Az utóbbi évek során megkopott az Athlon márkanév fénye

Az AMD Athlon márkaneve hosszú múltra tekint vissza, és a cég legszebb éveire emlékeztet minket. Először 1999-ben tűntek fel Athlon jelzésű processzorok, akkor egy új architektúrát jelöltek, amivel talpra állt az AMD. Az Athlonok ugyanis gyorsabbak voltak, mint az Intel Pentium III-asai, és a kékek nagy bánatára még az 1 GHz-es órajelhatárt is hamarabb lépték át, még ha csak pár nappal is (az Intel egyébként azóta is azt mondja, hogy ők voltak az elsők, csak később jelentették be a processzorukat). Akkoriban az olcsó AMD processzorokat még Duronoknak hívták, az Athlon név pedig egyértelműen a csúcsot képviselte a vállalat kínálatában, és ez nagyon sokáig így is maradt. A következő komolyabb architektúra váltásnál érkeztek a Phenomok, majd az FX széria, és az Athlon szép lassan lekúszott a belépőszintre (akárcsak az Intelnél a Pentium). Ráadásul a Bulldozer architektúra gyengeségei miatt elég ritka volt az igazán jó vétel, úgyhogy a fénye is megkopott a márkajelzésnek. Nemrég azonban befutott az első ZEN architektúrás Athlon, amiben integrált GPU is van, úgyhogy újfent izgalmas meccsek jöhetnek Athlonok és Pentiumok között.

Athlon XP 3200+

A ZEN és a VEGA architektúra segítségével új lehetőségek nyílnak a belépőszinten

Másfél évet kellett rá várni, de az Athlon márkanév most a ZEN architektúrával új lendületet kaphat, és az iGPU-t sem aprózták el, egy fejlett, VEGA sorozatú Radeon van a processzormagok mellett. Persze mivel belépőszintű megoldásról van szó, így komoly iGPU teljesítményre nem igazán számíthatunk, de a Pentium és a Celeron processzorok lekörözésére ez is bőségesen elég lehet, amennyiben a papírforma érvényesül. A grafikus vezérlő azonban nem minden, a költséghatékony gépekben általában a CPU teljesítményen van a hangsúly, úgyhogy ezen a fronton is jól kell teljesítsen a kis Athlon.

Az Athlon 200GE gyakorlatilag a Raven Ridge APU egységek lapkájára támaszkodik, de mind CPU, mind pedig iGPU fronton vissza van vágva egy picit, ahogy az egy belépőszintű megoldásnál lenni szokott. A processzormagokból csak kettő aktív, de az SMT technológia is él, tehát a két fizikai mag egyszerre összesen négy szálon dolgozhat egy időben. A 14 nm-es csíkszélességgel készülő lapka a ZEN architektúrára támaszkodik, magonként 64 KB-nyi utasítás- és 32 KB-nyi adat-gyorsítótárat használ, míg másodszintű gyorsítótárból magonként 512 KB-nyi, megosztott harmadszintű gyorsítótárból pedig 4 MB-nyit használhat. A processzormagok 3,2 GHz-es magórajelen ketyegnek, Precision Boost támogatás pedig nincs, sőt, a szorzózár sincs feloldva, így a többi RYZEN APU-hoz és processzorhoz hasonló tuningképességeket sem kapunk. Utóbbi talán nem annyira nagy tragédia, hiszen az 55 dolláros APU egységet jellemzően úgyis AMD A320-as alaplapokban használja majd a többség, amilben nincsenek tuninglehetőségek, de akik nem így tennének, azok biztos örültek volna 10-20% plusznak, főleg, hogy a Pentiumok magasabb órajeleken ketyegnek.

A 35 wattos TDP kerettel gazdálkodó Athlon 200GE fedélzetén a VEGA GPU-t is alaposan kicsontozták. A rendelkezésre álló 704 stream egységből csak 192-t használhat, a többit fizikailag deaktiválták – összehasonlításképpen a RYZEN 3 2200G fedélzetén 512 stream egység dolgozik. Az iGPU 1000 MHz-es maximális órajelen ketyeg, és alaplaptól függően egyszerre maximum 3 kijelzőt kezel. A lapka tartalmaz még egy kétcsatornás DDR4-es memóriavezérlőt is, ami a Raven Ridge APU egységekkel és a második generációs RYZEN processzorokkal ellentétben nem DDR4-2933 MHz-es, hanem csak DDR4-2667 MHz-es memória-támogatást nyújt. Ennél egy fokkal komolyabb változás, hogy a PCI Express 3.0-s hub szintén karcsúsításon esett át, amelynek eredményeként grafikai célokra már csak 4 PCIe 3.0-s sáv használható, ezek mellett pedig további négy PCIe 3.0-s sáv várja az NVMe adattárolókat. A Raven Ridge APU egységeknél legalább még 8 PCIe 3.0-s sáv szolgálta ki a videokártyákat, természetesen a négy PCIe 3.0 NVMe sávon felül, ami a RYZEN processzorokhoz képest még mindig visszalépés. A 35 wattos TDP kerettel rendelkező Athlon APU mellé egy egyszerű processzorhűtőt is kapunk, ami átlagfelhasználói szinten tökéletesen elegendő lehet. Mi az összehasonlíthatóság miatt a szokásos Noctua NH-U9S típusú processzorhűtőnkkel próbáltuk ki az újdonságot.

A Socket AM4-es processzorfoglalatba illeszkedő Athlon 200GE a 20 000 forint alatti processzorok között versenyzik a többiekkel, így jelenleg a Celeron G4920 ellen kell felvennie a kesztyűt. Az AMD az új termék bejelentésekor a Pentium G4560-as processzor szintjére helyezte az új Athlon APU-t, ami nem túl bíztató, viszont ha az árcédulán szereplő összeget is szem előtt tartjuk, már nem olyan vészes a helyzet – iGPU teljesítmény terén viszont mindenképpen jobbnak tűnik az Athlon APU, legalábbis papíron, ami egyes esetekben felé billentheti a mérleg nyelvét. Na de ennyit az Athlon 200GE-ről, most ismerkedjünk meg a mai mezőnnyel!

Sorakozó

Tesztkonfiguráció

A tesztben használt konfigurációkat itt lehet megtekinteni, hogy ne növeljük az oldal hosszát.

Fogyasztás és melegedés

Fogyasztás iGPU-val

Első körben nézzük, mennyit fogyasztanak az egyes processzorok iGPU mellett, hogy kiderüljön, mely gyártó termékei takarékosabbak. Ahogy az a lenti diagramokon is látszik, üresjáratban a RYZEN 3 2200G kérte a legtöbb áramot, de rögtön mögötte az Athlon 200GE is ott lohol. Az Intel processzorai a jelek szerint egyértelműen takarékosabbak üresjáratban.

CineBench R15 terhelés alatt már a Core i3-8100 étvágya is megnő, így a RYZEN 3 2200G-től alig marad el. Az Athlon 200GE a harmadik, a Pentium és a Celeron sorrendben nagyjából 10 és 20 wattal kér kevesebbet, mint a RYZEN 3 2200G.

Maximális CPU terhelés alkalmával a RYZEN 3 2200G étvágya még nagyobb mértékben növekszik, a Core i3-8100 elé pedig már a Pentium G5500 furakszik be. Az Athlon 200GE fogyasztása egészen baráti, de a Celeron G4920 még nála is kevesebbet kér. Ha az iGPU-t is leterheljük, az élen nem változik semmi, a második helyre azonban már felugrik a Core i3-8100, amely mögé a Pentium G5500 sorakozik fel. Az Athlon fogyasztása még így sem éri el a 60 wattot, a Celeroné pedig a 45 wattot sem.

Játék alkalmával már változik a kép, ugyanis az Athlon 200GE produkálja a második legnagyobb fogyasztást, de a Pentium és a Core i3-as processzor sincs tőle nagyon lemaradva. A Celeron továbbra is diétázik – játékok terén sajnos teljesítményben is harmatgyenge, de erről részletesen majd később.

Fogyasztás dGPU-val

Mivel a tesztben egy 6 GB-os GeForce GTX 1060-as videokártyát is használtunk, így ezzel is megnéztük, milyen fogyasztást produkáltak az egyes konfigurációk a különböző terhelésformák alatt.

Dedikált videokártya használatakor üresjáratban a két AMD APU bizonyult a legéhesebbnek, ami az előzmények fényében annyire nem nagy meglepetés. A CineBench R15 teszt annyi változást hozott, hogy a RYZEN 5 2600 ugrott az élre, a két APU pedig a második és a harmadik helyet foglalta el. Az Athlon 200GE 3 wattal többet fogyasztott, mint a Core i3-8100, az aktuális tesztkörnyezet legnagyobb fogyasztású Intel processzora. A stressz-tesztektől ezúttal eltekintettünk, de a játékteszt nem maradt ki. Itt kisebb meglepetésre a RYZEN 3 2200G fogyasztotta a legtöbbet, a RYZEN 5 2600 csak alig maradt le, az Athlon 200GE pedig a harmadik lett.

Hőmérsékletek iGPU mellett

Most, hogy a fogyasztást kitárgyaltuk, érdemes megnézni azt is, hogy azonos processzorhűtő alkalmazása esetén miként alakulnak a hőmérsékletek üresjáratban és terhelés alkalmával. A terheléses tesztnél külön megnéztük azt is, hogy csak CPU, illetve CPU és GPU terhelésnél milyen értékeket mutatnak az egyes rendszerek.

Üresjáratban mindkét AMD APU esetében 23 Celsius fokos hőmérsékletet mutatott a RYZEN Master és a HW Monitor alkalmazás, a szoba aktuális hőmérséklete pedig 21 Celsius fok körül mozgott (+/- 0,4 Celsius fok). Az Intel processzorai ehhez képest 27, illetve 28 fokosak voltak. 10 percnyi CPU terhelést követően már a RYZEN 3 2200G volt a legmelegebb a maga 53 Celsius fokos értékével, az Athlon 200GE pedig a leghűvösebb a maga 37 Celsius fokos hőmérsékletével. Ahogy a GPU-t is leterheltük, a sorrendben nem történt változás, de az egyes processzorok hőfoka 2-4 Celsius fokkal emelkedett.

AIDA64 Extreme Edition

Az AIDA64 tesztjeiből kiderül, hogy memóriával kapcsolatos műveletek terén az AMD APU egységei és processzorai teljesítenek jobban az aktuális mezőnyben, ám késleltetés terén az Intel processzorai a jobbak. A CPU Queen tesztben szerepet kap az összes mag és szál, így a papírforma szerinti teljesítmény rajzolódik ki. Az Athlon 200GE a Pentium G5500 és az utolsó helyezett Celeron G4920 közé ékelődik be, a Celerontól nagyon elhúzva, a Pentiumtól pedig alig lemaradva. A PhotoWorxx teszt hasonló sorrendet és különbségeket hoz, csak úgy, ahogy a CPU Zlib is. CPU AES teszt terén már a Core i3-8100 mögé sorakozik fel az Athlon 200GE, CPU Hash terén pedig maga mögé utasítja az összes Intel processzort. Ez a terhelésforma az AMD központi egységeinek fekszik jobban.

Az FPU tesztek esetében az FPU VP8-at leszámítva végig a Celeron és a Pentium előtt végez a kis Athlon, csak úgy, ahogy az FP32 és FP64 Ray-Tracing tesztekben is.

CineBench R15

CineBench R15 alatt az egyszálas teszt esetében a magórajel dominál, így a RYZEN 5 2600 és a Pentium Gold G5500 végzett az élen. Az Athlon az utolsó helyre szorult, ugyanis a 3,2 GHz-es magórajel nem túl acélos, még a Celeron G4920 szintjét sem lehet elérni vele. Ahogy viszont terhelést kap az összes rendelkezésre álló szál, a kis Athlon ismét a Celeron és a Pentium közé ékelődik be.

VeraCrypt

[heading3]

[/heading3]

VeraCrypt esetén a kódolással és dekódolással operáló munkafolyamatokban továbbra is a Celeron és a Pentium között foglal helyet a kis Athlon. Az SHA-256-os tesztben szintén a Celeron előtt végez, ám az SHA-512-es teszt esetében már a RYZEN 3 2200G-t és az Athlon 200GE-t is megelőzi a Celeron. Érdekesség, hogy a Raven Ridge APU egységekről készített tesztben, amelyben az akkori VeraCrypt és Windows 10 változatot használtuk, érezhetően jobb teljesítményt mértünk a RYZEN 3 2200G esetében.

Sisoft Sandra Titanium Lite.SP2

Szokás szerint most is megvizsgáltuk a magok közötti késleltetés és sávszélesség alakulását. Késleltetés tekintetében az Athlon 200GE nagyon jól áll, hiszen a mezőny második legjobb késleltetését produkálja. Érdekes látni, hogy a több maggal szerelt RYZEN APU-nál és a RYZEN 5 2600-nál mennyivel nagyobb a magok közötti késleltetés. Ha a magok közötti sávszélességet vizsgáljuk, akkor a RYZEN 5 2600 a király, de az Athlon 200GE is elég jól muzsikál. A RYZEN 3 2200G csak 10,45 GB/s-os értéket tudott felmutatni. Intel fronton a Celeron G4920-as modellt érdemes kiemelni, ami nagyon lemarad a mezőnytől.

7Zip

7ZIP alatt a szokásos sorrend köszönt vissza: az Athlon 200GE a Celeron és a Pentium között foglalt helyet, a Pentiumhoz azonban csak a kitömörítést mérő teszt alkalmával került igazán közel.

HandBrake

A HandBrake videó kódolással foglalkozó tesztjében a sok mag és a sok szál nagyon jól jön, amennyiben gyorsan le akarjuk tudni a munkát. Az Athlon 200GE ebből a szempontból sem egy erőmű, így hasonló feladatok esetén sok-sok türelemre lesz szükség, ahogy azt a fenti diagramok is mutatják. Az Athlon 200GE ismét a Celeron és a Pentium között végzett.

Webböngészős JavaScript tesztek

A Microsoft Edge44.17763.1.0-s verzióját használva a Kraken 1.1-es és az Octane 2.0-s tesztet egyaránt lefuttattuk a mezőnyön. Túl nagy meglepetést ez a teszt sem hozott, igaz, az Octane 2.0 teszt alatt veszélyesen megközelítette az utolsó helyezett Celeron G4920 az Athlont.

Adobe Premiere Pro

A Premiere Pro szintén a sok processzormagból és a magas egyszálas teljesítményből profitál, attól függően, hogy éppen videót kódolunk, vagy a szerkesztett videót rendereljük. A videó renderelésével az Athlon egész jól megbirkózott, ugyanis ismét a Celeron és a Pentium között végzett, ám a videó kódolásakor már az utolsó helyre szorult, ami azért érdekes, mert a Celeronnal ellentétben még SMT támogatás is segítette. Nincs kizárva, hogy a teszt alkalmával ehhez a processzorhoz még nem optimalizálták az Encoder aktuális kiadását.

Adobe Photoshop

A Photoshop teszt szintén nem kedvezett a kis Athlonnak, ugyanis a Celeron mögött végzett (főleg az egyszálas teljesítmény számít). Az Athlon mellett a RYZEN APU teljesítménye sem túl fényes, a RYZEN 5 2600 azonban profitálni tudott erőforrásaiból.

3DMark tesztek iGPU-val

A Cloud Gate teszt iGPU terén az Athlon győzelmét hozta, ugyanis az összes Intel processzort elverte, igaz, a RYZEN APU így is közel kétszer gyorsabb volt nála, ami a hardveres különbségeket szem előtt tartva igazából nem egy nagy meglepetés. CPU pontszám terén már a jól ismert sorrendet látjuk: az Athlon a Pentium és a Celeron között foglal helyet, az utolsó előtti pozícióban. Körülbelül ezt látjuk a többi tesztben is.

Játéktesztek iGPU-val

Az iGPU-val készített tesztek tartogattak néhány érdekességet. A Batman: Arkham Knight című játékkal még mindig hadilábon állnak az Intel processzorok, pedig azóta több új driver is megjelent. Ennek ellenére egyik processzorral sem indult el ez a cím, így csak az AMD processzorok eredményeit tudtuk feltüntetni. A Grand Theft Auto V DirectX 11-es tesztjéből is hiányzik egy eredmény, mégpedig a Celeroné, ugyanis ezzel a processzorral ez a játék nem fut iGPU mellett.

Ezt leszámítva az Athlon többnyire a RYZEN 3 2200G mögött, a második helyen tud végezni a legtöbb tesztben, leszámítva a Total War: Warhammer II-t, amelyben a Celeron és a Core i3 közé ékelődik be. A Core i3 itt lassabb a Pentiumnál, ami alighanem az órajel, és az 1 EU-s különbségnek köszönhető.

3DMark tesztek egy GTX 1060-assal

A 6 GB-os Gigabyte GeForce GTX 1060-as videokártyával készített mérésekben érdekesség, hogy ha csak a GPU pontszámot nézzük, a 200GE és a 2200G nem teljesít valami fényesen.

Játéktesztek egy GTX 1060-assal

A dGPU alapú játéktesztek során a kis Athlon egy kivétellel mindig a Celeron előtt végzett, felette pedig vagy a RYZEN 3 2200G, vagy pedig a Pentium Gold G5500 helyezkedett el. Az egyetlen kivétel a World of Tanks Encore Benchmark volt, ahol a Celeron a RYZEN 3 2200G-t és az Athlon 200GE-t is megelőzte. Utóbbi annyira nem meglepő, de előbbi az órajel különbség miatt igen.

Érdemes megemlíteni, hogy a GTA V tesztben a Celeron processzor ugyan 60 FPS körüli átlagot hozott, amihez 24 FPS-es minimum teljesítmény társult, de a teszt ennek ellenére az elejétől a végéig akadozásokat produkált, ami annak köszönhető, hogy a GTA nem szereti a tisztán kétmagos processzorokat.

Videó lejátszással kapcsolatos képességek

Mivel az Athlon 200GE a maga 20 000 Forint alatti árával és modern videó vezérlőjével kiváló választás lehet egy költséghatékony, HTPC-ként is használható konfiguráció építéséhez, így azt is megnéztük, mire megy, ha magas bitrátájú H.264-es és H.265-ös tartalmakat kell lejátszania. A tesztekhez az MPC HC aktuális kiadását használtuk, amelyben természetesen aktív volt a hardveres videó gyorsítás is.

A tapasztalatok alapján nagyon szépen megbirkózott a kis Athlon a H.264-es és a H.265-ös tesztfájlokkal, még a Main10-es HEVC fájl sem fogott ki rajta. A GPU maximális terhelése általánosságban ennél az APU egységnél volt a legmagasabb, de akadozások így sem mutatkoztak, és azt kell mondjuk, az egész mezőny nagyon szépen teljesített ebben a tesztben (még a Celeron is).

Verdikt

Az Athlon 200GE egy kiváló belépőszintű APU egység, ami a Celeron G4920-szal szemben az esetek többségében magabiztosan nyer. A VEGA 3-as iGPU viszont nem képes csodákra, messze nem láthattunk olyan jó eredményeket, mint a RYZEN szériás Raven Ridge-eknél. Ha az iGPU helyére egy videokártyát szeretnénk szerelni, érdemes szem előtt tartani azt is, hogy GFX célra csak négy PCI Express 3.0-s sávot kapunk, bár azoknál a GPU-knál, amiket még képes kihajtani az Athlon 200GE, ez nem nagy probléma (mi maximum GTX 1050-eseket pakolnánk mellé).

Ettől függetlenül ha külön középkategóriás videokártyával szerelt rendszerre vágyunk, érdemes inkább egy kicsit feljebb nézelődni. A 2200G és az 1300X hasonló teljesítményt nyújtanak 32-35 ezer forint körül. Mivel az iGPU nélküli 2000-es RYZEN szériából még nem jelentek meg az olcsóbb példányok, így a jelen generáció tagjainál itt egy nagy ugrás következik árban, de érdemes a kifutó, előző generációs processzorokat is nézegetni. A RYZEN 5 1600X-nél például nehéz jobb ár-érték mutatójú processzort találni manapság. 6 mag, 12 szál, 4GHz-es boost órajel, 45 ezer forintért? (De ne feledjük el, hogy kell még egy CPU hűtő is mellé.)

Visszatérve az Athlon 200GE-re, 20 ezer forint alatt most ez a legjobb választás webböngészésre, irodai munkára, kikapcsolódásra és a régi, vagy kis teljesítményt igénylő játékok futtatására (mint például a HearthStone). Arra figyeljünk, hogy a DDR4-2666 MHz-es órajelet érdemes tartani, hiszen a ZEN és a VEGA architektúra egyaránt érzékeny a memória-sávszélességre (szerencsére ennél az órajelnél még marginális különbségek vannak csak árban).

Nem lehet viszont azt sem elhallgatni, hogy az AMD-nek nagyon jól jött az Intel processzorok drágulása. Ugyanis ha az aktuális Pentiumokkal kéne versenyeznie a 200GE-nek, akkor már a Pentiumot ajánlanánk. Mivel még akár fél év is lehet, mire rendezni tudja a sorait az Intel, így az Athlonnak (és utódainak) lehet pár jó hónapja, de amint visszaesnek a Pentiumok erre az árszintre, azokat lesz érdemes választani(G5400/G5500), mert a 3,2 GHz kevés a 3,7 ellen.