Az Nvidia következő nagy dobása a Rubin platform lesz az AI gyorsítók szegmensében, ami a tervek szerint 2026 folyamán debütálhat, és lényegében minden területen előrelépést hoz, legyen szó a GPU-ról, a CPU-ról, az NVLink kapcsolatot biztosító switchről, vagy éppen az optikai kapcsolatról gondoskodó processzorról, ami a szilícium-fotonika területén lehet nagy dobás.
A Rubin platformmal kapcsolatos fejleményekről éppen a minap, tajvani látogatása alkalmával tett említést az Nvidia vezetője, Jensen Huang, aki elmondta, már hat Rubin chipnél sikerült elérni a tape-out fázist, amelynek során a digitális tervekből kézzel fogható chipek születhettek. Ez eléggé nagy mennyiség, ami arra utal, ezúttal sokkal többről van szó, mint egy átlagos termékpaletta-frissítésről. A tape-out fázist elérő chipek már a TSMC-nél vannak és az elősorozat gyártását megelőző kvalifikációs folyamatokon esnek át éppen, ami után megkezdődhet a kisebb volumenű kezdeti termelés, így meg lehet majd vizsgálni, a terveknek megfelelően alakul-e a kihozatali arány, a teljesítmény, illetve a fogyasztás és az energiahatékonyság, majd ezeken a területeken optimalizációkat lehet eszközölni, ha szükséges.
A Rubin platform nemcsak egy egyszerű GPU frissítés lesz, hanem egy teljesen új alapokra építkező, több területen is komoly előrelépést tartogató megoldás, amelynél a GPU mellett a processzor, a hálózat, illetve a különböző komponenseket összekötő technológiák is fejlődnek. A tape-out fázist elérő chipek között lényegében az új platform összes fontos chipje jelen van, mint például a különböző GPU-variánsok, a dedikált processzor, az NVLink Switch funkciót kínáló vezérlő, valamint a szilikon-fotonikát alkalmazó processzor is, ami a chipek közötti hatékonyabb kommunikációról gondoskodik, optikai alapon.
Az új platform chipjeinél az Nvidia a TSMC N3P gyártástechnológiájára és a CoWoS-L típusú chiptokozó technológiára támaszkodik, valamint most először chiplet-particionálást is bevetnek majd. A memória szerepét természetesen a legújabb HBM memóriaszabvány, a HBM4 köré épülő chipek töltik be, amelyekkel még magasabb memória-sávszélesség érhető el, ehhez egyedi alap lapkára is szükség van. A Compute Die a jelenlegi generációhoz képest várhatóan nagyobb lesz (Reticle Area), illetve számítási teljesítmény terén is jókora előrelépést hoz majd.
Az új felépítésben rejlő lehetőségeket természetesen szoftverfrissítések és különböző hardveres változtatások révén lehet majd maximálisan kiaknázni, ezeken természetesen már javában dolgoznak az Nvidia mérnökei – egyebek mellett a fordítókat és a futtatókörnyezetet is felkészítik az új dizájn támogatására és a teljesítmény optimalizálásáról is gondoskodnak.
Az eddigi tervek szerint a Rubin platform tehát 2026 folyamán rajtolhat el, már amennyiben a dizájn beváltja a hozzá fűzött reményeket, jól alakul a kihozatali arány, és nem jön közbe semmilyen váratlan esemény az elősorozat legyártása kapcsán. Amennyiben minden jól megy, a Rubin 2026-os bemutatását követően 2027 folyamán érkezhet a Rubin Ultra is, amivel még tovább fokozhatják a teljesítményt, amire szükség is van, hiszen az AI fejlesztéséhez egyre nagyobb és nagyobb számítási teljesítményre van szükség.
