"Nem, az allam egyebkent is nagyon ritkan szol bele, tobbnyire azert nyomtatnak penzt, hogy szinten tartsak az erteket. Az allamnak nem jo, ha vegtelen penzt nyomtat, ez tevhit."
Ez szép elmélet, és többnyire így is van, de időnként a korrupt politikusok a rövid távú előnyök érdekében felborítják a rendszert. Nálunk is volt ilyen nem is olyan régen. Extrém eset a hiperinfláció, amikor a pénz értéke töredékére csökken amíg elérsz vele a boltba.
Az USA jelenleg is sokkal több pénzt nyomtat, mint amennyit kellene, csak az olaj és a hadsereg segítségével fenn tudják tartani a dollár értékét.
"Tehat nem a csunya nagy bankok gazdagodnak, hanem azok, akiknek volt penze beszallni, azaz eddig is gazdagok voltak. Igy lesznek beloluk majd bankok."
Ha van egy nem túl régi videokártyád, te is beszállhatsz. Ez nulla befektetés, null kockázat. Akik nagyban csinálják, azok kockáztatják a befektetésüket. Most ez nagyon megéri, de ez nyílvánvalóan nem maradhat örökké így, hiszen akkor az egész világ mást se csinálna, ami meg nyílván nem fenntartható.
Elvileg idővel a profitnak le kell csökkennie annyira, hogy ne érje meg csak erre vasat venni. Mivel aki az egyébként más célra vett kártyával bányászik, annak csak a villanyszámla a költség, maga a kártya nem. Addíg viszont bárki beszállhat, akinek van egy kis pénze, nem kell ehhez milliárdosnak lenni, mint sok más nagyon jövedelmező üzlethez.
"A bankoknak legkevesbe van hatalma a gazdasag es a politika felett. A befektetoknek es spekulansoknak van, akik ugyanugy jelen vannak a crypto vilagaban is. Nezd meg a bitcoin esese es a tether vasarlas kozotti osszefuggest. Ezt hivjak spekulacionak es befolyasolasnak."
Ez csak kicsiben van így, de az igazi hatalom a nagy bankok kezében van. Ez főleg Amerikára igaz, de ők a világ pénzügyi központja, így az egész világ gazdaságára és politikájára hatással lehetnek. Az USA esetében a nagy bankok emberei ténylegesen ott vannak a kormány legfelsőbb szintjén, plusz a megvesztegetés gyakorlatilag legális.
Így érték el, hogy megszüntettek egy pár fontos törvényt, amik a bankok működését szabályozták, és ez tette lehetővé a 2008-as válságot.
Aztán meg csupán azzal, hogy eldöntik melyik országnak mennyi hitelt adnak (IMF, Világbank, stb.), és milyen feltételekkel, óriási hatással vannak az egész világra. Sok olcsó hitellel gyorsan fejlőhet egy ország, kevés drágával lassan, vagy sehogy. Nem véletlen, hogy az USA számára stratégiailag fontos országok (kb. amik régi kommunista blokkot körülveszik) gazdasága szárnyal, a többieké nem annyira.
"Egy normalis banki rendszert nem torsz csak ugy fel."
Nem feltörésről van szó. A pénz a banknál van, a bank felső vezetése lényegében bármikor leléphet vele. Persze nem ilyen simán megy ez, de ők döntik el, hogy hova fektetik be a pénzt, és ezzel már bőven lehet trükközni.
A másik fele pedig az, hogy az állam még egyszerűbben elveheti. Egyes emberek pénzét szokták is, elsősorban akkor, ha valamilyen gazdasági bűncselekményt követnek el. De a politikai indok se ritka. És elvileg akár a bankban levő összes pénzt is elvehetik. Ilyen nem tudom, hogy történt-e már, de olyan igen, hogy zárolták, illetve korlátozták az összes bankszámlát.
A KP is anonim, és vannak titkos svájci bankszámlák, szóval a bűnözők már rendben vannak. Viszont az átlagember számára is lehet érdekes ez a szolgáltatás. Akár politikai okokból, akár azért mert nem feltétlen megbízható féllel üzletel, vagy egyéb okból nem akarja, hogy nyoma legyen a tranzakciónak. Tipikus példa a pornó oldalak használata.
"Azaz kiveve, ha a gazdagok azt akarjak. Vagy a butak, akikkel a gazdagok elhitettek, hogy ok azt akarjak, mert nekik az jo. Ismeros."
Pont az a lényege a rendszernek, hogy a gazdagoknak nincs hatalma felette. Hiába bányászik valaki egy tornacsarnoknyi drága vassal, "szavazata" csak egy van.
"Bankkartyahoz sem urtechnika egy POS terminal."
Internet kicsivel több helyen van, a használata is olcsóbb, és nem vagy bankhoz se kötve.
"Devizaszamla. Mondjuk abbol is lehet parat fenntartani, de nehogy barki elhitesse veletek, hogy lesz majd egy nagy vilagvaluta. Ott dolne be vilaggazdasag."
Igen, de mindegyikhez külön számla, külön macera, külön költség. Mint már töbször írtam, a kriptovaluták váltása egyszerű, gyors, olcsó és automatikus.
"Azaz valami olyan, ami masnak sokat er. Vagy az er sokat, hogy pl ne tamadjak meg."
Az is sokat ér, hogy a rendszer rendkívül megbízható, sokkal inkább, mint egy hagyományos bank. Nem kell megbíznod se bankban, se államban, se senki másban ahhoz, hogy használd. Sőt, mivel egy elosztott, erősen redundáns világ méretű rendszerről van szó, teljesen védett a fizikai támadásoktól is. Az elektronikus támadások ellen pedig maga a blockchain technológia védi.
"A matematika ugyanennyire jelen van a mostani elektronikus penzmozgasnal is."
Nézz utánna, hogy működik a blockchain. Semmi köze ahhoz, ahogy a bankok kezelik a pénzt. Az a rengeteg számolás azért kell csak, hogy a hamisítás olyan drága legyen, ami már a lehetetlennel határos. Ahhoz, hogy meghamisíts egy tranzakciót sokkal nagyobb számítási teljesítmény felett kell rendelkezned, mint a rendszer többi része együttvéve. Ez a "Proof of Work". Nem számít, hogy mit számolsz, csak az, hogy kétséget kizáróan tudd bizonyítani, hogy rendelkezésedre áll egy adott számítási teljesítmény.
"Nem, a matek azt garantalja, hogy a ket szamla kozott tortent tranzakcio annyi, amennyi. Ehhez nem kell egy orszag energiafogyasztasat felemeszto GPU/ASIC vilag."
De kell, lásd az előző pontot. A fejlesztők dolgoznak kevésbbé pazarló megoldáson is, de még így is sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint pl. az arany bányászás.
"Szerintem ezzel leirtad a rendszer mukodeset, ami semmiben nem kulonbozik a jelenlegi penzugyi mukodestol."
Leírtam, hogy miben különbözik. Minden másban ugyanaz, ami jó dolog, hiszen ugyanarra akarjuk használni.
"Viszont az alapjat meg mindig nem mondtad meg. Nem tudod megmutatni, hogy miert nem piramisjatek es ingyenpenz igeret az egesz."
Ugyanazért, mint a hagyományos pénz. Az is csak egy darab papír, mégis sokkal többet ér, mint amennyibe a gyártása kerül. Nem is beszélve arról, hogy a bankszámlád csak egy bejegyzés egy adatbázisban, semmi fizikai dolog nincs mögötte.
"No igen, de ez ugy megy, hogy az egyik oldalon valaki bukik, a masik oldalon meg valaki nyer."
Ez minden árfolyammal így van. Hagyományos valutákkal is, és részvényekkel is. Ebből a szempontból nincs semmi különleges a kriptovalutákban, csak annyi, hogy jelenleg az árfolyam ingadozásuk inkább a részvényekéhez hasonlít, mint a valutákéhoz.
"A crypto viszont nem mukodhet hosszu tavon. Nem fenntarthato. A jelenlegi penzugyi rendszer a termelesen es a fogyasztason alapul. A cryptonal nincs termeles, csak fogyasztas."
Ez teljes tévedés. Összekevered a rendzser fenntartását a használatával. A bányászás olyan, mint egy hagyományos bank üzemeltetése. Aki bányászik, az olyan, mintha egy kis darabja lenne egy nagy banknak. De ez csak fenntartja a rendszert, az érték onnan jön, hogy használják az emberek. Akár csak megtakarításra, akár befektetésre, akár tényleges fizetésre. Egy bank se keres sok pénzt, ha egy ügyfele sincs.
A rendszer ebből a szempontból is önszabályzó. Ha csökken az igény, lemegy az árfolyam és csökken a bányászás profitja. Emiatt elkezdenek kiszállni azok, akiknek már nem éri meg, így a kevesebb erőforrással üzemel tovább. Ha senkinek se kell a pénz amit bányásznak, akkor az árfolyam nulla, és a bányászás vesteséges.
Ugyanúgy, ahogy a részvényeknél is, az árfolyam nem feltétlenül az aktuális értéket tükrözi, hanem inkább azt, hogy a befektetők milyen jövőt jósolnak neki. A kriptovalutába fektetni ma olyan, mint nyolcvanas években Microsoft részvényt venni.
