Az érintőkijelzőkkel napjainkban rengeteg területen kerülhetünk kapcsolatba, és az alkalmazási területek száma is napról napra növekszik. Noha az érintőkijelzők rengeteg pozitív tulajdonsággal rendelkeznek, azért hiányosságaik is vannak – ilyen például az, hogy kellő visszajelzés hiányában nagyon kényelmetlen rajtuk gépelni, hisz nem érezni, hol kezdődik egy gomb, hol ér véget, és hol van már egy egészen másik.
Az MIT kutatói pont erre a problémára találtak ki egy új, meglehetősen ígéretesnek tűnő technológiát, amelynek nagyon-nagyon leegyszerűsített lényege: egy zselészerű anyag segítségével el lehet érni, hogy a különböző területek kiemelkedjenek az érintőkijelző síkjából – ilyen terület lehet egy egyszerű gomb, de akár egy görgetősáv vagy egy nagyobb terület is. A technológia jelenleg a GelTouch nevet viseli. Érdekesség, hogy egy hasonló megoldást 2013. májusában már a Tactus is bemutatott.
A kutatók az új technológia megvalósításához speciális megoldást használtak. Készítettek egy tökéletesen átlátszó fóliát, aminek alapja vékony polimer/műanyag, majd ezt a fóliát indium-ón-oxid réteggel vonták be (ITO - Indium-Tin Oxide). A speciális fóliát egy érintőkijelzőre helyezték, majd hőérzékeny hidrogélt tettek rá, méghozzá fűtőszálként funkcionáló elektródákból álló négyzetráccsal karöltve. Ahol az elektródákban áram megy, ott hő keletkezik, aminek kulcsfontosságú szerepe van a GelTouch működésében.
Annak érdekében, hogy a folyadékot kordában lehessen tartani, lézeres megmunkálással készítettek egy akril tartályt, amit átlátszó szilikonnal és akril műgyanta lakkal tettek vízzáróvá. Ezután jöhetett az átlátszó elasztikus fóliaborítás, ami a gél fölött kapott helyet – ez egyrészt a gél kiszáradását előzi meg, másrészt megakadályozza, hogy a gél közvetlenül érintkezzen a felhasználó bőrével.
Az új technológia segítségével a kutatók elérték, hogy egy-egy elektródapárra áramot vezetve felmelegítsenek egy kis területet, ezáltal ezen a területen 32 Celsius fokos hőmérsékletet vett fel a hidrogél. A gélszerű anyag nyugalmi állapotban teljesen átlátszó, aktivált állapotban azonban fehérré és feszessé válik, így képes kiemelkedni a kijelző síkjából, hogy domború gombot, vagy egyéb alakzatot formálhasson. A kutatók szerint a gél aktivált, azaz 32 Celsius fokos hőfokra melegített állapotban huszonötször feszesebb és rugalmasabb, mint normál állapotban, plusz tágul is annyit, hogy a felhasználók jól érezhessék az általa formált nyomógombot vagy alakzatot. A vaktesztek alkalmával a résztvevők közel 95%-os pontossággal tudták megállapítani, éppen hol helyezkedik el a gomb az adott kijelzőn, pusztán az érintési érzet alapján.
Az újítás ugyan meglehetősen ígéretesnek tűnik már most is, de fontos megemlíteni azt is, hogy számos kihívás áll még a fejlesztők előtt, amelyeket le kell küzdeniük. Az ITO réteget használó gélnek jelenleg még nagyjából 2 másodpercre van szüksége az állapotváltáshoz, ami a kutatók szerint – a célterületet nézve – sajnos nagyon lassú. Egyelőre az is komoly kihívás, hogy a gélt kellően gyorsan le tudják hűteni, ez pedig kulcsfontosságú, hisz a gombok csak a gél lehűlése után tűnhetnek el.
A GelTouch névre hallgató technológia élesben történő bevetése előtt tehát még rengeteg munka elvégzésére van szükség, valamint néhány kihívást is meg kell oldaniuk a kutatóknak, ám a csoportot vezető Viktor Miruchna szerint már most is rengeteg tesztelésre váró ötletük van, így bizakodóak.
Az új technológiával kapcsolatos egyéb részletekről itt olvashatnak az érdeklődők, szélesebb körben pedig novemberben mutatják majd be – természetesen a felhasználói kezelőfelület konferencia alkalmával. A fejlesztők szerint a hidrogél alapú megoldás segítségével bármilyen forma vagy struktúra létrehozható, és ez bármekkora lehet – nyilván az adott kijelző képátlóját szem előtt tartva.
