Rövidesen eléri a Marsot az ExoMars 2016 nevű küldetés, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Roszkozmosz első közös marsmissziója. A március 14-én útjára indult Trace Gas Orbiter (TGO) október 19-én áll pályára a vörös bolygó körül, és ha minden a tervek szerint alakul, a vele utazó Schiaparelli landolóegység ugyanezen a napon eléri a Mars felszínét. A leszálláshoz szükséges parancssorokat már fel is töltötték az egység számítógépére a földi irányítók.
A Schiaparelli célja a bolygó időjárásának tanulmányozása, a TGO pedig a marsi légkört vizsgálja majd, metán nyomai után kutatva az atmoszférában. A keringő egység emellett kommunikációs központként szolgál majd egy legkorábban 2018-ban elinduló, európai fejlesztésű marsjáró számára is, a Schiaparelli pedig tudományos feladatain kívül számos olyan technológia tesztelésére is szolgál, amelyek ezen a rover biztonságos landolását segítik.
Míg a TGO hivatalos munkáját csak a jövő év vége felé kezdi meg, mivel addigra foglalja el kívánt pályáját a Mars körül, a Schiaparelli már leszállás közben is megkezdi a méréseket. A landolóegység az első olyan űreszköz, amelyet kifejezetten a marsi porviharok tanulmányozására fejlesztettek ki a szakértők, és ennek megfelelően célzottan a porviharos évszak közepén érkezik meg a bolygóra. Ennek megfelelően a Schiaparelli irányítása is olyan módon zajlik, hogy a landolóegység akkor is végezni tudja a munkáját, ha hosszabb-rövidebb időre megszakad a kapcsolata a keringő egységekkel, és rajtuk keresztül a földi irányítókkal.
A landolóegység a felszínen is gyakorlatilag teljesen automatikusan működik majd a rá feltöltött hosszú parancssoroknak megfelelően. A Schiaparelli október 16-án válik le a TGO-ról, tehát még a pályára állás előtt elhagyja a keringő egységet. A marsi légkörbe érve a hőpajzsokba csomagolt egység először kinyitja ejtőernyőjét, majd ha kellően lelassult, ledobja a pajzsokat, végül bekapcsolja alsó hajtóműveit. Két méterre a felszíntől egy rövid ideig lebegni fog, majd hajtóműveit leállítva lehuppan a felszínre, rugalmas alvázával csillapítva az esést. A landolás időpontja kelet-európai idő szerint október 19. 16:48 lesz.
Ahogy már említettük, a Schiaparelli műszerei már leszállás közben is működésbe lépnek, radarja 7 kilométeren bekapcsolva folyamatosan monitorozza az űreszköz magasságát, miközben a többi műszer a bolygó elektromos terét és a különböző légköri mutatókat méri. A küldetés felszíni része ezt követően gyorsan eltelik majd, hiszen a landolóegység mindössze 2–8 marsi napra elegendő energiával rendelkezik.
A méréseket az adatok minőségének és mennyiségének optimalizálása érdekében nem folyamatosan végzi el a Schiaparelli, hanem napi nagyjából 6 órás műszakokban, amelyek között hibernációs módba kapcsol, hogy spóroljon energiáival. A pihenőidőben fix időpontokban felébred majd a rendszer, hogy a fölötte elhaladó ESA és NASA szondáknak elküldje összegyűjtött adatait, amelyek aztán ezeket hazasugározzák a Földre. A leszállás folyamatát az ESA élőben közvetíti október 19-én 15:00 körültől, a landolás közben készült első képeket pedig várhatóan október 20-án délelőtt teszik közé az űrügynökség munkatársai.
