Az automatizált arcfelismerés használata egy érzékeny témának bizonyult az Európai Unió döntéshozói számára. Az illetékes szakemberek megállapították, hogy törvénysértőek az ilyen rendszerek, ugyanakkor ennek ellenére nem született az ügyben egységes tiltó intézkedés.
Sokáig az a hír járta, hogy az Európai Bizottság öt évre betilthatja majd az önállóan működő arcfelismerő rendszereknek a használatát, de mint az mostanra kiderült, ez nem ennyire egyszerű. Margrethe Vestager, a Bizottság első embere elmondta, hogy az általános GDPR-t egyértelműen sérti egy automatikus arcfelismerő, hiszen az arcfelismeréshez a felhasználónak a beleegyezését kellene kérnie a rendszerek üzemeltetőjének, ez pedig nyilván nem egyeztethető össze egy automatizált megoldással. Ezért is gondolkodtak az illetékesek a moratóriumban, de ez végül nem valósult meg.
Az automatikus arcfelismerés esetében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy egy kétélű fegyver. Ez a technológia alkalmas az emberek megfigyelésére és azonosítására, ami normál esetben komoly problémát jelent, és aggályokat vet fel, ugyanakkor a bűnözők kiszűrését is lehetővé teszi. Szóval a biztonsági kamerákat használva a rendőrség például képes lehet bűnelkövetők nyomára bukkanni. Tehát az általános közbiztonság növelhető az automatikus arcfelismerők használatával.
Vestager elmondta, hogy arról nincs szó, hogy teljesen lekerült volna az automatikus arcfelismerő rendszerek szabályozása a napirendről. Az Európai Biztosság továbbra is vizsgálja annak a lehetőségét, hogy egy mindenki számára elfogadható, általános szabályozás legyen érvényben, de a teljes tiltás valószínűleg nem valósul majd meg. A szakembereknek a jelek szerint több időre van szüksége ahhoz, hogy mindenkinek megfelelő döntés szülessen.
Az Európai Bizottság a mostani lépésével gyakorlatilag a tagállamokra hárítja azt a feladatot, hogy gondoskodjanak a megfelelő szabályozásról. Szóval az EU résztvevői az automatikus arcfelismerési rendszereket önállóan szabályozhatják egyelőre. Míg az Európai Bizottság nem határoz másképpen.
A döntéshez közel álló forrás szerint az emberi jogi aktivisták próbálták elérni az öt évre szóló moratórium érvénybe léptetését, de a biztonsági közösségek az aggályaikat fejezték ki, így vált az ügy igazán megosztóvá. Kíváncsian várjuk, hogy a későbbiekben az Európai Bizottság hajlandó lesz-e állát foglalni ezen az ingoványos talajon.
Az ügy kapcsán megjegyezendő, hogy az Egyesült Királyságban például már korábban engedélyezve lett, hogy a rendőrség a saját biztonsági kameráin futtasson arcfelismerő rendszert. És arra annak idején az Európai Unió illetékesei is rábólintottak.
