Előszó

Az AMD július 7-én komoly mérföldkőhöz ért, ugyanis végre piacra kerültek a sokak által várt Radeon RX 5700-as sorozatú videokártyák, amelyek már NAVI alapokon nyugszanak. Az E3 2019 alkalmával tett ígéret alapján arra számíthatunk, hogy az újdonságok elődeikhez képest jobb teljesítménnyel, alacsonyabb fogyasztással és jobb ár/teljesítmény aránnyal örvendeztetik meg a vásárlókat, aminek igazából itt is van az ideje, ugyanis a középkategóriában eléggé elhúzott az Nvidia. A felsőkategóriáról és az abszolút csúcskategóriáról ne is beszéljünk. Az AMD nagyjából 2014 óta bukdácsol a videokártya-piacon, amikor is megjelent az Nvidia Maxwell architektúrája, ami igen jó energiahatékonyságot tudott felmutatni és ezzel együtt teljesítmény terén is remeknek ígérkezett. Azóta a két vállalat termékei között szakadék van: az AMD videokártyák rendszerint ugyanazt a teljesítményszintet jóval nagyobb fogyasztás mellett tudják elérni, az abszolút felsőkategóriában pedig nem is igazán tud labdába rúgni az AMD az Nvidia megoldásaival szemben. Sajnos.

A rajt előtt még árakat is csökkentett az AMD

A GCN alapú Radeonok a jelek szerint elérték azt a határt, ahol a további teljesítménynövelést már akadályozza az adott architektúra, hiszen a grafikus processzorokat már igencsak csúcsra kell járatni ahhoz, hogy növelhessék a teljesítményt, ezzel egy időben azonban a fogyasztás is látványosan növekszik, ami a melegedést is fokozza, így az összkép egyre kevésbé csábító. És ez összességében egyre kevésbé elég azzal szemben, ami az Nvidia boszorkánykonyhájában készül. Éppen ezért a fejlesztőcsapat egy új architektúrával rukkolt elő, ami nagyon sokban hasonlít a GCN-re, de több területen is különbözik, ami jó hatást gyakorol a játékok alatti teljesítményre. És a videokártyák rajtja előtt árat is csökkentett a gyártó, hogy a GeForce RTX Super sorozat jelentette extra nyomásra hatékonyan reagálhasson: az RX 5700 XT ára 449 dollárról 399 dollárra, az RX 5700 ára 379 dollárról 349 dollárra mérséklődött, ahogy azt korábbi hírünkben is megírtuk.

A NAVI alapja, az RDNA – és a fontos újítások

Az RDNA, azaz a Radeon DNA architektúra fontos változásokat hoz hardver frontján, amelynek elsődleges célja, hogy a feldolgozóegységek a lehető legjobb kihasználtság mellett, a lehető leghatékonyabban dolgozzanak. A 7 nm-es csíkszélességgel készülő NAVI 10 GPU esetében 10,3 milliárd tranzisztor áll rendelkezésre, amelyek mindössze 251 négyzetmilliméternyi területet foglalnak, ez pedig igen komoly fejlődés, hiszen a 14 nm-es csíkszélességgel készül VEGA 10 esetében 12,5 milliárd tranzisztor számára 490 négyzetmilliméter körüli hely kellett, de még az Nvidia TU106-os GPU-ja is 445 négyzetmilliméternyi helyet igényel, és csak 10,8 milliárd tranzisztort tartalmaz. Utóbbi a GeForce RTX 2060 és 2070 fedélzetén található meg.

A NAVI 10 GPU alap esetben 40 CU tömböt tartalmaz, fedélzetén így összesen 2560 stream egységet, 160 textúrázót, valamint 64 renderelő egységet találunk. Ez a kiépítés csak a Radeon RX 5700 XT számára érhető el, ugyanis a Radeon RX 5700 esetében már csak 36 CU aktív, így csak 2304 stream egységet, 144 textúrázót és 64 renderelő egységet kapunk. Mindkét esetben GDDR6-os fedélzeti memória kapcsolódik a GPU-hoz, méghozzá 256-bites memória-adatsínen keresztül, 14 GHz-es effektív órajellel és 8 GB-os kapacitással.

Maga a GPU elég komoly újításokat tartogat, ugyanis a grafikai futószalagot átalakították egy kicsit annak érdekében, hogy a hatékonyságot növelhessék, amelynek eredményeként a teljesítmény is növekedhet. A korábbi GCN dizájnok esetében négy darab SIMD16-os motort használtak a GPU-k, így 64 szálból kellett összefűzni egy wavefrontot, azaz egy végrehajtandó munkafolyamatot. A felépítés miatt egy 64-szálas wavefront feldolgozásához 4 órajelciklusra volt szükség, ami a jelek szerint nem volt elég hatékony.

Éppen ezért változtattak a SIMD motorok méretén, így a négy darab SIMD 16-os egységet két darab SIMD 32-esre cserélték, vagyis a SIMD egységek most már passzolnak a 32 szálból álló wavefrontokhoz. Az új dizájn jóvoltából egy wavefront most már egy órajel alatt végrehajtható: a 64 szálas wavefrontot fel lehet osztani két 32-szálas terhelésre, ezek pedig egyetlen órajel alatt elkészülhetnek.

Fontos változás még, hogy átalakították a gyorsítótár-architektúrát, ugyanis bevezették az elsőszintű gyorsítótár használatát, az ALU és az L0 cache közötti sávszélességet pedig megduplázták. Az új rendszer szintén a hatékonyság növelését segíti, plusz ezzel együtt a késleltetés csökkentésében is szerepet játszik, ami főként a VR/AR szegmensben tehet különösen jó szolgálatot. Elsőszintű gyorsítótárból egyébként 512 KB-nyi, míg másodszintű gyorsítótárból 4 MB-nyi lapul a chipen.

Fejlődött a DCC (Delta Color Compression) algoritmus is, amely ráadásul szélesebb körben érhető el a cache alrendszer számára, mint eddig. A shaderek mostantól tudják írni és olvasni a tömörített színadatokat, valamint az új kijelzővezérlő is tudja olvasni a frame bufferben lévő tömörített adatokat – nincs szüksége előzetes kitömörítésre. A grafikai futószalag összességében tehát sokkal hatékonyabb lett, ami segít a teljesítmény növelésében, az erőforrások hatékony kihasználásában, valamint a teljesítmény/watt arány javításában is. Számítási képességek terén igazából nincs drámai változás, már ami a játékokat illeti, vagyis ugyanazt a funkcionalitást kapjuk, amit megszokhattunk. Viszont természetesen rendelkezésre áll Rapid Packed Math támogatás, ami az FP16-os műveletek esetében jöhet jól. A változtatások hatására a NAVI sorozat tagjai 1,5x jobb fogyasztás/teljesítmény arányt tudnak felmutatni, ami igen komoly előrelépés.

A Vegával ellentétben a NAVI esetében már elérhető a primitive shader funkció, ami az NGG (next-generation geometry) alapja. Ez igazából már a Vega 10 része volt, ám az akkori hardver sajátosságai miatt nem kapcsolták be teljesen, hiszen teljesítmény terén kompromisszumokat kellett volna hozni miatta, viszont most, a NAVI 10 esetében a hardveres változtatásoknak köszönhetően végre használhatóvá válik, legalábbis ez a terv. Az új hardverelem egyébként a Prim egység nevet viseli és a geometriai feldolgozókhoz csatlakozik, ahogy az fentebb, a második dián is látszik. Ennek működését igazából a fordító vezérli, feladata pedig az, hogy a színpadon nem látszó háromszögeket eltávolítsa a munkafolyamatból, így nem kell feleslegesen dolgoznia a GPU-nak olyan részleteken, amelyek a felhasználó adott nézőpontjából nem is látszanak. Ez ismét növeli a hatékonyságot.

Adja magát a kérdés: kapunk hardveres Ray-Tracing támogatást? A válasz egyszerű és lényegre törő: egyelőre nem. És sajnos változó rátájú pixel-árnyalásra (Variable Rate Pixel Shading) sem számíthatunk. Az AMD természetesen tisztában van a funkciók iránt mutatkozó igényekkel, így az RDNA 2 már megkaphatja a szükséges erőforrásokat, ám az aktuális NAVI generáció még nem rendelkezik ezekkel.

Az új videokártyák egy Radeon Media Engine névre keresztelt motort is kaptak, ami igazából a jól ismert UVD és VCE motorok utódjának tekinthető. Az új motor a fenti dián látható képességekkel büszkélkedik. Fontos még, hogy a kijelzővezérlő is kapott némi újítást, igaz, lényegében ugyanazt tudja, mint amit a VEGA sorozatnál már megszokhattunk, de extraként Display Stream Compression 1.2a funkcióval is bővült, ami a DisplayPort 1.4-es szabványhoz kapcsolódik. A DSC segítségével már lehetőség nyílik akár a 60 Hz-es 8K-s, illetve a 240 Hz-es 4K-s monitorok meghajtására is. Ezzel együtt a 144 Hz-es 4K-s monitorok is új lendületet kaphatnak, hiszen a DSC segítségével már ki lehet őket szolgálni, nem kell 4:2:2 chroma subsampling eljárást alkalmazni, mint ahogy azt az Nvidia teszi a G-Sync HDR monitoroknál, természetesen szükségből, hiszen a DisplayPort 1.4-es kapcsolat nyers adatátviteli sávszélességével DSC nélkül csak így lehet leküzdeni a kihívást. HDMI 2.1 támogatás azonban továbbra sincs, valamint a HDMI 2.1 VRR kiegészítését sem támogatja a motor. Vagyis ezúttal is HDMI 2.0b és DisplayPort 1.4 támogatással kell beérnünk – mindkettő alatt elérhető a FreeSync támogatás is.

Az új videokártyák elsőként használhatják a PCI Express 4.0-s szabványt, ami a PCI Express 3.0-hoz képest dupla sávszélességet biztosít. Ez a játékok alkalmával túl nagy szerephez nem igazán juthat – egyelőre –, a tartalomkészítők azonban majd profitálhatnak belőle, hiszen a 32 GB/s-os kétirányú kapcsolat 64 GB/s-ra emelkedett, ami sok lehetőség előtt nyitja meg a kapukat.

A 19.7.1-es driver újításai

A Radeon RX 5700-as sorozat rajtjával egy időben a 19.7.1-es driver is megjelent, amely fontos újításokkal érkezett. Az egyik az Automatic Low Latency mode, amelynek köszönhetően a rendszer automatikusan elérhetővé teszi az alacsony késleltetésű üzemmódot, amennyiben azt az adott monitor vagy televízió támogatja, hiszen automatikusan engedélyezi. Ehhez a funkcióhoz DirectX 9 mellett Radeon RX 5700-as sorozatú videokártyára van szükség, ám DirectX 11 mellett a korábbi GCN alapú termékekkel is működik a funkció, méghozzá Windows 7 és Windows 10 operációs rendszereken egyaránt. Persze használatához szükség lesz megfelelő monitorra vagy televízióra is.

A másik komolyabb újítás a Radeon Image Sharpening technológia, ami igazából egy intelligens kontraszt-adaptív élesítéssel dolgozó szűrő. Ennek feladata, hogy élesebbé, részletgazdagabbá tegye a képet, így alacsonyabb felbontás mellett is szebb képet kapunk, méghozzá minimális teljesítményigény mellett. A Radeon RX 5700-as sorozatú videokártyákhoz készített újítás DirectX 9, 11, 12 és Vulkan API alatt egyaránt működik, operációs rendszerből viszont mindenképpen Windows 10-es kiadásra van szükség.

Érdemes még megemlíteni, hogy a Radeon Cill mostantól kezdve nem alapértelmezett tartományon belül működik, hanem igazodik az adott monitor képességeihez, így a tartományt is ennek megfelelően állítja be – igény esetén persze módosíthatjuk is. Az új módszerrel hatékonyabban működhet a Radeon Chill, így a korábbinál komolyabb energiahatékonyságot lehet elérni, azaz alacsonyabb lesz a fogyasztás.

Fejlődött még az AMD Link és a Radeon ReLive is: újabban az Android TV platformot és az Apple TV-t is támogatják, így a jól ismert streaming funkciókat végre ezeken a rendszereken is élvezhetjük. A szóban forgó drivert innen lehet letölteni – a Radeon RX 5700-as sorozat csak ezzel, vagy ennél frissebb kiadással működik.

A videokártyák

A tesztben az MSI kínálatából érkező Radeon RX 5700 és Radeon RX 5700 XT videokártyák szerepelnek. A Radeon RX 5700 egyszerűbb dizájnnal, érkezik, nincs rajta hátlapi hűtőlemez, viszont a hűtő borítása alumíniumból készült. A hűtőtömb végén egyetlen "blower" típusú ventilátor található, ami a hátlapi portok felé fújja az általa megmozgatott levegőt, így a hő a házon kívülre távozik. Ezen a modellen három darab DisplayPort 1.4-es, illetve egy HDMI 2.0 b videó kimenet található. A Radeon RX 5700 ára 349 dollár, ellenfele pedig a 349 dolláros GeForce RTX 2060, illetve a nemrégiben bemutatott 399 dolláros GeForce RTX 2060 Super.

A Radeon RX 5700 XT már egy picit izgalmasabb dizájnnal rendelkezik, ugyanis a fém hűtőborításra barázdák kerültek, a kártya felső élén pedig egy benyomódás is látszik, mint ha leejtették volna. A hátlapra hűtőlemez is került, maga a hűtőrendszer azonban nem változott: itt is egy "blower" típusú ventilátor teljesít szolgálatot, amely a házból szívja a friss levegőt, majd a lamellatömbön átnyomva a házon kívülre fújja azt. A videó kimenetek között ebben az esetben is egy HDMI 2.0b, illetve három DisplayPort 1.4-es csatlakozó található. A Radeon RX 5700 XT ára 399 dollár, ellenfele pedig a kivezetés alatt álló 499 dolláros GeForce RTX 2070, illetve a frissen érkezett GeForce RTX 2070 Super.

CrossFire támogatással egyik modell sem rendelkezik, vagyis DirectX 9, DirectX 11 és OpenGL alatt nincs lehetőség két kártya teljesítményének "implicit" módon történő egyesítésére. Az "explicit" multi-GPU mód természetesen támogatott, ez azonban sak Vulkan és DirectX 12 alapú alkalmazások alatt érhető el, amennyiben az adott játék is nyújt hozzá támogatást.

Tesztkonfiguráció és a videokártyák paraméterei

A videokártyák esetében mindig a referencia órajeleken futottak a tesztek, így a gyárilag tuningolt termékeknél a megemelt boost órajelet visszaállítottuk, így a tuning nem torzítja az eredményeket.

Hőmérséklet és fogyasztás

A Radeon RX 5700-as sorozat az előző generációhoz képest kétségtelenül fejlődött fogyasztás terén, akár az üresjáratot, akár a FurMark terhelést, akár a játék alatti értékeket nézzük. A diagramok magukért beszélnek – még úgy is, hogy picit magasabb értékeket mértünk, mint más techoldalak, az eredményeket azonban többször is ellenőriztük és újramértük.

Melegedés terén már nem olyan jó a helyzet, mint fogyasztás terén, ugyanis a Radeon RX 5700 XT igen komolyan tud melegedni, ha extrém terhelés éri, de játék alatt azért nincs tragédia. A Radeon RX 5700 már hűvösebb egy kicsit. A lenti ábra alapján bizony szükség lesz az egyedi hűtéssel ellátott modellekre, amelyek az aktuális hírek szerint augusztus közepén jelennek meg – legalábbis egy részük, ugyanis egyes gyártók termékei majd csak szeptemberben rajtolhatnak el. Érdemes megjegyezni, hogy a Radeon RX 580 és a Radeon RX Vega 56 egyedi hűtőt használt.

A tuningot a gyári hűtő mellett nem erőltettük, ugyanis a tapasztalatok alapján csak minimális tuningpotenciál lakozik az aktuális modellekben, azaz valós teljesítmény terén nem nyerünk sokat a tuninggal (3-5%), ami nem feltétlenül éri meg az extra melegedést és fogyasztást.

GPGPU

Érdekességképpen megnéztük, mire képes a jelenlegi driverrel a NAVI generáció, de ahogy az a lenti ábrán is látszik, lesz itt még munka bőven, ugyanis az OpenCL driver a jelek szerint még nincs a helyzet magaslatán. Később, ahogy újabb driverek is érkeznek, érdekes lesz látni, hogyan javul majd a teljesítmény. Mert a lenti kép egyelőre nem valami jó.

Szintetikus tesztek

Annak érdekében, hogy még színesebb lehessen a kép, a 3DMark és a VRMark tesztjeit is lefuttattuk a mezőny tagjain. A Time Spy teszt alkalmával jól szerepelnek az újoncok, hiszen felülmúlják a GeForce RTX 2060 és a GeForce RTX 2070 teljesítményét, ahogy azt az AMD az E3 2019 alkalmával már ígérte. Érdekességképpen a 3DMark PCI Express Feature tesztet is lefuttattuk, hogy a későbbi mérésekhez legyenek eredményeink. A jelek szerint a legnagyobb sávszélességet a Radeon VII produkálja, de rögtön ott van mögötte a két újonc is. A Radeon VEGA 56 esetében meglehetősen alacsony sebességet mértünk, ami fura – többszöri mérés alkalmával is ugyanez maradt a helyzet.

VRMark alatt szintén remekül teljesít a NAVI duó, ugyanis közvetlen riválisaikat maguk mögé tudják utasítani, sőt, a Radeon RX 5700 XT még a Radeon VII teljesítményét is le tudja körözni két tesztben.

Játéktesztek

A játéktesztek magukért beszélnek. A NAVI alapú Radeonok az esetek többségében gond nélkül gyorsabbak tudnak lenni, mint a GeForce RTX 2060 és a GeForce RTX 2070, sőt, a Radeon RX 5700 XT egyes esetekben még az RTX 2080-nal is összeakasztja a bajszát, a Radeon RX 5700 pedig néhol a GeForce RTX 2070 elé is befér. A lenti eredmények a legtöbb esetben három mérés átlagát képviselik, de ahol nagyobb volt a kilengés, ott 4-5 mérést is végeztünk. Ahol pedig elsőre furcsának tűntek az eredmények, ott friss rendszerrel új méréseket végeztünk, hogy a végeredmény kifogástalan lehessen.

Összesített teljesítmény

A tesztek alapján a Radeon RX 5700 az általunk használt játékokban, az általunk használt beállítások mellett felbontástól függően 7-10%-kal bizonyult gyorsabbnak a GeForce RTX 2060-as modellnél. Az RX 5700 XT és a GeForce RTX 2070 között felbontástól függően 5-7% különbséget mértünk teljesítményben. Ezek az adatok a külföldi tesztektől némileg eltérnek, mivel azonban az eredményeket többször mértük és kontroll méréseket is végeztünk, ha valami rendellenesnek tűnt, így ezt most végeredményként is elkönyvelhetjük. Fontos: az eredményekben csak és kizárólag a játéktesztek FPS értékei szerepelnek, a szintetikus tesztek és a pontszámot adó benchmarkoké nem.

Verdikt

A Radeon RX 5700-as sorozat összességében hozta azt, amit az AMD ígért: a Radeon RX 5700 gyorsabb, mint a GeForce RTX 2060, a Radeon RX 5700 XT pedig összességében gyorsabb, mint a GeForce RTX 2070. Az aktuális listaárak alapján az AMD termékei igen jó ajánlatnak tűnnek, ám a gyári hűtés se nem halk, se nem hűvös, így mindenképpen lesz létjogosultságuk a megemelt órajelekkel és/vagy egyedi hűtéssel ellátott modelleknek. Fogyasztás terén szépen látszik az előrelépés az előző generációhoz képest, ahogy azt az AMD ígérte, igaz, mi egy picit magasabb értékeket mértünk, mint más oldalak – a méréseket itt is többször végeztük el, ellenőriztük a buktatókat, de a végeredmény az lett, ami, így őszintén közöljük. És játékok terén is vannak differenciák a mások által mért teljesítményekhez képest, ám ezeket is többször ellenőriztük, így a kép véglegesnek tekinthető.

A Radeon RX 5700-as sorozat funkcionalitás terén sajnos hátrányban van az Nvidia termékeivel szemben, hiszen se a Tensor magok, se az RT magok AMD-s megfelelői nem állnak rendelkezésre. Amennyiben szükségünk van utóbbi két funkcióra, úgy az Nvidia termékei felé vegyük az irányt, ha viszont elégedettek vagyunk a látottakkal, bátran válasszuk az AMD újdonságait, hiszen egyáltalán nem lettek rosszak. A Radeon RX 5700 gyorsabb, mint a GeForce RTX 2060, de papíron ugyanannyiba kerül, míg a Radeon RX 5700 XT gyorsabb, mint a GeForce RTX 2070, ára viszont kedvezőbb (399 vs. 499 dollár).

Hogy mi a helyzet az RTX Super modellekkel szembeni teljesítménnyel? Ez már következő cikkünk témája lesz. Az aktuális Radeon RX 5700 kínálatot itt, a Radeon RX 5700 XT kínálatot itt, a GeForce RTX 2070 kínálatot itt, a GeForce RTX 2060-as kínálatot pedig itt találják az érdeklődők.

A tesztben szereplő MSI Radeon RX 5700 és Radeon RX 5700 XT videokártyákat a hazai képviselettől kaptuk kölcsön tesztelésre, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani!