A Philips ívelt LCD monitorának szekrényméretű doboza láttán hirtelen megijedtem, hogy mire vállalkoztam. Lepörgött előttem minden eshetőség, hogy ezt mégis hova fogom tudni tenni, hogyan fogom tudni egyáltalán tesztelni ezt a monitort. A csomagja egy átlagos budapesti lakás felét elfoglalja, akkora, mint egy kanapé, így amikor a kijelzőt magát kiszabadítottam belőle, továbbra sem éreztem azt, hogy ez biztosan el fog férni az íróasztalomon.

De miután pár egyszerű mozdulattal összeraktam az állványostul kb. a CRT monitorok súlyával vetekedő monstrumot és felraktam az asztalomra, örömmel láttam, hogy van még remény. Igaz, hogy a másodlagosnak használt Samsung monitoromnak a felét instant kitakarja ez az ultra széles görbített cucc, de legalább elfért és láttam, hogy nem fog előre bukni, szóval már kábelezhettem is össze a számítógépemmel.

A dobozban minden kábel megtalálható, amire szükségünk lehet, szerencsére ezzel nem spóroltak a Philips-nél. Van hozzá táp, HDMI kábel, DisplayPort és USB C-s vezeték - ez utóbbi viszont sajnos elég rövidre sikeredett, így csak az alaplapom tetején lévő USB csatlakozóba tudtam beledugni. Emiatt túl messzire nem helyezhető a számítógéptől, ha ki szeretnénk használni minden USB-vel kapcsolatos tulajdonságát.

Mert abból ugyanis van bőven. A készülék egy 34 colos, 3440 x 1440 pixeles, ívelt, gyárilag kalibrált VA LCD panellel rendelkezik, ami ultraszéles mivolta miatt a vízszintes látótér nagy részében ott lesz. Ezen kívül még számtalan csatlakozóval és egy beépített, Windows Hello-t támogató webkamerával is rendelkezik.

A készülékhez adott állvány mindent tud, amit tudnia kell. Könnyedén állítható magasság, dőlésszög és forgatási lehetőség jellemzi, magyarul úgy tekergethetjük és emelgetjük, ahogy kedvünk tartja. Ez a megoldás irodai környezetben nagyon kényelmessé teszi, mert ugyan csúsztatni nem fogjuk tudni az asztalon, de a kolléga felé simán oda tudjuk fordítani, ha szeretnénk megmutatni neki valamit. De az ilyesfajta konfigurálást is akadályozza a rövid USB-C kábel, ami miatt sajnos nem lehet magasra emelni, mert addig már nem ér el a kábel. Mindezt úgy, hogy a gépet az asztal alatt tartom elég közel a kijelzőhöz.

Az egy hetes tesztidőszak alatt számtalan módon használtam a készüléket, de csak egyedüli kijelzőként, mivel más monitor nem fér el mellette. A széles képátló miatt amúgy is olyan az eszköz, mintha két kijelző lenne egybeolvasztva, így ennek megfelelően is próbáltam használni.

A múltban eddig még soha nem fértem el ennyire kényelmesen egy kijelzős setuppal. A szövegszerkesztő, a forráskódoknak használt honlapok, e-mailek, cset - mind-mind nagyon szépen elfértek a kijelzőn, könnyedén, anélkül, hogy kicsinyítenem kellett volna valamit. Eddig ugye mindig a másodlagos monitoromra pakoltam ki a referencia anyagokat, itt viszont erre nem volt szükség.

Ha valaki táblázatokkal dolgozik (én pont nem szoktam, de láttam már olyat, aki igen), akkor szintén egy áldás lehet ez a Philips monitor. Az, hogy a vízszintes tengelyen rengeteg oszlop elfér az ezzel foglalkozó kolléga hatékonyságát nagyban növelheti, amit biztos vagyok benne, hogy idővel a cég pénzben és teljesítményben is megérezne.

Ezt csak azért szúrom ide, mert tapasztalataim szerint például, ha valaki az Excel-lel dolgozik legtöbbet, akkor a vállalatok előszeretettel teszik eléjük a még éppen nem selejt, de még bekapcsolható, olcsó kijelzőket. Éppen ezért úgy érzem, ha valaki munkahelyen szöveget vagy táblázatokat szerkeszt, esetleg programozó és fontos, hogy átlássa a kódsorokat, akkor igenis legalább egy ilyen készüléket tegyenek le eléjük a feletteseik, ne az ő eszközeiken, és végső soron a szemükön spóroljanak.

Van benne villódzás mentesség, kékfény csökkentő, illetve az energiatakarékos megoldásainak hála, ha akarjuk, mindig olyan fényerővel üzemel, ami még jól látható és nem pazarló. Fontos megjegyezni, hogy a kijelző támogatja azt a módot is, hogy egyszerre két eszközt dugj rá, például egy laptopot plusz egy PC-t, és ezeket azonos időben használhatod is, elfelezve a látóteret. Vagy ha úgy kívánod, akkor kép a képben üzemmódba is kapcsolhatod és a sarokban nézheted, mi történik a másik eszközön.

Sőt, ha USB-C-n keresztül csatlakozunk a gépünkhöz, akkor egy másodlagos monitor ráköthető az elsődleges monitorunkra, ami elég menő funkció, főleg, ha egy laptopon szeretnénk két monitoros setupot használni. Sajnos bár RTX kártyám van, nincs rajta USB-C port így ezt nem tudtam kipróbálni.

A Philips 346P1 oldalába kerültek a csatlakozók, az USB 3.2-as portok, az USB-B, illetve a gyorstöltő lehetőség. Mindezt a 3.2-es, 90 Watt leadására képes USB-C-n keresztül. Ezek a bónuszdolgok munkahelyi környezetben áldásnak számítanak, programozóként egy álom ezen dolgozni. Egy gombnyomással eszközök között váltogatni, tesztelni őket, hogy futnak-e, miközben a perifériák karnyújtásnyira vannak... Sokan fél karjukat adnák egy ilyen monitorért, csak még nem tudnak róla, hogy ez kell nekik. 

Viszont vannak olyan munkafolyamatok, amikre viszont már kevésbé tudom ajánlani. Ezek pedig a vizuális szerkesztési munkák, mint amit például egy grafikus vagy egy videóvágó végez.

Nagyon hívogató a széles kijelző ezekben a szituációkban is, de a görbület miatt nem javaslom, hogy efelé a készülék felé menjen el az, aki például alakzatokkal foglalkozik, hiszen már a legegyszerűbb szinten - értsd: az egyenes vonalaknál - torzítást fog látni. Ugyan meg tud rajta csinálni egy adott plakátot a grafikus, de a szerkesztés közben hamis képet fog látni, ami miatt eltolódhatnak az arányok. Nem túl jó akkor rájönni a hibákra, amikor már több ezer példányban kinyomtatásra került valami. 

Ugyanez igaz a 3D szerkesztésnél, CAD-nál vagy akár fotószerkesztésnél is. Különösen épületfotózásnál lehet lehetőségünk rontani, de az objektívek lencsegörbületét se fogjuk soha kijavítani. Retusálásnál szintén lehetetlen a megfelelő arányok megtartása. Abszolút nem javaslom.

Sokan azt gondolják, vágni egy ilyen készüléken álom. Egy videószerkesztő program ugye általában a vízszintes sávon helyezi el a felvételt, mintha egy szalagot terítenénk ki egy asztalra és ezt kellene ollóval szétvágnunk és összeillesztenünk. Az igazat megvallva, soha nem lehet egy monitor elég széles és nagy, hogy jól elférjen rajta minden, ami a hatékony vágáshoz szükséges, tehát nagyon kecsegtető ez a UWHD monitor. A helyzet viszont az, hogy a görbület itt is bekavarhat, csakúgy, mint a fotószerkesztésnél. Ha például szeretnénk stabilizálni a videót, szöveget kirakni rá, objektív korrekciót végezni, mind-mind torzítva lesz látható. Ha pedig még effektezni is szeretnénk például After Effects-szel, akkor az animációink se lesznek megfelelőek. Arról nem is beszélve, hogy ez a képátló nem nagyon támogatott ezeknél a programoknál.

De mi a helyzet az irodán kívül?

Otthoni használatra egy ilyen ívelt cucc természetesen a személyes élményt helyezi előtérbe, vagyis míg aki frontálisan, optimális távolságra van a monitortól annak minden szuper, de ha valaki mellettünk ül és együtt néznénk rajta filmet, akkor akarva-akaratlanul valakinek az élménye romlana a torzított betekintési szög miatt. Tehát ha a pároddal kívánsz ezen sorozatokat nézni, valószínűleg nem ezt a készüléket keresed magadnak.

Egyszemélyes videózási élménynek sem a legtökéletesebb, hiszen ez a szélesség ellentmond az otthon nézhető filmek standard formátumának. Ez a felbontás csak egyes mozifilmeknél elérhető, tévésorozatok darálásánál nem tudjuk kihasználni.

Viszont a képe szép. A HDR támogatásnak hála nagyon gazdag színvilággal rendelkezik, a megfelelő tartalmat élmény rajta fogyasztani. Viszont egyértelmű, hogy filmnézésre másik eszközt keresnék magamnak (talán egy TV-t?), a fent felsorolt okok miatt. 

És a játékok? Sajnos itt sem túl rózsás a helyzet. Alig pár játék támogatja ezt a felbontást és a HDR funkciót. Ebbe sajnos bele kell értenem a legújabb játékokat is, a kivételeket egyszerűbb felsorolni. A Call of Duty: Modern Warfare, a Warzone, a Rainbow Six Siege, illetve az Apex: Legends köszöni, jól elvannak ezen a felbontáson. Egy-két HUD elem ugyan torzítva jelenik meg, de gond nincs a FOV-val, és a játékteret betölti a kép.

Ellenben például se az Overwatch, se a Valorant nem támogatja ezt a szélességet. Egyszerűen csak fekete sáv marad kétoldalt, így el lehet képzelni, hogy a korábban megjelent játékoknál mekkora sikerrel fogjuk tudni kihasználni a látóteret.

Ha pedig elindul a játék, akkor se biztos, hogy van benne köszönet. Az egyik probléma az, hogy brutál erős PC kell ahhoz, hogy stabilan, a grafikai képminőség jelentős butítása nélkül 100 FPS körül tudd tartani a játékot, a monitor ugyanis ezt támogatja. 60 Hz környékén sem sokkal rózsásabb a helyzet, az RTX 2060 SUPER-em például Rainbow Six Siege közben könyörgött, hogy csináljak valamit a képfrissítéssel. A Modern Warfare az RTX bekapcsolása mellett is jól futott és az Apex-szel sem volt gond, de ha nincs egy RTX kártyád otthon, vagy valami csúcs AMD cuccod, akkor felejtsd el, hogy élvezni fogod ezt a felbontást. Túl sok kompromisszummal fog járni.

A másik probléma, amit tapasztaltam, hogy a VA panel nem igazán jó játékokra és a HDR még ront is a helyzeten. Ha húzzuk az egeret, sajnos szellemkép marad maga után, így mindegy, hogy milyen felbontáson vagy beállításon játszunk. Az Adaptív szinkronizálásnak elvileg segítenie kéne a dolgon, de amit nyújtani tud az édes kevés. A monitor tehát lassú a gyors játékokhoz, a géped pedig több, mint valószínű, hogy kifejezetten kevés lesz hozzá. Ennek alapján ki merem jelenteni, hogy biztosan nem venném meg videojáték vagy multimédia célokra, még akkor sem, ha feleennyibe kerülne.

A Philips 346P1CRH-t azok válasszák, akiknek szüksége van egy ilyen hatalmas, de sok helyet foglaló kijelzőre. Kifejezetten játékra szerintem nem való, a munkáim egy részét sem tudnám gond nélkül végezni a görbülete miatt.

A sok csatlakozó és a különböző több monitort támogató módjai sokak hétköznapjait tehetik könnyebbé, élvezhetőbbé és kényelmesebbé. Ezt a mindenhez egy kicsit értő monitort otthonra tehát nehezen tudnám javasolni az árkategóriája miatt. Lehet rajta filmet nézni, mert szép a képe, ott a HDR és még görbített is, ami növeli az élményt. Néhány játéknál az általa nyújtott széles látótér kincset ér és igazán egyedi élményt nyújt. Böngészésre és a beépített kamerájával csevegésre egyértelműen túlzás, ágyúval verébre tipikus esete. 

Irodai munkára viszont, ha fontos munkatársak egészsége, illetve hangulata és az se mellékes, hogy megbecsülve érezzék magukat, akkor megfontolandó választás. Érdemes lenne elfelejteni a gagyi kijelzőket a munkahelyeken és a megbecsülni kivánt kollégáknál beruházni egy ilyen nagyágyúra. Hiszem, hogy a hatékonysága és a képminősége miatt kifizetődne.