Alig egy héttel az orvosi Nobel-díj kihirdetése után óriási botránytól hangos a szakmai közvélemény. Jamanaka Sinja, a Kiotói Egyetem biológusa lett a legrangosabbnak tekintett tudományos díj egyik kitüntetettje, azon 2006-ban nyilvánosságra hozott felfedezéséért, miszerint az érett sejtek visszaprogramozhatók olyan, úgynevezett indukált pluripotens őssejtekké (iPS), amelyekből aztán más sejttípusok hozhatók létre – de nem is vele van a probléma. Pár nappal a stockholmi bejelentés után Morigucsi Hiszasi, a Tokiói Egyetem vendégkutatója egy japán lap hasábjain közzétette, hogy Jamanaka kutatásait felhasználva kidolgozott egy módszert, amellyel képes volt meggyógyítani egy végzetes szívelégtelenségben szenvedő beteget. A közlemény állítása szerint a sebészeti beavatkozást februárban végezték el, és a páciens jelenleg teljesen egészséges.
A szenzációs eredményről hallva a Nature szerkesztői megkeresték a Harvard és a Massachusetts General Hospital (MGH) illetékeseit, ahol Morigucsi állítása szerint előkészítette és végrehajtotta a beavatkozást. A kérdésekre mindkét intézmény képviselői azt válaszolták, hogy a japán kutató tőlük semmiféle klinikai próba végrehajtására nem kapott engedélyt, és az említett intézmények falai között biztosan nem került sor a módszer kipróbálására. Morigucsi a múlt héten a New York-i Őssejt Alapítvány konferenciáján is prezentálta eredményeit.
Ha a kutató bejelentése igaznak bizonyult volna, az a legmerészebb reményeknél is évekkel előbbre hozta volna az iPS-en alapuló gyógykezelések megvalósulását. Morigucsi eredményeit azonban többen is kétkedve fogadták, és nem véletlenül. A szakértő azt állította, hogy mindössze két anyag (miRNS–145 inhibitor és TGF–ß ligandum) közreműködésével programozta át a sejteket. Nakaucsi Hiromicu, a Tokiói Egyetem őssejtkutatója azonban erre azt mondta, hogy még sosem hallott arról, hogy ez a módszer sikeres lett volna. Azt is hozzátette, hogy az elmúlt hetet megelőzően Morigucsi nevével sem talákozott. Az ismeretlen kutató azon állítása pedig, hogy egy általa kifejlesztett „szuperhűtési” eljárással differenciálta a sejteket szívizomsejtekké, enyhén szólva is furcsa.
A Morigucsi módszerét ismertető tanulmány egyébként egész bekezdéseket vesz át szinte szóról szóra más kutatási jelentésekből, amely kifogásra a szerző azt mondta, hogy mivel hasonló dolgok tanulmányozásáról van szó, nem csoda, hogy hasonló szavakkal írják le ugyanazt a jelenséget. Mindössze annyit ismert el, hogy referenciaként valóban használt más tanulmányokat.
Ami a szuperhűtéses eljárás működőképességét illeti, a kutató egy, a Nature Scientific Reports oldalain megjelent tanulmányra hivatkozott. Ezzel is akad egy aprócska probléma: az említett kutatásban a technológiát emberi petefészkek konzerválására használják, nem pedig őssejtek differenciálására.
Morigucsi saját bevallása szerint maga végezte a munka oroszlánrészét, a módszer korai teszteléséhez disznókat használt, és a februári első műtét óta öt további beavatkozást végzett el emberi pácienseken. Mindezen tevékenységek megvalósításához széles körű tapasztalatokat szerzett karrierje során, a sebészeti technikákat például állítólagos orvosi vagy ápolói (attól függően, hogy éppen kinek nyilatkozik) tanulmányai során sajátította el a Tokiói Egyetemen.
Az egyetem illetékesei annyit nyilatkoztak az ügyben, hogy Morigucsi 2006–2009 között az intézmény alkalmazásában állt, és ez idő alatt egészségügyi gazdaságtannal, valamint klinikai módszerek kiértékelésével foglalkozott. Jelenleg vendégkutatóként foglalkoztatják, és Mihara Makoto plasztikai sebészeti részlegében dolgozik, ahova egy asszisztens elmondása szerint hetente egy-két alkalommal jár be. Mihara eddig még nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban.
Ami a Harvardon és az MGH-n fenntartott állítólagos laboratóriumait illeti, csak annyi biztos, hogy 1999–2000-ben ösztöndíjas kutatóként az említett kórházban járt, de azóta semmiféle kapcsolatban nem volt ezen intézményekkel. Jerome Ritz, a Harvard egyik vezető őssejtkutatója cáfolta, hogy emberi páciensek számára alkalmas indukált pluripotens őssejteket hoztak volna létre, és saját bevallása szerint jelenleg el sem tud képzelni olyan intézményt, amely erre képes lenne, hiszen a legelőrébb járó laborok is egyelőre csak egereken kísérleteznek ezekkel a sejtekkel.
Egy szombati sajtókonferencián Morigucsi már azt nyilatkozta, hogy csak egy páciens esetében végezte el a beültetést, amelynek időpontját júniusra módosította, valamint azt is hozzátette, hogy nem az MGH-n, hanem egy másik bostoni kórházban került sor a műtétre.
 
