Az Intel a San Franciscóban zajló ISSCC (International Solid-State Circuits Conference) elárulta, hogyan dolgoznak a cég mérnökei egy új, nagyon korai prototípusnak minősülő dGPU lapkán, ami a későbbiekben nagyobb és gyorsabb diszkrét grafikus vezérlők gyártásában nyújthat komoly segítséget. Az Intel korábban már próbálkozott a dGPU piacon, gondoljunk csak az i740-re vagy éppen a HPC piacra szánt, majd később elkaszált Larrabee projektre, de sikereket még nem ért el.
A vállalat most újból nekivág a projektnek, de most egy igazi iparági nagyágyú, Raja Koduri is segíti a folyamatot – ő az, aki tavaly novemberben átigazolt az AMD-től az Intelhez. Az aktuális prototípus lapka egyelőre egy nagyon kezdetleges megoldás, amivel tulajdonképpen csak még a technikai alapokat próbálja lefektetni a gyártó. Az aktuális prototípus 14 nm-es csíkszélességgel készült és kétchipes: az egyik lapka tartalmazza a GPU-t és a System Agent részleget, a másik pedig egy FPGA, ami az adott rendszerrel való kommunikációt végzi a rendszerbuszon keresztül. Maga a GPU szintén egy tesztchip, ami jelenleg még csak 3 EU szelettel (SS0, SS1, SS2), azaz összesen 18 EU-val büszkélkedhet, alapját pedig a Gen9 architektúra adja. Az „egyszerű” felépítésre a könnyebb kísérletezés miatt van szükség. A három EU szeletből kettő mellé (SS1 és SS2) egy fejlett feszültség- és órajel-szabályzó áramkör tartozik, amelyekkel EU tömbönként lehet variálni az órajelet és a feszültséget, így a fogyasztás és a teljesítmény is rugalmasan módosítható. Az EU tömbök esetében Turbo funkció is rendelkezésre áll, ami a magórajel szükség szerinti emelését segíti.
A megfelelően széles feszültségtartományról, illetve a kellő energiahatékonyságról hibrid integrált feszültségszabályzó (Hybrid Integrated Voltage Regulator) gondoskodik. Azért hibrid, mert SCVR és DLDO típusú feszültségszabályzót tartalmaz, amelyek együttesen széles feszültségtartományt tudnak hatékonyan kiszolgálni. A DLDO a normál működés során, azaz 0,785 volt és 1,11 volt közötti kimenetifeszültség-igény alkalmával jut szerephez, míg az SVCR üresjáratban és alvó állapotban dolgozhat, amikor csak 0,3 és 0,7 volt közötti kimenő feszültségre van szükség. A feszültségszabályzók EU-n belüli elhelyezkedését a lenti, jobb oldali dia szemlélteti.
A fejlett lehetőségekkel hatékonyan és gyorsan módosítható egy-egy EU feszültsége és órajele, ami nagyobb energiahatékonyságot eredményez, valamint a rugalmasságot is növeli, hiszen így dinamikusan, igénytől függően használhatóak a rendelkezésre álló erőforrások. Az aktuális lapka egy alacsony fogyasztású, Intel Atom sorozatból származó megoldás, ami 50 MHz és 400 MHz között működhet. A 8 x 8 négyzetmilliméteres kiterjedésű lapka 1,542 milliárd tranzisztorból épül fel – azért tartalmaz ilyen sok tranzisztort, mert nagykapacitású SRAM gyorsítótárkapott helyet a fedélzeten.
A bemutatott lapka még messze áll a kereskedelmi forgalomba szánt változattól, pusztán csak a tapasztalatszerzést és az alapvető technológiai mesterfogások elsajátítását célozza. A vállalat idővel több EU-t tömörítő, fejlettebb gyártástechnológiával készülő dGPU-val is előrukkolhat, ami kamatoztathatja a korai prototípus fázis során szerzett tapasztalatokat. Hogy mikor lesz ebből kész Intel dGPU? Legjobb esetben is csak évek múlva.
