E-kormányzat, e-szavazás, e-személyazonosság és e-okmányok -  mind-mind alternatívát jelentenek a blokklánc technológia alkalmazhatósága tekintetében. 

A technológia alkalmazása a közszférában még kísérleti stádiumban van, habár a közelmúltban elkezdték tesztelni a blokklánc technológiában rejlő lehetőségeket a közszféra fejlesztésére. Ezek a megoldások elmozdíthatják a kormányzatokat az eredendően bizonytalan centralizált rendszerektől és átalakítják azokat az alapokat, amelyeken minden kormányzati szektor működik. 

A blokklánc technológia másik előnye, hogy felgyorsíthatja és biztonságosabbá teszi az olyan kulcsfontosságú kormányzati funkciókat, mint a személyazonosság ellenőrzése, tranzakciók hitelesítése, földhivatali nyilvántartás vagy az egészségügyi nyilvántartások. De ,ielőtt megválaszolnánk azt a kérdést, hogy milyen előnyei vannak a blokkláncnak a társadalom számára, először érdemes megvizsgálni ennek az újszerű technológiának az alapjait.

Mi az a blokklánc?

A blokklánc egy decentralizált hálózat, amely olyan adatokból vagy blokkokból áll, amelyeket egyetlen szereplő sem módosíthat. A blokklánc hálózatban a lánc minden egyes blokkja számos tranzakciót tartalmaz. Amikor új tranzakciók kerülnek a blokkláncba, ezek a tranzakciók automatikusan rögzítésre kerülnek, amint a blokk egészét ellenőrzik és hozzáadják a lánchoz. A rögzített tranzakciók ezután minden résztvevő főkönyvében megjelennek. Ezért van az, hogy ha valaki megváltoztatna egy blokkot a láncban, azonnal nyilvánvalóvá válna, hogy a rendszer sérült. 

Miért kellene az államnak blokklánc technológiát használnia?

A kormányok egyik alapvető szerepe a bizalmas információk, különleges adatok tárolása és kezelése. A különböző nyilvántartásokban adatokat tárolnak az állampolgárokról, azok vagyonáról, szervezeteikről és tevékenységeikről. A közérdekű adatok tárolása az adatvédelem fenntartása mellett összetett és költségigényes feladat, még a fejlett országok kormányai is rendszeresen kudarcot vallanak az adatszivárgások megelőzésében. 

A központosított kormányzati rendszerek nem hatékonyak, természetüknél fogva költségesek és bizonytalanok. A kormányok mindenütt aktívan keresik az új technológiákat, hogy jobb közszolgáltatásokat nyújthassanak, amelyek egyben költséghatékonyak is.  A blokklánc alapú rendszer számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek nagy hasznára lehetnek a kormányzatnak.

Galéria megnyitása

A blokklánc számos e-kormányzati szolgáltatásban képes kiküszöbölni harmadik fél közreműködését (közvetítőket). Ebben a tekintetben egyedülálló szerepet tölt be a kormányzati korrupció elleni küzdelemben.  A technológia figyelemre méltó kombinációját nyújtja a hamisításmentes nyilvántartásnak. A blokkláncok lehetővé tehetik az államok számára, hogy adott esetben decentralizált megközelítést alkalmazzanak. Az ilyen megközelítések elősegítik a valós idejű átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget és az okosszerződéses funkciókat.

Az okosszerződések a decentralizált pénzügyek (DeFi) gerincét alkotják; olyan algoritmusok, amelyek bizonyos előre meghatározott feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtódnak. A blokklánc technológia a nyilvános információkhoz való könnyebb hozzáférést is biztosítja, mivel az bárki számára nyilvános, könnyen hozzáférhető, érthető és interoperábilis.

A blokkláncok csökkentik a költségeket és javítják a hatékonyságot

A kormányzati ügynökségeknek szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás mellett kell közszolgáltatásokat nyújtaniuk. A blokklánc technológia segíthet az állami szereplőknek a költségvetés tervezésben és a pénzügyi irányításban. A konszenzus algoritmusok felhasználhatók a kormányzati tranzakciók nyomon követésére és egyeztetésére, lehetővé téve a költségek csökkentését és a hatékonyság növelését.

A blokklánc alapú elszámolási rendszer gyorsabb, állandóbb és ellenőrizhetőbb környezetet biztosít, valamint segít a pénzügyileg gyenge területek ellenőrzésében is, mindezt az adatok integritásának megőrzése mellett. 

A blokkláncok elősegítik a támogatások kifizetésének átláthatóságát

Számos kormány évente dollármilliókat költ különböző ügyek támogatására. Ilyenek például a humanitárius segélyek, a szociális támogatás, az oktatás, a művészetek stb. A legtöbb esetben a támogatások folyósítása átláthatatlan, bonyolult és nem hatékony, és a pénzeszközök nagy része harmadik félhez kerül. A blokkláncok a korrupció mérséklésére és a közbizalom kiépítésére is alkalmasak, mindemellett csökkentik a támogatások folyósításában és kezelésében részt vevő szereplők számát is. Az eredmény pedig egy racionalizált folyamat, amely drasztikusan csökkenti a költségeket. 

A legtöbb fejlett országban a bruttó hazai össztermék (GDP) jelentős százalékát fordítják az egészségügyre. Ezek a költségek azonban folyamatosan emelkednek, és az előrejelzések szerint az egészségügyi adatokkal való visszaélések száma is növekedni fog. A blokklánc az egészségügyben öt fő területen alkalmazható: a személyes egészségügyi adatok nyilvántartásának kezelése, az ellátás helyén történő genomikai (a genomot és a gének kölcsönhatásait vizsgáló multidiszciplináris tudomány) kezelés, az elektronikus orvosi nyilvántartások adatkezelése, az egészségügyi adatok védelme és kezelése, valamint az elektronikus egészségügyi nyilvántartások adatkezelése.

A DLT (distributed ledger technology) segítségével az államok hatékonyabban tudják kezelni az egészségügyi ellátmányt és hatékonyabban tudják bevetni a személyzetet a vírusos járványok kezelésére. Másrészt ez a megközelítés a betegeket is képessé teszi arra, hogy közvetlenül saját adataik tulajdonosaivá váljanak.

Blokklánc technológia az e-szavazásban

A szavazás szintén olyan terület, amely a korrupció miatt jelentős negatív visszhangot kap. Gyakoriak az olyan esetek, amikor a szavazatokat manipulálják, és a választók eltűnnek a nyilvántartásokból. Még ha minden szabályosan történik is, a választóknak akkor is el kell hagyniuk otthonukat, és a helyi hatóságnál - joghatóságtól függően - kell leadniuk a papíralapú szavazólapokat. Ez a szavazási rendszer nem csak elavult, de a jelentős biztonsági rések miatt sebezhető is. Miért ne lehetne tehát ezt a folyamatot egy blokkláncra átállítani? 

A DLT segítségével biztonságosabb és kényelmesebb digitális szavazási rendszert lehetne létrehozni. A hálózat egyenrangú felekből és csomópontokból (node) áll. A csomópontok ellenőrzik, feldolgozzák és rögzítik az összes tranzakciót a rendszerben. A blokklánc technológia nem korlátozódik a pénzügyi tranzakciókra. A titkosításnak és a decentralizációnak köszönhetően az elosztott főkönyv megvesztegethetetlen, transzparens és ellenőrizhető. Egyetlen fél sem tudja befolyásolni a hálózatot, mivel az nem egyetlen központosított helyen létezik. 

A blokklánc alapú szavazási rendszer még a levélszavazásnál is jobb. Mivel a hálózat rendkívül biztonságos, megakadályozza a választási csalásokat. A hagyományos szavazatszámlálással szemben, amely napokig is eltarthat, a blokkláncok percek - vagy akár másodpercek - alatt eredményt tudnak produkálni, nulla hibalehetőséggel.

A polgárok személyazonossága szerves része egy működő társadalomnak és gazdaságnak. A hagyományos személyazonossági rendszerek azonban nem biztonságosak, sebezhetőek a hackerekkel szemben és töredezettek. Az azonosítás fizikai formái is sajátos problémákat vetnek fel. Ezek a problémák a hozzáférhetetlenségtől kezdve az adatbiztonságon át a nyílt személyazonossági csalásig terjednek.  A technológia kiküszöbölheti ezeket a problémákat, mivel lehetővé teszi, hogy a felhasználók létrehozzák és kezeljék saját digitális személyazonosságukat, akár NFT formájában.

Mit hozhat a jövő?

Hogyan profitálhatnak a közigazgatási szolgáltatások a blokklánc technológiából? Ez a kérdés - ugyan korlátozottan, de - megválaszolható. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kormányzatba vetett bizalom helyreállításához a blokklánc technológia valóban szükséges eszköz lehet. Annak bevezetése az állami intézményekben azonban még gyerekcipőben jár. 

Kétségtelen, hogy ez a technológia minden kormányzati ágazatot forradalmasíthat. A blokkláncok segítségével a kormányok kiválthatják az elavult folyamatokat és a felesleges bürokráciát, emellett segíthetnek az államoknak gyorsabban innoválni és okosabban dolgozni.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

12 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
jkedzs
jkedzs
2022. jan. 21. 18:28
#4

aki benne van az tudja, hogy már a magyar állam is csinál blokcséjnre épülő projekteket. nem pénzforgalmazás nyilvántartására, nem is publikus használatra (csak speckó szereplőkkel), de vannak már elindult projektek. azonnal meg kellene ezek megvalósítását torpedózni és leállítani a technoidióták önkielégítését. a "szakértők", beszálítók, csókosok nagyon megszedik magukat ilyen divat, jólhangzó technológiát bevezető, túlbonyolított projektekből.

gturke
gturke
2022. jan. 21. 14:05
#3

Ez érdekes, de mi adja majd a motivációt a blokklánc kiépüléséhez? A kripto blokklánc esetében világos: a bányaüzemeltetők részesedést kapnak abból ami miatt az egész létrejött: kriptot keresnek vele. De egy államigazgatási blokklánc esetén? Átfutott ügyintézésenként utalják majd a farmüzelmeltetőnek az átlag ügyintéző egységnyi ügyre eső bérét? Segédfogalmazói cimet kap oklevéllel NFT formájaban amit kiposztolhat az instára? Vagy elengedik az illető blokklánctag -amúgy mellékesként - kripoból származó jövedelme  (amit eddig is eredményesen titkolt) utáni adóterheit?

Azt pedig megnézném hogy mit szólnának egyesek ha megtudnák, hogy eztán a minősített dokumentumaik ismeretlen magánszemélyek gépein keringőznek majd. Vagy ezek mégiscsak maradnának a " nem hatékony, természetüknél fogva költséges és bizonytalan" állami szervereken?

gturke
gturke
2022. jan. 25. 9:36

@nyerek01 Olvasd el megint, kicsit alaposabban és akkor észreveszed, hogy semmi olyat nem állítottam, hogy köze lenne. Tudom, hogy nincs köze közvetlen a kryptohoz, a blokklánc az amikor számos egymástól független magánszemély ad decentralizált hardveres környezetet valamely szofvtveres rendszer számára. Írtam is, hogy kripto blokklánc (azaz blokklánc kripto alá), meg államig. blokklánc (azaz blokklánc államigazgatásiban alkalmazott rendszerek alá).

Az nem világos, hogy fenti esetben miért épülne ki a blokklánc a magánszemélyek részéről. Nem hinném, hogy átlagháztartások 5-10 éves low-end budget konfigos gépe üresjárati kapacitására kívánnak építeni.

ZoliS
ZoliS
2022. jan. 21. 14:01
#2

Semmilyen problémát nem old meg a blokklánc. Egyszerűen megoldható problémákat megoldhatunk vele bonyolultabban, de hogy minek, azt nem tudom. Eddig csak hülyeségekre használták, semmi haszna nincs az emberiségnek belőle, de ha tévedek, várom a kioktató kommenteket.

girhes89
girhes89
2022. jan. 21. 20:05

@jkedzs

Az angular-nak mi koze a penzhez jutashoz es a google okoszisztema terjesztesehez? Open source, es semmi megkotes nincs, hogy valamilyen google termeket kell hasznalnod. Befolyas teren pedig ha olyan ranyt vesznek fel, ami nem tetszik a fejlesztoknek, akkor a kovetkezo vagy akar a jelenlegi projektet is atultethetik mondjuk react-re.

abysan
abysan
2022. jan. 21. 13:39
#1

Bár látom lehetőségét, hogy a blokklánc elterjedhet egy-két területen a hétköznapokban, a személyazonosítást nem venném annak például egy szavazás esetében. A blokklánc igen is nagyon-nagyon sebezhető, ráadásul felhasználói oldalról. Kicsalni valakinek a hozzáférését egy profinak percek kérdése, automata botokkal pedig kis túlzással egy fél ország összes felhasználói adata begyűjthető, ami szavazásnál elég is lenne bármilyen diktatúra örök érvényű kiépítéséhez.

Sok szempontból a centralizált rendszer SOKKAL biztonságosabb, hiszen a felhasználót a rendszer meg tudja védeni attól, hogy hülyeséget csináljon, mert a rendszer gyanút tud fogni, ha valami nem stimmel a felhasználó viselkedésében és új ellenőrzési módokat kérhet. A blokkláncnál viszont ilyen ellenőrzésről szó sem lehet, ha valaki megszerzi a hozzáféréseket, akkor az végleges és visszafordíthatatlan.

Resike
Resike
2022. jan. 21. 20:26

@abysan Eddig az összes cyrpto tőzsde állta bármiféle hack után elvesztett coinokat. Legutóbbi a crypto.com volt a héten. Igen egy tőzsde ebbe belebukott (Mt. Gox), de mondd meg nekem a Questor/Buda Cash/Bróker Marcsi után kit is kártalanítottak? Hány brókerbotrány is volt az elmúlt 20 évben? És itt erősen szabályozott, mindenféle jogosítványokkal rendelkező pénzintezetekről beszélünk ugye. Ja a BEVA majd megvéd aztán ha több pénzed van valamibe mint a maximális kártalanítás akkor szevasz.

Ha te offgrid vagy és kiszivárogtatod a seeded akkor te vagy a hibás. Az átlagember meg nem fog saját walletet kezelni soha, ez csak most divat az early stage-be. De kismillió védelem elérhető, custodial wallet/2FA/Auth/cold wallet/biometrics/address whitelist/email secret code.

Vissza az oldal tetejére