[italic]Friss információk:

20:36: A Schiaparelli sorsát továbbra sem ismerjük, és ma már nem is várhatók újabb hírek. A landolóegységgel a meg nem erősített információk szerint néhány száz méterrel a felszín fölött veszett el a kapcsolat. Az ejtőernyő kinyílt, de azt nem tudni, hogy a fékező hajtóművek beindultak-e. A TGO-nak köszönhetően éjfél körül már telemetria adatok is várhatók a leszállásról, a kutatók ezeket fogják elemezni az éjszaka során, így a holnap délelőtt 10-re tervezett sajtótájékoztatón valószínűleg már lesz miről beszámolniuk.

20:30: Az adatelemzők megerősítették, hogy a TGO csaknem pontosan azt a pályát foglalta el a Mars körül, amelyet az irányítók terveztek.

19:15: A Mars Express hazasugárzott adatai alapján sem világos, hogy történt-e valami leszállás közben a Schiaparellivel, vagy egy egyszerű kommunikációs hiba miatt veszett el a jel az utolsó szakaszban. A következő szonda, amely 1–2 órán belül új információkkal szolgálhat landolóegységgel kapcsolatban az MRO lesz.

18:35: A TGO kibukkant a Mars mögül, és az időzítés alapján úgy tűnik, hogy pályára állt a bolygó körül. Hogy pontosan milyen pályán halad, ahhoz alaposabb adatelemzésre lesz szükség.

17:39: A szintén a Mars körül keringő Mars Express elkezdte hazasugározni a Schiaparelli leszállásáról készült felvételeit és méréseit. Ezek elemzése után remélhetőleg többet fogunk tudni.

Pánikra egyelőre semmi ok, hiszen a jel elvesztésének több ártalmatlan oka is lehet. A Schiaparelli leszállás közben közvetlenül a Földnek üzent ultrarövidhullámú adójával, ami ekkora távolsághoz meglehetősen gyenge. A jelet vevő indiai távcsővel (GMRT) már a vasárnapi leválás során is előfordult, hogy nem tudta fogni az egység adását. A tervek szerint továbbiakban a Schiaparelli már a fölötte elhaladó szondáknak küldi el jeleit, és ezek továbbítják az információkat a Földre.

17:29: A TGO hajtóműve mostanra elvileg befejezte a fékezőmanővert. Mivel a szonda jelenleg a Mars mögött jár, nagyjából egy óra múlva fog kiderülni, hogy sikerült-e pályára állnia a vörös bolygó körül.

17:11: Leszállás közben csaknem a felszínig vették a Schiaparelli adását, és csak a landolás legvégére veszítették el a jelet, így egyelőre nem tudni, hogy komoly baj történt, vagy csak átmeneti kommunikációs problémáról van szó.

17:07: Egyelőre nem sikerül felvenni a kapcsolatot a Schiaparellivel, így nem tudni, hogy épségben túlélte-e a leszállást. Közben a marsi pályára állással foglalkozó TGO eltűnt a horizonton, így már nem tudja venni a landolóegység jeleit. Ezért most a következő terület felé érő marsi szonda hallgatózásának eredményére várnak az irányítók.

16:58: Az adásban észlelt ugrás arra utal, hogy az ejtőernyő is kinyílt.

16:55: Megjött a jel, amely arról tanúskodik, hogy a Schiaparelli elérte a marsi légkört.

16:48: Elvileg landolt is, az ezt megerősítő jel pedig 9 perc 47 másodperc alatt ér a Földre. (Élőben itt.)

16:42: A számítások szerint a Schiaparelli belépett a marsi légkörbe.

16:38: A repülésdinamikai csapat számításai szerint a TGO hajtóműve egy picit (1,6 százalék) „túlműködik”, vagyis gyorsabban lassítja a járművet a vártnál, de így is bőven a hibahatáron belül funkcionál. Ebből az adódhat, hogy a gyorsulásmérők jelzésére a vártnál kicsit előbb fog lekapcsolni a hajtómű.

16:32: A Schiaparelli landolóegység elvileg 10 perc múlva lép be a Mars légkörébe.

15:43: A Schiaparelli rendszerei fél négy körül bekapcsoltak, a jelek szerint minden rendben. Ha minden a tervek szerint alakul, az európai űreszköz nagyjából egy óra múlva landol a Marson. A szonda várhatóan 16:42-kor lép be a légkörbe, és hat perccel később éri el a felszínt, a leszállás tényéről pedig tíz perccel ezt követően értesülhetünk.

15:15: A TGO fél három körül elkezdett megfordulni, és már arról is megerősítés érkezett, hogy három után nem sokkal beindította fő hajtóművét. Ez várhatóan 139 percig fog működni, hogy lelassítsa a szondát, így azt képes legyen befogni a Mars gravitációja.[/italic]

Rengeteg minden történt az elmúlt napokban a Naprendszert felderítő különböző űrjárművekkel, így a legfontosabb eseményeket az alábbi rövid összefoglalóban ismertetjük.

Első fontos hírünk, hogy az ExoMars landolóegysége, a Schiaparelli a terveknek megfelelően hétfőn közép-európai idő szerint 16:42-kor levált a marsi légkör vizsgálatára küldött TGO-ról. A rendelkezésre álló információk szerint mindkét űrjármű kifogástalan állapotban van. A TGO útvonalát a leválást követően módosították, így az már nincs becsapódási pályán, és a szerdai megérkezés után megkezdheti lassú, több hónapos manőverezését a tudományos mérések elvégzésére alkalmas pálya elfoglalására.

Az űrjárműre azonban ma még vár egy kritikus feladat: le kell lassítania, hogy ne húzzon el a Mars mellett, hanem pályára álljon körülötte. A TGO ezért délután fél három körül fő hajtóművét haladási iránya felé fordítja, majd 15:04-kor beindítja azt. A jármű fedélzetén érzékeny gyorsulásmérők figyelik, hogy mikor lassult le kellően a jármű ahhoz, hogy ne szökjön el a Mars gravitációs teréből. Ehhez várhatóan 139 percig kell működtetni a hajtóművet. Mivel a manőver ideje alatt a szonda antennája nem a Föld irányába néz, kommunikációra sem lesz mód, így az irányítók is csak akkor fognak értesülni a sikerről vagy a kudarcról, amikor a TGO (a start után legfeljebb 147 perc elteltével) leállítja hajtóművét, és újra felveszi a kapcsolatot bolygónkkal.

A levált Schiaparelli küldetésének legkritikusabb pontja szintén október 19-én jön el, hiszen a landolóegység a tervek szerint 16:48-kor száll le a Marsra. A marsi időjárás, vagyis a porviharok tanulmányozására küldött űrjármű már leszállás közben megkezdi a méréseket, amelyeket a landolást követően akkumulátora lemerüléséig, várhatóan 2–8 napig folytat majd. A TGO kulcsmanőverét és leszállást az ESA élőben közvetíti. Ez utóbbi során a Schiaparelli először nagy sebességgel (21 600 km/óra) belép a marsi légkörbe, ahol hat perc alatt 1700 km/órára lassul. Ezen a ponton, nagyjából 11 kilométeres magasságban kinyitja ejtőernyőjét. A felszíntől 1 kilométerre az egység aktiválja fékezőhajtóműveit, 7 km/órára csökkentve sebességét, majd lehuppan a felszínre.

Az elmúlt napok másik nagy híre, hogy a kínai űrügynökség vasárnap éjjel két űrhajóst indított útjára az új kínai űrlabor, a Tienkung–2 felé. A Sencsou–11 űrhajóval utazó tajkonauták, Csing Haj-peng (50) és Csen Tung (37) két nap alatt érik el a kísérleti űrállomást, ahol a remélhetőleg dokkolást sikeres követően 30 napot fognak eltölteni, különböző kísérleteket végezve el a fedélzeten. A Tienkung–2 szeptember közepén állt pályára, és a második fontos lépést jelenti egy állandó kínai űrállomás létrehozása felé, amelynek első modulját 2018-ban tervezik felbocsátani.

A végén pedig következzen egy rossz hír: gondok vannak a Jupiter körül keringő Juno űrszondával. Az irányítók október 19-re tervezték azt a manővert, amellyel jelenlegi, 54 napos pályájáról 14 naposra állna át a szonda, a hajtóművek beindítását azonban kénytelenek voltak elhalasztani, mivel problémák vannak két nyomásszabályozó szeleppel. A Juno fő hajtóművének működésében kulcsszerepet játszó szelepek a rendelkezésre álló adatok alapján túl lassan működnek, és néhány másodperc helyett csak néhány perc alatt nyithatók ki.

A szakértők dolgoznak a probléma elhárításán, de mivel a manővert a szonda pályájának Jupiterhez legközelebbi pontján célszerű végrehajtani, a tervezett pályamódosítást egy keringési periódussal elhalasztották. Így az irányítóknak december 11-ig van idejük kitalálni, hogy mi a gond, és azt hogyan lehetne orvosolni. Ha ez sikerül, akkor a küldetés gyakorlatilag semmilyen kárt nem szenved, csak minden korábban megadott időpont 54 nappal eltolódik. Ha a probléma fennáll, akkor persze komolyan át kell alakítani a további terveket, de a Juno ebben az esetben is rendszeresen megközelíti majd a Jupitert, így képes lesz adatokat gyűjteni.