Az Indianai Egyetem kutatói elsőként vették filmre az egyik olyan folyamatot, amely során a baktérium gyorsan új tulajdonságokra tehet szert, például rezisztenssé válhat a gyógyszerekkel szemben. Az intézményen belül kifejlesztett képalkotó eljárással lencsevégre kapták, ahogy a kolera baktériuma egy, az emberi hajszálnál tízezerszer vékonyabb nyúlvánnyal DNS-darabokat kap el, és vontat be a sejt belsejébe.
Ezek a fragmentumok aztán beépülhetnek a genomba, és a kórokozó az úgynevezett horizontális génátadás eredményeként új működésekre tehet szert. A metódus fontos módja az antibiotikum-rezisztencia bakteriális törzsek közti átadásának, mondja Ankur Dalia, a vizsgálat vezetője. A folyamatot mostanáig senkinek sem sikerült közvetlenül megfigyelnie, a módszer működésének képi szintű tanulmányozásától viszont most azt remélik a szakértők, hogy módot találhatnak a géncsere megakadályozására is, és ezzel elejét vehetik a baktériumok hatóanyagokhoz való gyors alkalmazkodásának.
Az amerikai csapat a kolera kórokozóját vizsgálta, amely szőrszerű nyúlványokkal, úgynevezett pilusokkal kapja el a környezeti DNS darabjait. A szakértők a mind a pilust, mind a DNS-t megfestették, így tudták filmre venni, hogy pontosan hogyan zajlik a folyamat. Bár azt eddig is tudni lehetett, hogy ezek a nyúlványok szerepet játszanak a DNS befogásában, az csak a felvételek alapján derült ki, hogy a mikrobák apró csáklyákként használják a pilusokat, majd az eltalált darabokat ezek segítségével vontatják be a sejtbe.
A pórusok, amelyeken keresztül a molekula bejut, annyira aprók, hogy a DNS-t félbe kell hajtani, hogy átférjen, így nagyon fontos, hogy pilus olyan szögben és helyen találja el a molekulát, hogy az a pórus bejáratánál magától megtörjön. A szakértők a kutatás következő fázisában azt fogják vizsgálni, hogy pontosan hogyan rögzül a pilus a DNS-hez. Illetve az új festési eljárással azt is tanulmányozni akarják, hogy a baktérium milyen célokra használja még a vékonyka, de nagyon pontosan irányítható nyúlványokat.
