Az Nvidia RTX PRO 6000 Blackwell formájában egy igen-igen komoly teljesítményű videokártyát készített a professzionális felhasználók számára, ami elsősorban munkára való, nem játékra, de ahogy az várható volt, néhány vállalkozó szellemű tesztelő már megnézte, mire is képes az újdonság gamer videokártyákra jellemző terhelésformák esetén. Sajnos átfogó teszt egyelőre nem készült, ami az egyes játékok alatti teljesítményt is megmutatná, de ez aligha meglepő, hiszen egy kifejezetten drága videokártyáról van szó, ami jellemzően 8000 dollár körüli összegbe kerül, igaz, egyes esetekben a független AI fejlesztők akár 5000 dollárral olcsóbban is megkaphatják, ha pozitív elbíráslásban részesülnek az Nvidia részéről.

Mivel nem játékokhoz készített videokártyáról van szó, így a driveres támogatás is hagy némi kívánni valót maga után, de ezt nem igazán lehet felróni az Nvidiának – pedig az RTX PRO 6000 Blackwell igazából egy méltó TITAN utódnak tekinthető, amit akár játékra is be lehetne vetni. Maga a videokártya ugyanúgy GB202-es grafikus processzor köré épül, mint az aktuális gamer csúcskártya, a GeForce RTX 5090, viszont ebben az esetben 24064 aktív CUDA magot lehet munkára fogni, míg a GeForce RTX 5090 esetében ez a szám csak 21760.

Az RTX PRO 6000 Blackwell természetesen nemcsak 10%-kal több CUDA magot tartalmaz, mint gamereknek szánt társa, de ezzel együtt több VRAM-ot is szereltek rá, azaz 32 GB helyett itt már háromszor annyi, 96 GB-nyi GDDR7-es VRAM fogható munkára, méghozzá ugyanúgy GDDR7 alapon, 28 GHz-es effektív órajellel, mint a gamer modellnél, azaz a memória-sávszélesség változatlanul 1,79 TB/s-os értéket képvisel. A több erőforrás és a több memória persze magasabb fogyasztást eredményez: míg a GeForce RTX 5090 esetében 450 W a TDP keret, addig az RTX PRO 6000 Blackwell már csúcsra járatja a +12V-2x6 tápcsatlakozót, azaz 600 W-os TDP kerettel dolgozik.

Az RTX PRO 6000 Blackwell az egyik Reddit felhasználó saját tesztjei szerint nagyjából 9-10%-kal gyorsabb a GeForec RTX 5090-nél, ha gyári órajeleken használják, míg némi tuning hatására, ami 350 MHz-es GPU- és 2000 MHz-es VRAM órajel-emelést jelent, már 14% körüli előnyt szedhet össze átlagban a professzionális piacra szánt videokártya. A lenti tesztekből sajnos a konkrét játéktesztek hiányoznak, de később talán azok is bekerülnek a repertoárba.

Az eredmények igazából érdekesek, de túl nagy meglepetést nem okoznak. Ha a gyártó készített volna TITAN sorozatú verziót ebből a termékből, akkor az nagyjából ennyivel lenne gyorsabb a GeForce RTX 5090-nél, amennyiben hasonló órajeleken ketyegne, mint az RTX PRO 6000 Blackwell. Eredetileg teszteltek egy kártyát, amiből TITAN-utód lehetett volna, de ez végül nem kapott zöld utat, nem vette célba vele a gamereket a gyártó.

Aki némi CyberPunk 2077 tesztet is látna, a Level1Techs csatornán szerepel néhány mérés, a kitűzött hozzászólásban található időbélyegek segítségével ki is lehet mazsolázni a releváns időpontokat, amikor a tesztek kezdődnek – így nem kell végig nézni a 4 óránál is hosszabb videót. Az első teszt a fenti linkben található időpontról indul.