T. Richolm - Az elsüllyedt kastély legendája

Ekkor vérfagyasztó női sikoly hasított Mike dobhártyájába. Várt és fülelt. Olyan közelinek tűnt, annyira velőtrázó volt, annyira váratlan és félelmetes...
Valaki bajban van! - gondolta és már indult is, hogy körbenézzen...
Aztán visszatért a tűzhöz, és leült, de megnyugodni nem bírt...
Érezte, hogy az éjszaka során történni fog még valami, és ekkor újra meghallotta a sikoltást...
Elindult, hogy a végére járjon a dolognak. A fák között meglátott maga előtt egy halovány, fiatal női alakot, aki felé rohant, miközben hátrafordulva visszanézett egy nagy, elmosódott épületre - hosszú, félig kibontott haja lassan követte a hirtelen fejmozdulatot. Kezei ökölbe szorítva, karjai mereven kifeszítve, mint akinek elviselhetetlen lelki fájdalmai vannak, mint aki végveszélyből menekül...
Mike nem volt képes feldolgozni a látottakat. Erőtlenül, eszméletét vesztve csúszott a földre. Hanyatt fekve elterült, feje pedig a hamukupacba zuhant...

"Egy jó könyv építi a lelket. Ha ismeretet is terjeszt - nagy szó! Ha mindemellett még szórakoztató is - művészet! Ez a regény mindhárom erénnyel bír!" Kautzky Armand