A Screamer egy eredetileg MS DOS-ra 1995-ben megjelent árkád autósjáték, melynek újragondolása végre megérkezett. A 2026-os Screamer alapjaiban reformálja a neves sorozatot, hogy egy sztorialapú autós versenyjátékként olyat mutasson, amit még máshol nem láthattunk.
A jövőben járunk, ahol a robotika és a technológiai új határokat feszeget. A sztori szerint van egy Mr. A nevezetű szupergazdag személy, aki nem tud mit kezdeni a pénzével és egy életre-halálra menő autóverseny bajnokságot szervez. A résztvevők a nevezésükkel aláírják, hogy bármikor meghalhatnak, cserébe olyan díjra tehetnek szert, ami generációk életét is képes megváltoztatni.
A versenyre többen jelentkeznek, mindenki a maga motivációjával. Öt csapat csap össze, hogy elvigyék a fődíjat, és a részletes sztorimódnak hála mindegyik csapatot és csapattagot megismerhetjük. Bár kiszámíthatónak és egyszerűnek tűnik a történet, valójában megvannak benne azok az animés csavarok, ami miatt sokan végigkövethetik az eseményeket. A Green Reaper nevű kezdőcsapatunk privát katonai szervezet tagjaiként neveznek, mert tudják, hogy a célpontjuk, aki megölte a vezetőjüket, szintén ott lesz a versenyen. A játék során azonban más csapatok bőrébe is bújhatunk, szépen lassan megismerhetjük mindenki motivációját is. Hamar kiderül, hogy a bosszú alapú versenyzés nem biztos, hogy a legjobb ötlet, főleg, mivel az említett célpont egy szupervállalat örököse, aki bármit megtesz a győzelem érdekében. A történet azonban tartogat meglepetéseket, és pár óra játék után megismerhetjük a gonosz főellenség motivációit is.
Más csapatok pedig más indokkal neveztek, és a történet kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a csapaton belüli és a csapaton kívüli konfliktusokra. A Green Reaper a szétesés szélén, a szupervállalat csapat tagjai között hatalmi konfliktus van, a yakuza szerű összeállásban pedig a legjobb sofőr fél a vezetéstől.
A történet ugrál az időben, már-már zavaróan sokszor találjuk magunkat a távoli múltban, a múltban, a közeli múltban és a jelenben. Követhetetlen, hogy ki kivel és mikor kommunikált már a verseny alatt és mi történt a szereplők között.
A sztorimód anime körítést kapott, visual novel stílusú elemekkel. Bár néha vannak animált átvezető videók, a versenyek közötti idő nagy részében egy-egy figurát látunk a képernyőn, akik statikusan beszélgetnek. Mentségére legyen viszont a játéknak, hogy minden egyes kommunikáció szinkronizált, tehát nincs olyan írott szöveg a játékban, ami ne valaki hangján szólalna meg.
Ez pedig különösen érdekes eleme a játéknak, ugyanis a szereplők mindegyike a maga nyelvén beszél. A sztori szerint minden emberben van egy fordító chip, innentől kezdve pedig francia, japán, német, angol és még sokféle szinkront fogunk hallani a játék során, egyetlen beszélgetésben. Szerintem ötletes megközelítése ez egy nemzetközi versenynek, ráadásul a poén kedvéért még egy kutya is van, amit szintén kutya szinkronizált, és képes így kommunikálni.
Ami miatt mégsem élet-halál harc a verseny, az az úgynevezett Echo eszköz. A verseny szerelője mindenki autójába beépíti ezt a cuccot, melynek segítségével vissza lehet jönni a halálból. Ez a szuperfejlett technológia az, ami megvédi mindenki életét, így bár a zsoldos csapat azért jött, hogy "balesetben" megölje a gonosz cégörököst, hamar rájönnek, hogy ez az Echo berendezés miatt nem lesz lehetséges.
A játékmenetet megtanulni a sztorimódon keresztül lehetséges, nincs külön tutorial. De minek egy tutorial egy autóverseny játékba? Kérdezhetnéd jogosan.
Nos, a Screamer, mint mondtam, igyekszik egyedi módon megközelíteni a dolgokat, emiatt az egyik legbonyolultabb versenyjátékká teszi, amit oktató mód nélkül egészen biztos, hogy nem fogsz tudni hova tenni.
A játék ugyanis két analóg karral irányítható. A bal oldali karral finom kanyarokat végezhetünk, de alig irányítható így az autó. Az igazi fordulást a jobb karral végezhetjük el, ilyenkor az autó hátulja farol, ami azt jelenti, hogy egyszerre két kart mozgatva vehetjük be a kanyarokat. Hogy ennek mi értelme a formabontó jellegén kívül, ne engem kérdezzetek, mert bár valóban új élmény így versenyezni, rendkívül zavaróvá tette számomra az élményt, amit több óra alatt is nehéz volt nekem megszokni.
Lehetséges, hogy kell elhivatottsággal és gyakorlattal tökéletességig lehet fejleszteni így a vezetési élményt, de én csak küzdök ezzel. A probléma nem is a jobb karos drifteléssel van, azt már talán megszoktam. A legnagyobb gond az éles kanyarok bevételén van. Akárhogyan is próbálom bevenni ezeket, valahogy mindig a falnak csapódom. A gépi ellenfeleknél viszont nem ezt látom, sőt, ők magas sebességgel, ütközés nélkül képesek kanyarodni és driftelni. Nem tudom pontosan, hogy azért, mert csal a gép, vagy azért, mert én vagyok ennyire béna, de ez a mód nagyon nehézzé teszi a játékot.
Autós játékokban nem szoktam rossz lenni, de itt még a legkönnyebb fokozaton is van, hogy vért izzadok, hogy egyáltalán a pályán maradjak és ne utolsó legyek. A fékezés egyszerűen állóra lassítja az autót, egyáltalán nem érzem elegánsnak a fordulásom így.
Mentségére legyen a játéknak, hogy több segítséget is nyújt. Eleve van automata gáz és fék rásegítés, kanyar és drift rásegítés, de még olyan opció is van, hogy a játék nyomja helyetted a gázt, neked azt nem kell, így leveszi rólad annak a terhét. Milyen teher? Nehogy már a gázadáshoz is segítség kelljen, ennyire nem lehet valaki béna? Kérdezhetnéd jogosan. A helyzet viszont az, hogy én eddig csak az alapokat mondtam el, de a játék további gombok használatát várja el tőled folyamatosan.
Egy verseny űrhajót lehet hasonlóan nehéz vezetni, a helyzet ugyanis az, hogy eleve minden felváltásnál megnyomhatjuk az L1 gombot, ami kis löketet ad az autónak. Ennek köszönhetően mindig figyelned kell a fordulatszámot, ez a löket ugyanis csak egy rendkívül kis időablakban aktiválható.
A másik a turbó. Ahhoz, hogy lehetőséged legyen gyorsulni és sebesen száguldani, meg kell nyomnod hosszan az L1-et. Ilyenkor egy háromszög elkezd haladni egy kisebb háromszög felé, és ha jó időpillanatban elengeded a gombot, akkor rendkívüli sebességre teszel szert. Ilyenkor az autó is nehezebben irányítható, de elengedhetetlen, hogy ezt használd a győzelemhez. Ezt a turbót gyűjteni csak akkor lehet, ha tökéletesen, közel végsebességhez közel vezetsz, vagyis, ha lassítasz, nem fogsz kapni gyorsító löketet.
A játékosok ráadásul meg is támadhatják egymást. R1 gomb lenyomásával lehetőség van pajzsot magunkra rakni, de csak akkor, ha van elég töltésünk rá. Ez megvéd minket a támadásoktól. A támadás nem egy Mario Kart féle mechanika, inkább hasonlít egy Burnout féle hátulról belénk rongyoláshoz, azzal a különbséggel, hogy ez a lökés az R1 nyomva tartásával aktiválható, máshogy nem. Az Override módban pedig megállíthatatlanok leszünk, ha a másik kocsi nem védekezik, akkor neki annyi. Cserébe ilyenkor sebezhetőek vagyunk, ha nekimegyünk a pálya szélének, azonnal felrobbanunk. Ezen túl mindegyik sofőrnek egyedi tulajdonságai vannak, a gyorsítóhoz és a támadáshoz is van, hogy más módon kell energiát gyűjteniük. Nem mindegy tehát hogy kit és milyen fajta versenyzőt választunk.
A versenyek többféle felállásban játszhatóak. Van a Free for All féle megoldás, amikor mindenki mindenki ellen van, és az nyer, aki a legjobb helyezést éri el. Lehetséges azonban csapatos versenyeket menni, ilyenkor a helyezések és a „killek” alapján a pontok összeadódnak, és az a csapat nyer, aki a legtöbbet gyűjti. Rendkívül változatos beállítási lehetőségek állnak rendelkezésünkre, amivel teljesen személyre szabhatjuk az élményt. Az Overdrive Challenge-dzsel viszont nem tudtam mit kezdeni; ennél minél tovább kell jutni úgy, hogy nem érinted meg a falat. Biztos vagyok azonban benne, hogy ezek a játékmódok a legnagyobb arcade versenyjáték rajongóknak hatalmas örömet fognak okozni, hiszen itt a végletekig csiszolhatják a tudásukat.
A multiplayer nagy örömömre nem csak online, de offline is működik. Egyszerre négy játékos tud versenyezni PC-n is! Nem is tudom mikor láttam ilyet utoljára.
A játék során ki kell nyitni a különböző járgányokat, festéseket és pályákat. A mai világban ezt úgy hívják, fizetős Battle Pass, a Screamer esetében azonban szó sincs mikrotranzakcióról. Egyszerűen csak játssz a játékkal, nem is muszáj, hogy a sztorimódjával, és szép lassan adagolja neked az újdonságokat. Minél többet játszol, legyen az bármelyik játékmód, annál több újdonságod lesz.
A grafika tekintetében egyáltalán nincs panaszom. A játék nagyon tetszetős, az effektek szépek, a fények gyönyörűek, a vizuális dizájn kifogástalan. Külön hatalmas bónusz, hogy a játékmenet nagy részét Steam Decken toltam, és ott is gyönyörű volt a játék, akadásmentesen futott.
A zene szintén megadja a hangulatot, az autók hangja is kiváló, a szinkronról pedig már beszéltem. Az egyedüli kritikám, hogy nem érzem azt a Burnout-féle sebességet a játékban. Néhány pályán igen, de sok helyen nem. A Burnout gyorsasága nekem hiányzik, emiatt néha lomhának érzem az autókat, pedig tudom, hogy nem azok.
A Screamer tehát egy jó játék, minden megvan benne, ami ahhoz kell, hogy szórakoztassa az embert. Van azonban egy jelentős gyengepontja. Az ára, amit az előbb pillantottam meg, mikor a játék Steames adatlapját böngésztem. A játékot a forgalmazótól ingyen kaptam tesztelésre, megvan az a kényelmem, hogy nem kell a pénzem miatt aggódnom. Viszont azt most látom, hogy 60 euró az ára PC-re, és 26 000 forint Xbox-ra és PS5-re. Nem venném meg. Kizárt.
Igen, tudom, hogy tele van funkcióval, nincs mikrotranzakciós fertő, ez a játék online és offline is egyformán élvezhető, de 60 euró egy arcade címért? Szerintem túlárazott, emiatt a potenciális vásárlók hamar elfelejthetik. 60 euróért az F1 játékot lehet megvenni teljes áron, és a hamarosan érkező Forza Horizon is csak picit leszennél drágább. Szerintem nem találták el a korrekt árcímkét, hiszen ahogy pörgetem a Steamet, ebből a pénzből akár 3-4 remek arcade versenyjátékot tudnék venni leárazások esetén. 14 000 forintnál egy új játék esetében elgondolkodnék, a reális ára azonban akcióval 7000 forint környékén lehet.
Nagyon kíváncsi leszek a Screamer sikerére, de szerintem ez a cím hamar 50%-os leárazásra kerül, így érdemes lehet 1-2 hónapot várni a beszerzésével, főleg azért, mert ez a két analógos irányítás nem való mindenkinek, és könnyen elveheti az ember kedvét a játéktól.
