A Huawei ellen már évek óta vannak folyamatban olyan vizsgálatok, amik különböző lehallgatási vádakra összpontosulnak, de eddig még egyetlen esetben sem nyert bizonyítást, hogy a cég tényleges visszaéléseket követett volna el. Most itt egy újabb eset, amiben már ténylegesen bizonyítást nyerhetnek a vádak, de egyelőre az érintett szolgáltató és a Huawei is tagadja az ügyet.

Lehallgathatta a Huawei a mobilhálózati berendezésein keresztülmenő forgalmat – egy vád, ami számtalanszor felmerült már, bizonyítást viszont eddig még sosem nyert. Most viszont állítólag hivatalos jelentésben írnak erről, csak éppenséggel a dokumentumok elvileg bizalmasok és titkosítottak. A De Volkskrant holland hírlap számolt be a jelentés létezéséről.

Állítólag a kínai vállalatnak lehetősége volt a KPN holland távközlési szolgáltató 6,5 millió ügyfelének a lehallgatására. Ez rendkívül súlyos vád, de elvileg konkrét dokumentumokat szólnak az esetről. Még 2010-ben jelent meg az a beszámoló, ami a biztonsági kockázatra figyelmeztet, szóval már több mint 10 éves ügyről beszélhetünk.

Egy ekkora lehallgatási botrány a Huawei-t nagyon érzékenyen érintené, és új lendületet adna a korábbi vádaknak is. Viszont a holland KPN számára még nagyobb gondot jelenthet az ügy eltitkolása, így igazából mindkét érintett félnek az az érdeke, hogy a bizalmas jelentések sose láthassanak napvilágot. Ez mindenképpen aggasztó, hiszen jelentős biztonsági kockázatról van szó, aminek adott esetben több millió áldozata is lehet. A 6,5 millió előfizetőn felül az érintett beszélgetőpartnereket is számításba véve valószínűleg 10 millió főt meghaladó lehet a sértettek száma.

A kiszivárgott információk szerint a Huawei-nek olyan hozzáférése lehetett a KPN hálózatán átfutó adatokhoz, ami lehetőséget nyújthatott a telefonszámokhoz kapcsolódó telefonhívások lehallgatására, valamint a privát üzenetek megszerzésére. Sőt mi több, arról is tudomása lehetett, hogy a rendőrség és más igazságügyi szervek kiket hallgathatnak le engedélyezetten. Tehát azt is tudhatta, hogy kik lehetnek az érdekesebb célpontok. A maghálózati hozzáférés Kína irányába is nyitott lehetett.

A Huawei holland és kínai dolgozóinak kommunikációjában szereplő üzenetek szerint az akkori holland miniszterelnök, Jan Peter Balkenende is lehallgatható volt a vállalat számára. Valamint célba lehetett venni adott esetben olyanokat is, akik Hollandiába menekültek Kínából korábban, mert példának okáért összetűzésbe kerültek a hatóságokkal.

A hírek kapcsán a KPN elismerte, hogy létezik a jelentés, de azt is hozzátette, hogy soha nem szerzett arról tudomást, hogy ténylegesen történt volna hozzáférés bármilyen személyes adathoz, vagy hogy a Huawei lehallgatott volna bárkit. Megvolt a lehetősége, hogy megtegye ezt, de arról nincs semmilyen adat, hogy valaha visszaéltek volna a Huawei munkatársai a jogosultságaikkal. Nem volt annak nyoma, hogy a szolgáltató rendszeréhez szabálytalanul nyúltak volna hozzá.

A Huawei is tagadja azt, hogy bármilyen szinten is lehallgatta volna a KPN ügyfeleit. „A kormányzati szervek soha nem vádoltak minket azzal, hogy törvényellenesen jártunk volna el bármikor.” – jelentette ki a vállalat az alakuló botrány kapcsán.

A KPN 2009-ben kezdte el a Huawei hálózati berendezéseit és egyéb technológiáit használni, és már akkortájt kapott olyan jelentéseket a holland nemzetbiztonsági szervezettől, az AIVD-től, hogy van arra esély, hogy a Huawei visszaélést tud elkövetni a hálózatán. Az a jelentés állítólag arról szólt, hogy a cég hozzáférhet az állam titkosszolgálatainak vonalaihoz is. Az AIVD szerint a KPN súlyos biztonsági kockázatot jelentett.

Érdekessége az ügynek, hogy amennyiben a titkosszolgálatoknak tudomása volt arról, hogy a Huawei rendelkezik rejtett hátsókapuval a hálózaton, akkor miért nem hozta az ügyet nyilvánosságra? Hogyan fordulhat az elő, hogy egy ilyen komoly ügy csak több mint tíz év elteltével lát napvilágot, és akkor is csak kiszivárgott információk vannak egy régi jelentésről, konkrét bizonyítékokról nem esik szó? 

A KPN hálózatában a mai napig vannak Huawei berendezések használatban, pedig már külső nyomást is próbáltak helyezni a holland kormányra, hogy tegyen ez ellen. Az Egyesült Államok 2019 nyarán figyelmeztette az illetékeseket a kockázatra. Akkor Amerika arra bíztatta a partnerét, hogy szigorítson a telekommunikációs beszállítók ellenőrzésén, de azóta sem történt semmi, a hollandok nem látták úgy, hogy a Huawei-t ki kellene tiltani.

Nem tudni, hogy ennek az ügynek a hatására, vagy pusztán üzleti érdekekből fakadóan, de az 5G hálózatának a kiépítését a KPN szolgáltató már nem a Huawei-re, hanem annak svéd riválisára, az Ericssonra bízta. Bár ettől függetlenül a cégnek csak Európában 47 szolgáltatótól volt tavaly megrendelése 5G hálózati eszközökre.