Kína sikeresen fellőtte története második űrlaboratóriumát, és ezzel újabb fontos lépést teljesített egy állandó és állandóan lakott űrállomás létrehozása felé. (Ami azért is kiemelten fontos a távol-keleti országnak, mert űrhajósai nem léphetnek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.) A Tienkung–2 (Mennyei Palota) szeptember 15-én indult útjára a Góbi-sivatagban található Csiucsüan Űrközpontból. A 9,5 tonnás űreszközt egy Hosszú Menetelés–2F T2 típusú rakéta emelte a magasba.
A Sencsou–11 űrhajón érkező tajkonauták nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra a kínai illetékesek, így a küldetésről jelenleg csak annyit tudni, hogy elvileg 30 napig maradnak majd az űrlaborban, ahol biológiai, fizikai és űregészségügyi kísérleteket fognak végezni. Az első utánpótlást szállító űrhajó jövő áprilisban dokkol a Tienkung–2-vel: a Tiencsou–1 teherhajó üzemanyagot és más készleteket szállít majd a laborba.
A 10,4 méter hosszú Tienkung–2 sokban hasonlít elődjére, amelyet 2011 szeptemberében állították pályára. A Tienkung–1-et két alkalommal látogatták meg űrhajósok, akik 2012 júniusában 8, egy évvel később pedig 12 napot töltöttek a fedélzeten. Az első űrlabor hivatalosan idén márciusban fejezte be küldetését, és várhatóan 2017 második felében fog visszazuhanni a földi légkörbe.
Míg a Tienkung–1 elsődleges célja a dokkolási technológiák tesztelése volt, utódját már sokkal inkább arra készülve alakították ki, hogy alkalmas legyen a hosszabb távú emberi tartózkodásra. Ennek megfelelően kényelmesebb hálóhelyek és fejlettebb létfenntartó rendszerek állnak majd az ide látogató űrhajósok rendelkezésére, mondják a fejlesztők.
Kína először 2003-ban küldött embert az űrbe, és azóta is öles léptekkel halad hosszútávú céljai megvalósítása felé. Ezek között szerepel a már említett, 2022-ben pályára állítani tervezett, 60 tonnás állandó űrállomás létrehozása, de a távol-keleti ország holdprogramja is nagyon jó úton halad. A Csang’e−3 nevű leszállóegység 2013 decemberében szállt le égi kísérőnkre, így Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok harmadik nemzetként hajtott végre irányított landolást a Holdon. A kínai űrügynökség 2017-ben egy robotikus, mintavisszahozó szondát tervez az égitestre küldeni, a következő évtized folyamán pedig már embert is juttatna a Holdra.
