A tajvani hatóságok egy különös ügyben indítottak vizsgálatot a napokban, amelynek keretén belül azt próbálják feltérképezni, tényleg az Intelhez kerülhettek a TSMC-től eltulajdonított üzleti titkok, köztük olyan dokumentumok, amelyek segíthetnek az Intel gyártástechnológiai versenyképességének növelésében. Lényegében arról van szó, hogy a pletykák szerint az Intelhez átigazolt egy ex-TSMC munkavállaló, aki magas beosztásban tevékenykedett a nagy tajvani félvezetőipari bérgyártónál, így számos bizalmas dokumentumhoz férhetett és fért is hozzá, ezt a tudást pedig állítólag az Intel rendelkezésére bocsátotta.

Az ügyben időközben az Intel vezérigazgatója is megszólalt, aki a Bloomberg munkatársainak adott interjújában egyszerűen pletykának és spekulációnak minősítette az állításokat, majd hozzátette, szó sincs ilyesmiről, tiszteletben tartják a szellemi tulajdont. Ezzel persze még messze nincs lezárva az ügy, a tajvani hatóságok komolyan veszik a dolgot és utána is akarnak járni, pontosan mi is a helyzet valójában.

Az eddigi információk alapján – amelyek nagy része nem hivatalos forrásból származik, így pletykaszintűnek minősül – annyi tudható, hogy nemzetbiztonsági vizsgálatnak vetettek alá egy korábbi TSMC munkavállalót, aki a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat vezette a nagy tajvani félvezetőipari bérgyártónál. Wei-Jen Lo összesen 21 esztendőn át erősítette a TSMC kötelékét, majd idén júliusban távozott a vállalattól, ahol a távozását megelőző időszakban a vállalati stratégiai fejlesztést irányította alelnöki pozícióban. A hatóságok azt vizsgálják, a szakember távozása előtt „kimenthetett-e” bizonyos bizalmas, gyártástechnológiai folyamatokkal kapcsolatos dokumentumokat azzal a szándékkal, hogy azokat későbbi munkahelyén kamatoztassa. A szakember október végén az Intelhez igazolt át, ahol szintén a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos folyamatok irányítását bízták rá, ennek keretén belül felügyelte a fejlett gyártóeszközökkel és modulokkal kapcsolatos feladatokat, a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos fázistól egészen a tömegtermelés előtti időszak megkezdéséig bezárólag, legalábbis a tajvani Liberty Times így értesült.

A DigiTimes iparági informátorai szerint a szóban forgó szakembernek az is a feladatai közé tartozhatott, hogy a TSMC arizonai részlegétől az Intelhez csábítson át potenciális partnereket, ezzel is segítve az Intel Foundry boldogulását. Ez a pletyka eléggé meredek, ugyanis az Intel egyelőre limitált gyártókapacitással rendelkezik, a különböző félvezetőipari bérgyártók által kifejlesztett gyártástechnológiák között pedig nincs egyszerű átjárási lehetőség, az adott lapka dizájnját mindenképpen hozzá kell igazítani az új gyártástechnológiához, ami nemcsak nehézségeket jelent, hanem jókora költséget is. Egy másik információ szerint, amire szintén a DigiTimes csapata tett szert, Wei-Jen Lo feladata lett volna az is, hogy a TSMC partnereit az Intel fejlett tokozási technológiáinak használatára csábítsa a TSMC saját megoldásai, illetve az egyéb iparági szereplők, például az Amkor, az ASE vagy éppen a SPIL technológiái helyett. Ennek a pletykának lehet némi alapja, ám mindenképpen érdekes döntés lenne, ha efféle „lehetőségek” miatt váltott volna térfelet a képzett szakember.

A Liberty Times szerint Wei-Jen Lo kihasználta felsővezetői jogkörét és számos műszaki dokumentumot kért be az általa vezetett munkavállalóktól a TSMC N2, A16, illetve A14 gyártástechnológiáival kapcsolatban, és az A14 utáni csíkszélességek dokumentációjára is szert tehetett. Ez a vállalat berkein belül nem volt egy gyanús lépés, hiszen munkaköréhez tartozott az efféle dokumentációk kezelése.

A fenti dokumentumoknak persze jelenleg már nincs túl sok relevanciája, hiszen az Intel A18-as gyártástechnológiája már kísérleti termelésbe állt, azaz alapjai fixek, azokat efféle dokumentumok alapján nem tudják módosítani, és ugyanez a helyzet a következő generációs A14 gyártástechnológia esetében is, amelynek legalapvetőbb paramétereit már véglegesítették. Ráadásul ezek a gyártástechnológiák nagyban különböznek a rivális N2 és A16 csíkszélességektől, így az Intel mérnökei számára a hozzájuk kapcsolódó dokumentumok nem igazán képviselnek kamatoztatható értéket. A következő generációs csíkszélességekkel kapcsolatos fejlesztés iránya már érdekes lehet, azt viszont más forrásból már ismerheti az Intel, hiszen az új generációs gyártástechnológiákkal kapcsolatos irányvételt jellemzően iparági és akadémiai berkeken belül jó előre megosztják a félvezetőiparban tevékenykedők, így ezek az adatok nagyrészt ismertek lehetnek riválisaik számára is.

A vizsgálat egyelőre zajlik, hivatalos tájékoztatás egyelőre még nem érkezett az ügyben, de ha a helyzet változik, arról be fogunk számolni.