Egy érdekes tanulmány látott napvilágot, ami arról számol be, mennyi elektromos áramot fogyaszthatott a globális AI adatközpont hálózat, és ezzel egy időben mennyi vízre volt szükség a működéséhez. A tanulmányt Alex de Vries-Gao, a VU Amsterdam Institute for Environmental Studies szakembere készítette, aki az adatgyűjtést követően arra jutott, idén az AI adatközpontok kombinált fogyasztása elérheti a 23 GW-os értéket, miközben 312,5 és 764,4 milliárd liter közötti vízfogyasztást is produkálhatnak.
Ezek meglehetősen masszív számoknak tűnnek, de igazából eléggé konzervatív becslésekről van szó, a valóság ennél sokkolóbb is lehet. Áramfelhasználás terén az AI adatközpontok idén felülmúlják azt a szintet, amit tavaly a kriptovaluta-bányász rendszerek produkáltak, míg vízfogyasztás terén nagyjából akkora igénnyel rendelkeznek, mint amennyi vizet a globális lakosság palackozott ásványvíz formájában elfogyaszt egy esztendő alatt.
A fentieknél pontosabb adatokat azért nem lehet szerezni, mert a nagy technológiai vállalatok maguk sem árulják el a pontos részleteket éves fenntarthatósági beszámolóikban, pedig azokból kiderülhetne, pontosan mekkora fogyasztás mellett üzemelnek AI adatközpontjaik. Pontos adatok ide vagy oda, a tanulmány készítője szerint végül úgyis mindenki megfizeti az árát a hatalmas mértékű víz- és áramfelhasználásnak, így vagy úgy.
A becslésen alapuló számokat egyéb elemzők beszámolóiból, az egyes vállalatok pénzügyi jelentéseiből, illetve számos egyéb publikusan hozzáférhető adatból állította elő a tanulmány készítője, ezekből ugyanis nagyjából kirajzolódott, mennyi AI szervert telepíthettek az egyes vállalatok és ezek nagyjából mennyit fogyaszthatnak. A becslésen alapuló számok alapján az AI rendszerek 32,6 és 79,7 millió tonnányi széndioxid termeléséért lehetnek felelősek éves szinten, ami az általuk felhasznált elektromos áram előállítása során keletkezik, azaz átlagban 56 millió tonnányi széndioxid kerülhet miattuk a légkörben. Ehhez képest érdekes adat, hogy Szingapúr éves széndioxid-kibocsátása 2022 folyamán mindössze 53 millió tonna volt.
Az AI adatközpontok által felhasznált energiaforrások és vízforrások felhasználása már gondolkodóba ejtette az amerikai törvényhozókat is, akiket az foglalkoztat, az AI adatközpontok működése milyen negatív hatásokat gyakorolhat végül az amerikai állampolgárokra. A demokrata szenátorok Elizabeth Warren vezetésével a hét legnagyobb technológiai vállalat már megkérték ara, részletezzék, hogyan alakul AI adatközpontjaik energiafelhasználása, míg egy másik szenátor, Bernie Sanders egyenesen azt szeretné elérni, vezessenek be teljes moratóriumot az AI adatközpontok építésére, mert szeretnék elérni, hogy az AI adatközpontok építése ne csak a felső 1% számára legyen hasznos, hanem mindenki számára. Közben Donald Trump teljes mellszélességgel támogatja az AI fejlesztését annak érdekében, hogy az Amerikai Egyesült Államok az élvonalban maradhasson, és ezen a téren olyan elkötelezett, hogy saját Genesis Mission névre keresztelt küldetését egyenesen a második világháború Manhattan-projektjéhez hasonlítja.
A Kaliforniai Egyetem professzora, Shaolei Ren szerint a de Vries-Gao által közölt számok alábecsülik az AI adatközpontok építésének és működésének hatásait, ugyanis csak a már működő AI szerverek környezetre gyakorolt hatásait vizsgálják, azt nem, hogy a teljes ellátási lánc mennyi erőforrást használ fel a bányászat, a gyártás, illetve az adatközpontok felépítése során. Ezzel egy időben arra sem tér ki, milyen környezetterhelést jelent majd az, ha a jelenlegi AI gyorsítókat végül leselejtezik.
