Az Nvidia vezetője, Jensen Huang már többször is hangot adott nemtetszésének azzal kapcsolatban, ahogy az amerikai kormányzat az AI gyorsítók exportját kezelte az elmúlt időszakban, már ami a Kínába történő szállításokkal kapcsolatos gyakorlatot illeti. Az Nvidia első embere szerint azzal, hogy az amerikai technológia elérhetőségét korlátozzák, az amerikai cégek lehetőségeit és versenyképességét is korlátozzák, nem beszélve arról, hogy a lépéssel igazából Kína malmára is hajtják a vizet, hiszen az ország rákényszerül arra, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítson a hazai AI gyorsítók és AI technológiák fejlesztésére.

Az elmúlt hét folyamán Jensen Huang az amerikai küldöttség részeként ellátogatott Donald Trump oldalán Kínába, ahol különböző tárgyalásokat folytattak egymással a felek, igaz, az Nvidia vezetője késve csatlakozott az amerikai delegációhoz, ugyanis első körben nem volt rajta a meghívottak listáján, de Alaszkában csatlakozott az Air Force One utasaihoz. A tárgyalások idején a kínai fél a jelek szerint egy furcsa döntést hozott, amelynek eredményeként 2026. május 15-én felkerült a tiltott termékek listájára az Nvidia kifejezetten Kínára szabott gamer videokártyája, a GeForce RTX 5090D v2, ami egyébként az időközben megváltoztatott amerikai exportkorlátozások miatt már a második modell volt a Blackwell szérián belül, amit a szabályoknak megfelelve alkottak meg.

A szóban forgó videokártya nemcsak kevesebb VRAM-ot tartalmaz, mint a nemzetközileg is kapható normál verzió, de szűkebb memória-adatsínt is használhat, ami az elérhető maximális memória-sávszélességet is limitálja. A termék eddig elérhető volt a kínai gamerek, az AI fejlesztők, illetve a tartalomgyártók számára is, és előszeretettel támaszkodtak is rá, főleg azért, mert a fejlett AI gyorsítóktól el van vágva az ország, de már nem az USA, hanem a kínai kormányzat döntése miatt.

A Financial Times értesülése szerint a szóban forgó videokártya az elmúlt héten hozott döntés alapján már nem érhető el Kínában. A döntésről egyrészt egy dokumentum révén értesültek az újságírók, másrészt két illetékes is megerősítette a változást, akik képben vannak a témával kapcsolatban – mondhatni közel ülnek a tűzhöz.

A kínai döntés szimbolikus, főleg azért, mert még akkor megszületett, amikor az amerikai delegáció az országban tartózkodott: ezzel is azt szeretnék hangsúlyozni, nincs szükségük az Nvidia termékeire, helyettük inkább az AI gyorsítók és videokártyák országon belüli fejlesztésének támogatására koncentrálnak, ami hosszabb távon kifizetődőbb lehet az ország számára.

Érdekesség, hogy korábban az Amerikai Egyesült Államok engedélyezte a H200-as AI gyorsítók kínába történő exportját, vagyis ezeket a termékeket elvileg lehetne értékesíteni Kínában, de a kínai kormányzat úgy döntött, nem engedik az AI vállalatoknak, hogy vásárolják ezeket az AI gyorsítókat, inkább arra ösztönzik őket, hogy az országon belül kifejlesztett technológiákra és AI gyorsítókra támaszkodjanak. Ezzel a döntéssel lényegében segítik a hazai AI gyorsítók fejlesztését és gyártását, valamint azt is, hogy az olyan nagyvállalatok, mint a Huawei, minél nagyobb piaci részesedésre tegyenek szert az országon belül.

A helyzetet egyébként maga az USA idézte elő, ugyanis a korábbi korlátozásokkal egyszerűen rákényszerítették Kínát, próbáljanak saját lábukra állni félvezető-fronton és AI-fronton, mert a nyugati technológiák elérhetőségét bármikor, bármekkora mértékben korlátozhatják, ezáltal eléggé nagy bizonytalanság közepette kell helytállniuk a kínai vállalatoknak. A jelek szerint a kínai vezetés megértette a leckét, méghozzá olyannyira, hogy most már nem is nagyon akarnak amerikai technológiára támaszkodni AI terén, hiszen felismerték, a saját fejlesztésű hardverek és szoftverek ugyan rögös útnak bizonyulnak, cserébe viszont saját igényeikre szabhatják őket és saját maguk gondoskodhatnak elérhetőségükről is. Nyilván ettől még teljesen nem lehet kizárni a nyugati technológiák és források igénybevételét, a szürke- és fekete-zónában továbbra is folyik az Nvidia termékek kereskedelme, illetve esetenként a nyugati szolgáltatásokat is igénybe veszik némi kerülőút beiktatásával.

Akárhogy is, a kínai vezetés belátta, hogy ha csökkentik a külsős forrásoktól és technológiáktól való függést, azzal csak nyerhetnek – még ha ehhez óriási áldozatokat is kell hozni egy jó darabig, már ami a szükséges háttér kiépítését illeti. Az USA célja persze nem ez volt, hanem az, hogy a korlátozások révén lassítsák Kína fejlődését, különös tekintettel a hadiiparra, amit ideig-óráig sikerült is elérni, de úgy tűnik, Kína kezd egyre jobban a saját lábára állni ezeken a területeken, még ha gyártástechnológia-fejlesztés terén több éves, vagy akár egy évtizedes lemaradásba is vannak.