A HBM, azaz a High Bandwidth Memory szabvány fejlesztése folyamatosan zajlik, ennek eredményeként a HBM2E helyét hamarosan átveheti a HBM3, ami igen komoly előrelépést hoz mind adatátviteli sávszélesség, mind pedig kapacitás terén: előbbinél 819 GB/s, utóbbinál 64 GB lesz a plafon. Ehhez képest a HBM2E csak 24 GB-os maximális kapacitást és 460 GB/s-os maximális adatátviteli sávszélességet kínált.
A HBM3 esetében a gyorsulás oroszlánrésze abból fakad, hogy az érintkezőnként elérhető adatátviteli ráta duplájára emelkedik a HBM2-höz képest. A lapkák esetében egy I/O érintkező már nem 3,2 Gbps-os, hanem 6,4 Gbps-os maximális adatátviteli rátát érhet el, memóriacsatornából pedig nem nyolc, hanem tizenhat darab áll rendelkezésre. Utóbbiak száma akár 32-re is növelhető, ugyanis a technológia keretén belül egy fizikai csatornát akár két virtuális csatornára is fel lehet osztani. Az új memórialapkáknál az energiahatékonyságot is fontos szempont, ennek érdekében 1,1 V-os üzemi feszültséget és 0,4 V-os jelfeszültséget alkalmaznak. Ezek mellett valós idejű hibajelentés és ECC támogatás s rendelkezésre áll.
A kapacitás javulását a nagyobb adatsűrűségű memórialapkák és tokozáson belül elhelyezhető lapkarétegek számának növelése biztosítja. A tervek szerint a HBM3 memóriaszendvicsek esetében a kapacitás 4 GB-ról indul, ahol négy darab 8 Gb-es lapkát rejt majd a tokozás, és egészen 64 GB-ig tart, ahol már 16 darab 32 Gb-es lapka áll rendelkezésre. Persze a 16 lapkaréteg majd csak később lesz elérhető, egy későbbi bővítés eredményeként, addig az első időkben 48 GB lesz a felső kapacitáshatár, amit 12 darab 16 Gb-es lapkával lehet elérni.
A HBM memóriaszabvány továbbra is az adatközpontokba szánt megoldások szegmensét veszi célba, a konzumerpiacon nem valószínű, hogy látunk HBM memóriával ellátott videokártyákat a közeljövőben. Utóbbinak az az oka, hogy a HBM memórialapkák drágák, alkalmazásuk pedig szintén elég drága móka, cserébe viszont ne adnak akkora teljesítménynövekedést, hogy megérje őket bevetni ebben a szegmensben.
