A Risc-V processzorarchitektúra, amely nyílt forráskódú és licencdíj sem drágítja használatát, egyre inkább kezd teret hódítani magának a piacon. A jelenlegi verzió inkább csak az energiahatékonyságra fókuszáló, kisebb számítási teljesítményt igénylő vezérlőkben használatos, de ahogy egyre több és több partner sorakozik fel az architektúra mögött, idővel új területekre is betörhet majd, ezzel komoly riválisává válhat a többi architektúrának – de ehhez még sok víznek kell lefolynia a Dunán.
A szóban forgó processzor-architektúra iránt a Western Digital mellett az Intel is érdeklődik, igaz, utóbbi az eredeti tervekkel ellentétben nem felvásárolt egy Risc-V fejlesztő céget, hanem „csak” partnerkapcsolatba lépett vele, ami azért szintén érdekes lehetőségekkel kecsegtet. Ezzel egy időben egy orosz cég, a Mikron is felismerte a Risc-V architektúrában rejlő potenciált, így elkészülhetett a Mikron MIK32-es vezérlő.
Oroszország eddig is próbálkozott házon belül kifejlesztett lapkák használatával, sőt, saját fejlesztésű processzor-architektúrájuk is van, az Elbrus, amellyel számítógépeket és szervereket lehet kiszolgálni. Ezzel együtt ARM alapú vezérlőket is fejleszt néhány cég az országban. A gyártást 300 milliméteres szilícium ostyát termelő üzemek segítik, amelyek még az AMD drezdai gyárából származnak – ezek a 2000-es évek elején kerültek az oroszokhoz. Az ország elméletben tudna saját processzorokat fejleszteni és gyártani a belsős igények kielégítésére, ám a jelenlegi helyzetben még a hazai igények 50%-ának teljesítése is komoly kihívás lenne, nem is beszélve arról, hogy az újdonságok nem lennének kompatibilisek a jelenlegi szoftverekkel, amelyek x86-os és ARM architektúrát igényelnek.
Az Elbrus ráadásul egy speciális architektúra, ami elsősorban misszió-kritikus feladatokra készült, azaz nem lehet minden feladatra hatékonyan befogni. A külföldtől való függetlenedést tovább nehezíti, hogy a mikrovezérlők szegmensében európai és amerikai lapkák állnak rendelkezésre, így nehéz saját fejlesztésű alkatrészekből dolgozniuk az orosz szakembereknek. Itt jön képbe a Risc-V architektúra, amely köré már épült is egy mikrovezérlő, hála az orosz Mikronnak. A MIK32 segítségével számos területen lehet majd kiváltani a külföldi vezérlőket, ám az egyelőre kérdéses, milyen fogadtatásban részesül az új chip.
Ez a lapka igazából egy 32 MHz-en ketyegő RV32IMC processzormagot kapott, I/O képességek terén pedig I2c, UART, SPI, ADC és DAC támogatással rendelkezik, de ezzel együtt időzítők és megszakítás-vezérlő is található rajta. A speciális lapkát a tervek szerint első sorban ipari érzékelők mellett, gáz- és vízfogyasztást mérő órákban, valamint egészségügyi felszerelésben használhatják majd, de ezen kívül számos egyéb területen is hasznos lehet.
Az efféle vezérlők élettartama meglehetősen hosszú, és igazából pont ez a baj a MIK32-es megoldás esetében, ugyanis a termék az ST Microelectronics által kifejlesztett, széles körben használatos STML0 funkcionalitását kínálja. Amennyiben ezt a lapkát szeretnék lecserélni az új fejlesztésre, ahhoz elég hosszú hitelesítési folyamat elvégzésére van szükség. A vállalat persze készített fejlesztői alaplapot is annak érdekében, hogy az esetleges váltás könnyebb és gyorsabb lehessen, ám egyelőre kérdéses, hogy a piaci szereplők hajlandóak-e az extra procedúrára, vagy csak szimplán kitartanak a régi jól bevált vezérlő mellett.
Egy-egy piaci szereplő elgondolkodhat az STM vezérlőjének kiváltása mellett, ám a tömeges átállásra meglehetősen kicsi az esély, pont a vele járó hosszadalmas procedúra, illetve a sok kényelmetlenség miatt. Az persze, hogy az orosz Mikron már kifejlesztett egy Risc-V alapú vezérlőlapkát, mindenképpen egy új korszak közeledtét jelentheti, ugyanis azt mutatja: egyre többen látnak fantáziát ebben az architektúrában, vagyis egyre nagyobb teret hódíthat majd magának a piacon.
