A japán videojátékipar sokáig eléggé magának való volt és egyáltalán nem vett tudomást az országhatárokon túl lévő játékosokról. Ez a hozzáállás már a „tradicionális” fejlesztés során is megmutatkozik. Egy japán játék átlagosan sokkal tovább készül, mint egy nyugati, 2-3 év helyett akár 5-6-ot is ülnek egy-egy projekten, már csak a büszkeség miatt is.
A helyzet ugyanis az, hogy míg egy nyugati fejlesztő manapság könnyűszerrel licenccel magának egy engine-t, amiben dolgozhat (Unreal Engine 4, Unity stb.), addig a szigetország fejlesztői minden alkalommal nekiülnek a nulláról megírni a motort, hogy elmondhassák, az valóban az ő játékuk lesz. A büszkeség másik oka pedig az a hozzáállás, hogy egy japán játék maradjon meg a japánoknak, nem kell bele másik nyelv, nincs szükség más vásárlókra. Sokszor a fordítást alapból lehetetlenné teszi az is, hogy a motor szintjén hagyják ki a többnyelvűség lehetőségét.
Egy másik indok a bezárkózásra pedig a bizalmatlanság. Nem ismerik jól a nyugati kultúrákat, nem tudnak jól angolul, nem tudják felmérni a játékosok igényeit és nem is akarnak foglalkozni sem velük.
Éppen ezért ahhoz, hogy egy ilyen keleti játék megjelenhessen Nyugaton, általában a progresszívebb gondolkodású konzolgyártók közbenjárása vagy külföldi kiadók érdeklődése kell.
Az utóbbi években viszont változást tapasztalhattunk. Itt az iPonon is többször vált egyértelművé, hogy egyre több japán kiadó és fejlesztő lát lehetőséget az európai és az észak-amerikai piacokban.
Többen meg is változtatták a fejlesztési szokásaikat, egyre több keleti címnél látjuk felvillanni például az Unreal Engine 4 logóját, legyen az a Tekken 7, a Street Fighter V, a Bloodstained, a Final Fantasy VII Remake és még sorolhatnánk. A licencelt motoroknak köszönhetően több játék fejlesztése tud felgyorsulni, ezzel együtt pedig a többnyelvűség lehetősége is már alapból megteremtődik. A japán játékok ugyanis jók, a nyugati játékosok pedig szeretik ezeket, legalábbis erre utal a Square Enix álláshirdetése.
Szerintük a világ videojátékipari bevételeinek 15%-át a japán játékok teszik ki és noha a Square Enix bevételei körülbelül 50%-át a belföldi piacnak köszönheti, elhatározták, hogy a korábbiaknál erőteljesebben kívánják megcélozni a nyugati játékosokat.
A Square Enix a Sony után a Microsofttal is kezd remek kapcsolatot kialakítani. Játékaik egyre népszerűbbek a Game Passban, a Final Fantasy, Dragon Quest, Kingdom Hearts, NieR Automata, mind-mind olyan játék, amit eddig csak PlayStation konzolokon élvezhettünk, ha egyáltalán megérkeztek Nyugatra.
A másik új terep pedig nem más, mint a személyi számítógépek, a nyugati megjelenésekből manapság a Steam sem maradhat már ki.
A jövőben megjelenő japán játékok pedig szintén multiplatformnak ígérkeznek és világszinten fognak megjelenni. Hamarosan be is fut majd a NieR Replicant ver.1.22474487139, Balan Wonderworld, hogy a kiadó nyitottabb álláspontját képviseljék.
