- A Far Cry 5: Hours of Darkness elindította a három kiegészítőből álló sorozatot. Úgy látszik, hogy a Ubisoft nem ebbe fektette a legtöbb energiát, mert a három-négy órát felölelő DLC semmi extrát nem nyújt, és leginkább eléggé unalmas.
Meg kell mondanom őszintén, nagyon vártam a Far Cry 5 kiegészítőit, és nem csak azért, mert az alapjáték szuperül sikerült. Azért is, mert mostanában valami (jó értelemben véve) elgurult a Ubisoftnál, és egészen elmebeteg dolgokat csinálnak a Far Cry-sorozattal. Ez kezdődött a Far Cry 3: Blood Dragonnal, és kulminálódott abban, hogy az ígéretek szerint az ötödik rész DLC-ivel elkalandozhatunk majd Vietnámba, jönnek a zombik, de tiszteletünket tesszük a Marson is, csak a biztonság kedvéért.
Na, most ebből futott be az első felvonás, az Hours of Darkness, ami konkrétan a vietnámi kiegészítő. És sajnos beigazolódott az, amit már a Destiny és más hasonló játékoknál megfigyeltem: az első DLC valahogy sosem sikerül jól. Valószínűleg ezt már a fejlesztés végefelé elkezdik csinálni, de nincs rá elég ember, nincs rá elég idő, nincs elég ötlet, mégis,valamit azért ki kell adni pár hónapon belül.
Ez tökéletesen igaz az Hours of Darknessre, ami tulajdonképpen nem érződik másnak, mint az alap Far Cry 5 kicsit átskinezett verziójának.
Pedig a kezdés ígéretes. Kapunk egy szuper kis bevezető rajzfilmet, amit körülbelül a népszerű Archer című sorozat stílusában készítettek el. Ebből kiderül, hogy a helikopterünk hogyan zuhan le a vietnámi hadszíntér közepén, majd megtudjuk azt is, hogy lehetőség szerint ki kell szabadítani három társunkat, akiket elhurcolt a vietkong.
Ezen kívül azonban sztorit nem kapunk. Az összesen három-négy órás, kizárólag egyedül játszható kiegészítő célja, hogy eljussunk a kimenekítési zónáig, közben pedig a Far Cry-sorozatra (és a Ubisoftra) jellemző módon húzzuk a strigulákat: három bajtárs kimenekítése, öt másik fogoly kimenekítése, nyolc öngyújtó összegyűjtése, ésatöbbi. Ahogy azt már megszoktuk, ezúttal is úgy jelennek meg az újabb és újabb lehetőségek, ahogy tevékenykedünk. A kiegészítő játékideje (körülbelül háromvagy négy óra) attól függ, hogy mennyire vagyunk hajlandók alárendelni magunkat ennek a kulimunkának: ha felfedezzünk és nekiállunk a megjelenő melléktevékenységeknek, akkor lehet akár 4 óra is, de ha csak végigszaladunk, akkor kevesebb, mint két órán belül teljesíthetjük az akciót.
Az Hours of Darkness igazából két újdonságot hoz magával. Az egyik, hogy légelhárító-ágyúkat kell semlegesítenünk, és ha ez sikerült, akkor a távcsövünk segítségével lehívhatunk légicsapást. Ez a végjátékban nagyon jól tud jönni, meg gondolom akkor, ha nagyon nehéz fokozaton játsztunk, egyébként nem éreztem sok szükségét.
A másik, hogy a kiegészítő kifejezetten épít a lopakodásra. Egyrészt azért, mert ha hangosan eldördül egy fegyver, akkot fél perc múlva a fél vietkong hadsereg a nyakunkban lesz, másrészt pedig azért, mert ha ügyesen lopakodunk, akkor aktiválhatunk négy perköt.
Az egyikkel gyorsabban mozoghatunk lopakodás közben és betageli nekünk az ellenfeleket, a másodikkal halkabban mozoghatunk, a harmadik automatikusan tageli azokat az ellenfeleket, akik mindjárt észrevesznek minket, míg a negyedikkel a falak mögött is bejelölhetjük az ellenséget. Ezek a perkök addig tartanak, amíg észre nem vesznek minket, aztán megint újra el kell érnünk az ügyes lopózással.
A problémát igazából ott érzem, hogy a légicsapás és a lopakodás valahogy nincs összhangban. Arról nem is beszélve, hogy ha kiszabadítottuk a három társunkat, akkor ők a sorozattól megszokott Guns for Hire rendszerben csatlakozhatnak, csak éppen nincsenek különböző képességeik, ahogy azt a fősodorbeli részektől megszoktuk. De legalább nagyon hatékonyan buktatnak le minket lopakodás közben (nincs például hangtompítós fegyverük), és nyiratják ki magukat, ami után nem is lehet visszahozni őket.
AHours of Darkness tehát igazából egy Far Cry 5, csak kicsit más köntösben, és annak változatosságát, eredetiségét, izgalmait nélkülözve, a bevezető animációt kivéve teljesen fantáziátlanul tálalva. Arról nincs szó, hogy rossz lenne, mert az alapok túl jók ahhoz, de azt sem lehet mondani, hogy bátran ajánlanám. Viszont továbbra is nagyon jól néz ki a játék, azt meg kell hagyni!
