A nyakunkon vannak az ünnepek és a tapasztalataink szerint sokan gondolkoznak ilyenkor új gép vásárlásában, vagy a meglévő vérfrissítésében. Azoknak szeretnénk egy kis segítséget nyújtani még így az utolsó pillanatban, akik úgy érzik, egy kicsit el vannak veszve a specifikációk rengetegében, és nem akarják magukat átrágni egymillió teszten, hogy a helyes döntést hozhassák meg. Mielőtt belevágnánk a közepébe, szeretnénk felhívni a figyelmet az iPon Gépösszerakó funkciójára, amiben vannak előre összeállított konfigurációk, amik szabadon variálhatóak, de lehet üres lappal is indítani, valamint akár el is menteni a kiválasztott komponens listát. Miért lehet érdemes a Gépösszerakót használni? Mert figyel az alapvető függőségekre, így például nem enged a választott alaplap mellé inkompatibilis memóriát választani, vagy olyan processzort, ami nem passzol a foglalathoz.Mindjárt mutatunk pár konkrét konfigurációt is, de előtte fussunk át a legfontosabb komponensek aktuális helyzetén.
Processzorok, avagy Intel versus AMD
A legolcsóbb processzor, amit megvételre ajánlunk, az Athlon 200 GE (tesztünk itt), egy netezgetős, vagy irodai konfigurációnak bőven jó alapja lehet. Amennyiben azonban nem adnánk négy mag alá, érdemes lehet a Ryzen 3 2200G felé kacsintgatni (tesztért katt ide), aminek már az integrált videóvezérlője is egész jól használható. Felfelé haladva az árakban, annak, aki nem bánja, hogy tavalyi modell, mindenképpen ajánlani tudjuk a Ryzen 5 1600X-et, ami 45 ezer forintért egy hatmagos processzor, ami 12 szálat képes kezelni és viszonylag magas órajelen ketyeg (de nem jár hozzá hűtő, ezt bele kell kalkulálni az árba!). Úgy általánosságban elmondható egyébként, hogy az „előző generációs” (valójában ugyanolyan alapokra építkező) kifutó Ryzenek legtöbbje nagyon jó ár-érték arányú. 63 ezer forintért ott a nyolcmagos 1700X is, míg az Inteltől ezen az árszinten jelenleg csak négymagos megoldásokat kapunk (pedig anno itt volt az ár-érték bajnok Core i5-8400-as). Kapcsolódó cikk: átfogó Ryzen teszt.
Innentől kezdve pedig az AMD-nél a sokmagos Threadripperek veszik át a terepet, és az Intelnél is olyan processzort vehetünk, amit csak elbír a pénztárcánk, a határ a csillagos ég.
TLDR változat: Athlon 200GE > Ryzen 3 2200G > Ryzen 5 1600X > Ryzen 7 1700X > Core i5-9600K / Ryzen 7 2700X > A végtelenbe és tovább…
Grafikus vezérlők, avagy GeForce-ok és Radeonok harca
Ez a másik termékcsoport, amivel kapcsolatban kész kommentháborúk dúlnak, pedig most eléggé tiszta a kép, hogy melyik árkategóriában mit érdemes venni. Játékra mi egy GeForce GTX 1050 3GB alá nem adnánk. Ez a GTX 1050 egy olyan változata, amit eredetileg a kínai piacra szánt az Nvidia, de végül mégiscsak felbukkant Európában is. Erősebb GPU-val rendelkezik, mint a GTX 1050 2GB, ahogy a nevéből is kitalálható, +1GB memóriája van, cserébe viszont kisebb a sávszélessége. Ez van, ahol visszaüt, de a játékok nagy részében az erősebb GPU miatt ez jobb vétel, mint a 2GB-os változat.
Ha azonban tudunk egy kicsit többet áldozni a témára, mindenképpen érdemes egy Radeon RX 570-est választani. 60 ezer forint környékén mozognak a 4GB-os példányok, és jóval erősebbek, mint a GTX 1050-es. Az alternatívájuk a GTX 1060 3GB lenne, de a jelenlegi árak mellett az válassza csak az Nvidia kártyáját, akinek van rá valami jó oka. Kevesebbet fogyaszt és halkabb is a legtöbb példánya, de az RX 570 átlagban kicsit erősebb, és olcsóbb. Ugyanez a helyzet az RX 580 versus GTX 1060 6GB versenyben is, ráadásul az utóbbi áráért, már meg lehet csípni egyet a nemrég megjelent RX 590-esek közül is.
Körülbelül viszont itt ér véget az AMD versenyképessége, innentől csak Nvidia kártyák vannak az ajánlható kategóriában. 140 ezer forint körül még vannak GTX 1070-esek, 180-190-től kezdve ott vannak az új RTX 2070-esek, majd jönnek a 2080-asok, és végül az aktuális csúcsot képviselő 2080 Ti-k 400 ezer forint felett (persze, ha valaki az abszolút csúcsra vágyik, behúzhat az Nvidiától egy Titan RTX-et is, laza 2500 dollárért). Ez előző generációs kártyák kezdenek kikopni, csak a 1070-esek vannak még meg a felsőkategóriából, valószínűleg azok is csak azért, hogy ne legyen akkora lyuk a 1060-as és a 2070-es között, aztán ahogy befutnak a 2060-asok, szép lassan eltűnnek majd a 1070-esek is. Kapcsolódó cikk: RTX teszt.
TLDR változat: GTX 1050 3GB > RX 570 > RX 580/590 > GTX 1070 > RTX 2070 > RTX 2080 > RTX 2080 Ti
Memória
Manapság szinte minden gépbe DDR4-es kell, és innentől kezdve csak a méret és a sebesség számít (órajel/időzítések). A Ryzenek mellé érdemes akár 3000-3200 MHz-es példányokat választani, mert ha jól körülnézünk minimális felárért megvehetőek, és érezhetően gyorsabbak velük a processzorok. Egy irodai/netezgetős gépbe elég lehet 4GB memória is, de minden más esetben 8 GB alá ne adjuk (kis személyes: én csak böngészőkkel ki tudok futni ennyiből is, de én nem vagyok normális). 16 GB pedig garantáltan elég szinte minden játéknak, programnak, leszámítva azokat a munkaszoftvereket, amik akármennyi RAM-ot képesek megzabálni.
Az Intel processzorok általában nem háklisak a különböző memória modulokra, Ryzenek esetében érdemes megnézni az alaplapgyártó honlapján a kompatibilitási listát, hogy biztos ne fussunk lesre. És ha már emlegettük őket, akkor…
Alaplapok: szinte fuldokolunk a választékban
Igazából illett volna velük kezdeni, de úgy vettük észre, hogy manapság a legtöbben a processzorhoz választanak úgyis alaplapot, és nem fordítva, tehát a platformot a CPU határozza meg. Nehéz is mit mondani ebben a témakörben, mert a választék óriási, igazából feleslegesen nagy, a gyártók valamiért úgy érzik, hogy minden lapkához illik kiadni 15 variánst, amik sokszor csak egy-két csatlakozóban térnek el egymástól. Amit érdemes már rögtön az elején letisztáznunk magunkban, hogy akarjuk-e tuningolni a processzorunkat vagy nem (az AMD esetében minden Ryzen tuningolható, az Intelnél a „K” végű termékek). Amennyiben igen, az Intelnél mindenképpen Z szériás deszkában kell gondolkodni, jelenleg például egy Z390-ben, mert a Z370 körülbelül ugyanazon az árszinten van. Az AMD megengedőbb ebben a témakörben, csak az A jelölésű platformvezérlői nem engedik a tuningot, minden más igen.
Napjainkban szerencsére az alapfelszereltség része lett rengeteg olyan dolog, ami régen a felsőkategóriás lapok sajátja volt, így már az alsó- és középkategóriás alaplapokon is van normális hangkártya, előlapi USB 3 kivezetés, stb. A felsőbb régiókban olyan extrákért lehet fizetni, mint a jobb hűtés, 2,5/5/10 Gbites ethernet, WiFi kártya, Thunderbolt vezérlő, vagy a vezérelhető világítás (bár utóbbi mivel viszonylag olcsón beépíthető, és sokan szeretik, elkezdett felbukkanni az alsóbb régiókban is). Úgyhogy igazából csak pár tanácsot adnánk a választáshoz: gondolván a jövőre, érdemes lehet olyan terméket választani, amin van USB 3.1 Gen 2 csatlakozó, jóval gyorsabb, mint a Gen 1 (bár egyelőre nem sok minden használja), erősebb processzor mellett nem árt ha van bordázat a tápellátásért felelős komponenseken (a processzor foglalat körül vannak), és ha lehet az M.2 foglalat se legyen a videókártya alatt. Amennyiben kihasználnánk az integrált videó vezérlőt, olyan alaplapot válasszunk, amin vannak számunkra megfelelő kimenetek. És nagyon fontos, hogy ha viszonylag friss processzort veszünk, akkor mindenképpen kérjünk UEFI (BIOS) frissítést! (Ha mi rakjuk össze az iPonnál a gépet, akkor természetesen automatikusan megcsináljuk, de aki otthon maga szeretné, az jobb ha kér egy frissítést, nehogy fekete képernyő fogadja egy régebbi UEFI verzió miatt, ami még nem támogatja az adott processzort.)
Háttértárak: eljött az SSD-k kora
Akinek volt/van SSD-s gépe az már tudja, akinek még nem, az kénytelen lesz elhinni nekünk, hogy ég és föld tud lenni a különbség a hagyományos merevlemezek és az SSD-k sebessége között. Ez főleg a reszponzivitásnak köszönhető, villámgyorsan reagál a rendszer mindenre, és nem kell várnunk, amíg darál a vinyó. Akinek rengeteg tárhelyre van szüksége, még manapság sem fogja tudni megkerülni a merevlemezeket, terabájtokat azért kicsit drága SSD-ben venni, de a 240-512 GB-os példányok árazása már egész korrekt, és ennyi helyen a rendszer mellett már elfér pár játék is. Elég sok SSD tesztünk volt idén, amik segíthetnek a választásban. Nekünk kifejezetten tetszett a Samsung 970-es, valamint az ADATA SX8200-as szériája, de ezeken felül is bőven van még jó választás, úgyhogy érdemes nézelődni. M.2-es foglalatba keressünk PCIe alapú kártyát, mostanában minimális a felára, a sebessége viszont sokkal jobb, mint a SATA szabványt használó társaiké.
Egyéb tippek (tápegység, ház, hűtő)
Tényleg csak röviden. Tápegységből ha izmosabb gépet rakunk össze olyat válasszunk, aminek egy 12V-os tápága van, ilyen például az FSP Hyper szériája a megfizethetőbb tápok közül. Bár ez az alkatrész csak az energiát adja a többinek, tehát papíron a teljesítménybe nem szól bele, rengeteg problémát okozhat egy gyenge minőségű példány. Ha belefér a költségvetésbe, érdemes moduláris terméket választani, amire csak a szükséges kábeleket kell felcsatolni, így csak a feltétlenül szükséges kábelek tekeregnek majd a gépházban. És hogy mekkora teljesítményre van szükség? Egy jobb tápegységből 500W szinte mindenre elég, akkor kell csak fölé lőni, ha sokat fogyasztó, csúcskategóriás vasat veszünk. A gyártók honlapján általában megnézhető, hogy a különböző feszültségeken hány Ampert képes leadni a táp. Az olcsóbb, vagy rossz minőségű tápok a 12V-os ágon viszonylag keveset (láttunk már olyan 500Wattos tápot, ami csak 250-et), pedig ezen ül az alkatrészek nagy része, szóval ez a lényeg.
Házból manapság annyi van, mint égen a csillag, az pedig már egyéni ízlés kérdése, hogy kinek mi jön be. Arra figyeljünk, hogy legyen jó kábelmenedzsment (az alaplaptálca mögött könnyen el lehessen vezetni a kábeleket), és legyen az előlapi portok között USB 3-as is, ne csak 2-es, mert manapság azért az már elég lassú.
Processzorhűtőből túlhajtás nélkül egy jól szellőző házban általában elég, amit a processzorhoz adnak (már ha adnak), de ha gondolunk a meleg nyári napokra, vagy egy sokat fogyasztó CPU-t veszünk, amit esetleg túl is hajtanánk, akkor nem árt az extra teljesítmény. Arra figyeljünk, hogy passzoljon a foglalatunkhoz, amit kinéztünk, mert vannak hűtők, amik kifejezetten csak AMD vagy Intel processzorokhoz passzolnak.
Példa konfigurációk
A belépőszintű konfigurációból, ha nem játékra lesz, csak simán el lehet hagyni a dedikált videokártyát, amennyiben pedig erősebb processzorra van szükség, lehet használni a Ryzen 3 2200G-t. Költséget még úgy lehet rajta csökkenteni, ha kevesebb memóriát veszünk, de 4 GB-os KIT nincs, csak szimpla modul, amennyiben pedig sok tárhelyre van szükség, be kell pakolni egy merevlemezt az SSD helyére vagy mellé. Rengeteg kedvelt multiplayer címhez (League of Legends, DotA 2, Heroes of the Storm, stb.) elég ez a konfiguráció, és némi kompromisszummal, még a lövöldék nagy része is menni fog (Overwatch, Fortnite pl.).
A középkategóriás gamer konfiguráció már jóval erősebb, 1080p-ben a modern játékok is mennek vele magas minőségi beállítások mellett, a felsőkategóriás gép pedig már 1440p mellé is ajánlható. A 4K-hoz azért nem árt még erősebb videokártyát választani.
Munkára vásárolt gép esetén érdemes utánanézni, hogy mit szeret az általunk használt alkalmazás. A legtöbb esetben az erőforrás igényes programoknál a processzor, memória, SSD trióra kell rámenni, a grafikus vezérlőt viszonylag kevés szoftver használja jó hatásfokkal.
Akinek kérdése támadt, nyugodtan tegye fel a lenti fórumon, amint tudunk, reagálunk rá, és vannak segítőkész fórumtársak is nálunk. Csak annyit kérnénk, hogy ne menjen el a diskurzus egy végtelen AMD vs. Intel/Nvidia vitába, mert azzal nem segítünk senkinek.
