A nagy nyelvi modellek és a generatív MI technológiák terjedése mellett rendre felmerül a kérdés, hogy mi lesz a környezettel? A nagy technológiai cégek igyekeznek ezt a témát a szőnyeg alá söpörni, és elég jó hatékonysággal tudják a háttérbe szorítani az aggódó hangokat. Egészen addig, ameddig nem állnak bele ebbe a kérdésbe, de ezt most Sam Altman megtette.
Az utóbbi időben egyre több olyan tanulmány látott napvilágot, mely szerint a ChatGPT elképesztő környezeti károkat tud okozni azáltal, hogy rengeteg energiát éget el, és sok vizet emészt fel az üzemeltetése a nagy adatközpontokon keresztül. Mivel egyre nagyobb figyelmet kezdett kapni a téma, úgy érezte az OpenAI vezetője, hogy itt az ideje foglalkozni ezzel a kérdéssel, és tisztázni a helyzetet. Egy blogbejegyzést tett közzé Altman, amiben egészen irreális adatokról beszélt a ChatGPT-t illetően.
„A ChatGPT 0,34 Wh-s fogyasztás mellett válaszolja meg az átlagos lekérdezéseket, amit egy sütő alig több mint 1 mp alatt emészt fel, vagy egy energiatakarékos villanykörte néhány perc alatt fogyaszt el. Emellett pedig 0,000085 gallon vizet használ fel, ami nagyjából egy teáskanál tizenötöd része.” – állítja az OpenAI társalapítója, vezérigazgatója.
A vállalat valószínűleg jobban járt volna, ha Altman csendben tűri a kritikákat, mert ezekkel az adatokkal csak még inkább sikerült a kutatókat felbolygatni. Rengeteg kritika érte a szakember állításait. Kezdve azzal, hogy teljesen bugyuta dolog egyetlen lekérdezésre levetíteni a fogyasztási adatokat, miközben a platformnak csak aktív felhasználókból 400 milliós tábora van. Ezek az emberek pedig amikor csevegnek az MI-vel, nem egyetlen kérdést tesznek fel napi szinten, hanem akár hosszasan diskurálhatnak vele.
Az utóbbi időben olyan kutatások jelentek meg, melyek nagyon borús képet festenek a nagy mesterséges intelligencia lázról. A nyelvi modelleket futtató adatközpontok áramfogyasztása már országokéhoz mérhető, és a legfrissebb előrejelzések szerint az idei évben az MI megelőzheti a Bitcoin bányászatot a fogyasztásban. A Bitcoin hálózatát folyamatosan érik támadások, de a mesterséges intelligencia ezt könnyű szerrel fogja lekörözni, és az MI esetén még bőven a növekedési fázisban vagyunk.
A The Washington Post egy beszámolója komoly kutatások alapján azt állította, egy 100 szavas e-mail előállítása során a GPT-4 nyelvi modellt használó chatbot 519 milliliter vizet is felhasználhat. Az MIT Technology Review egy tanulmánya pedig arról adott hírt nem régen, hogy egy 5 mp terjedelmű videó létrehozásához annyi áram kell, ami nagyjából 1 órán keresztül járatott mikrohullámú sütő fogyasztásával egyenértékű.
Valójában nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy mennyit fogyaszt az MI, és lehetetlen megbeszülni, hogy milyen környezeti terhelést jelenthet a jövőben.
A legtöbb kutatással az a probléma, hogy az MI fogyasztását már most is szinte lehetetlen felmérni, a jövőben pedig ez a feladat csak még nehezebb lesz. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az ember egyszerű üzenetet ír, mély kutatást indít, hang alapon beszélget, képet generáltat, vagy videót csináltat a szolgáltatással. Az sem mindegy, hogy melyik MI-t használja ehhez, és azon belül is éppen melyik modellt veszi igénybe.
Sőt mi több, a fogyasztás attól is függ, hogy a világ mely pontján indította a lekérdezést, hiszen mindenhonnan más adatközpontokba futnak be az infók. Az összes adatközpont eltérő környezeti terhelés mellett működik, ezeknek megvannak a maguk sajátosságai. Vannak kiemelkedően környezetbarát módon üzemeltetett energiaközpontok, és vannak kifejezetten környezetre káros módon fenntartott rendszerek is. Sam Altman állítása akár igaz is lehet, ha a legideálisabb esetet vesszük alapul.
