ként és ezeket a gazdagok felvásárolnák, onnantól kezdve a szegényebb játékosoknak esélye se lenne a játékban a gyengébb játékosaikkal, magyarul társadalmi egyenlőtlenség születne már a virtuális világon belül is és a Pay to Win ("fizess a győzelemért") rendszer válna a megszokottá.
Az NFT sokak szerint az informatika jövője, a web 3 előkapuja, mások szerint viszont nem létező problémák megoldására szeretnék használni a csalók a gyors meggazdagodás érdekében, ezért pedig a környezeti károkért sem kár. A kripto hitelesítésnek ettől függetlenül lehetnek olyan területei idővel a világban, ahol fontossá válhat a használata.
