A hackerek elleni harcot jelenleg elég sok dolog nehezíti, először is elég komoly szakemberhiány mutatkozik az IT szegmensben, másodszor pedig gyenge láncszemek is nehezítik a védekezést, gondoljunk csak az IoT eszközökre, amelyeken keresztül kritikus területekre is behatolhatnak a felkészült támadók. Éppen ezért mindenképpen erőfeszítéseket kell tenni a védelem fokozása érdekében, amelyben nagyon komoly segítséget adhat a mesterséges intelligencia, ami a gépi tanulással karöltve hatékonyan és gyorsan felismerheti a különböző támadási formákat, sőt, akár az új támadások jeleire is felfigyelhet. A mesterséges intelligenciával felvértezett védelmi rendszerek XXI. századi robotzsaruként védelmezhetik a rájuk bízott infrastruktúrát, ám ezzel együtt természetesen az IT szakemberekre is szükség lesz a továbbiakban, hiszen minden feladat azért messze nem bízható a neurális hálózatokra.
A várakozások szerint az IoT eszközök térhódítása tovább folytatódik, ami azt jelentheti, hogy az évtized végére akár 25 milliárdnál is több megtámadható eszköz kapcsolódik a dolgok internetére, ez pedig komoly veszélyforrást jelent, hiszen ezek az eszközök sokszor minősülhetnek gyenge láncszemnek.
„Minél több eszközzel csatlakozunk egy hálózathoz, annál több felületet adunk biztonsági rések kialakulására. Miközben a kiberbűnözők egyre szervezettebbé és fejlettebbé válnak, a hagyományos szabályalapú biztonsági rendszerek nehezen képesek kezelni a komplex támadásokat és a gyorsan változó üzleti környezet kihívásait. Egy biztonsági rendszer hatékonysága pedig éppen attól függ, mennyire gyorsan és hatékonyan képes azonosítani egy fenyegetést. Ebben jelenthet áttörést a hatalmas adatbázisokat feldolgozni képes, tanítható kognitív biztonsági rendszerek alkalmazása” – összegzi Rehus Péter, az IBM Magyarország Kft. vezetője.
Éppen ezért mindenképpen lépnie kell a piacnak annak érdekében, hogy a veszély mértékét jelentősen csökkenthesse. A becsült adatok alapján 2021 végére a kiberbűnüzők által okozott kár mértéke akár a 6 billió dollárt is elérheti, miközben védekezésre „csak” 1 billió dollárt költenek majd a cégek. Komoly és hatékony segítséget nyújthat majd a vállalatok számára a mesterséges intelligencia – valahogy úgy, ahogy egy rendőrnyomozó munkáját is segíti egy idősebb, tapasztalt rendőrkutya, hiszen az állatok olyan nyomokat is észlelnek, amelyek felett az őket irányító ember elsiklik. A folyamatosan tanuló MI rendszerek hasonló elven működhetnek, vagyis segítséget nyújtanak a fenyegetések kiszűrésében, valamint abba is, hogy a kiberbiztonsági szakemberek megfelelő döntéseket hozhassanak a védelmi lépésekkel kapcsolatban.
Ilyen védelmi rendszer az IBM Watson for Cyber Scurity névre keresztelt megoldás is, ami egy igen komoly adatmennyiséggel tréningezett, kognitív tanulási képességekkel megáldott mesterséges intelligencia. A szakemberek az X-Force Command Center adatbázisát használták fel a tanítási folyamat során, amelyben szerepel az elmúlt 20 év folyamán történt kibertámadások minden fontos adata – itt 800 TB-nyi adatra, illetve 1 milliónál is több szöveges dokumentumra kell gondolni, ami igen komoly információforrásnak tekinthető.
A mesterséges intelligenciára támaszkodó rendszer a hagyományos biztonsági megoldásokhoz képest akár hatvanszor gyorsabban is képes felismerni a veszélyt, de ezzel együtt olyan mintákat is észlel, amelyek egy még ismeretlen típusú, lehetséges támadás kibontakozásának első fázisara utalnak. Watson a munka során tanácsod ad a felismert veszély kivédésével kapcsolatos teendőkben, valamint a védekezés automatizálását is segíti. Ezek a tulajdonságok kiemelten fontosak lehetnek a nagy szakemberhiánnyal küzdő szegmensben, hiszen gyorsasága és nagyfokú önállósága révén hatékonyan segíthet a támadások megakadályozásában, de a megfelelően kiképzett, sok éves tapasztalattal rendelkező szakembereket természetesen nem tudja pótolni – mindössze az emberi munka hatékonyságát növeli, de azt igen komoly mértékben.
