Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Gombanet − világháló növényeknek

  • Dátum | 2015.03.27 06:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A következőkben egy információs szupersztrádáról lesz szó, amely egy nagy és sokszínű populáció tagjai közt teremt gyors kapcsolatokat. Segítségével a távol tartózkodó egyedek is képesek egymással kommunikálni, segíteni tudják a másikat, de akár vissza is élhetnek a hálózat adta lehetőségekkel, megkárosítva ellenfeleiket. A cím elolvasása után talán nem lesz meglepő, hogy nem a számítógépes világhálóról van szó, hanem a talajt behálózó gombákról.

A gombák teste és gyökérzete sejtfonalak szövedékéből épül fel. Az utóbbi évek kutatásai fényt derítettek rá, hogy ezek az úgynevezett micéliumok a legkülönbözőbb növények gyökereit kapcsolják össze, egyfajta földalatti információs hálózatot hozva létre, vagyis a kertünk sarkában található diófa valószínűleg összeköttetésben áll tőle a több méterre álló tujával.

Ahogy egyre többet tudunk meg ezekről a hálózatokról, egyre inkább megváltozik a növényekkel kapcsolatos hagyományos képünk is. Az utóbbi évtizedek kutatásai világossá teszik, hogy a növények egyáltalán nem olyan passzívak, mint amilyennek sokáig hittük őket. A „gombanet”-en keresztül tápanyagokat és információkat osztanak meg szomszédaikkal, de akár a kevéssé szívesen látott betolakodók szabotálására is képesek, célzott támadásokkal igyekezve kitúrni azokat környezetükből.

A szárazföldi növények nagyjából 90 százaléka kölcsönösen előnyös kapcsolatot ápol a gombákkal. Albert Bernard Frank 19. századi német biológus mikorrhizának, vagyis gyökérkapcsoltságnak nevezte azt a szimbiotikus kapcsolatot, amelynek során a gombafonalak behálózzák a gazdanövény gyökereit, és a két szervezet kölcsönösen segíti egymást a tápanyagok minél hatékonyabb kiaknázásban.

Az ilyen együttélések előnye, hogy a növények szénhidrátok formájában könnyen feldolgozható tápanyagokkal látják el a gombákat, a gombák pedig cserébe segítenek a víz felszívásában, és foszforral, illetve nitrogénnel látják el a növényt. Azt az 1960-as évek óta tudják a kutatók, hogy a mikorrhiza segíti az egyes növények növekedését, később pedig az is kiderült, hogy a gazdanövény immunrendszerét is felturbózzák a gombák. Ennek oka, hogy a gyökereket kolonizáló gombák hatására ellenanyagokat kezd termelni a növényi szervezet, így a tényleges veszélyek már felkészülten érik, vagyis az immunválasz gyorsabb és hatásosabb lesz.

Ez azonban nem minden. Paul Stamets gombakutató 2008-as TED-előadásában a gombákat a Föld természetes internetének nevezte. A szakértő először az 1970-es években vette észre, hogy ha elektronmikroszkóppal vizsgálja a micéliumokat, azok sok szempontból hasonlítanak az ARPANET hálózatára, vagyis az internet amerikai védelmi minisztérium által fejlesztett elődjére. Az elgondolás kapcsán ugyanakkor eszünkbe juthat James Cameron 2009-es filmje, az Avatár is, amely egy olyan világot ábrázol, ahol az ökoszisztéma minden tagja összekapcsolódik és kommunikál egymással valamiféle elektrokémiai kapcsolatnak köszönhetően. A jelek szerint ez az elképzelés a való életben sem áll túlságosan távol az igazságtól, még ha nem is olyan látványosan valósul meg, mint a vásznon.

Évtizedek kutatásába került annak felderítése, hogy a gombanet mire képes. Az egyik első kézzel fogható bizonyítékot Suzanne Simard, a British Columbiai Egyetem kutatója szolgáltatta 1997-ben. A szakértő igazolta, hogy az amerikai duglászfenyők és a papírnyírfák képesek egymás közt szenet cserélni a gyökerüket összekötő gombafonalak révén. Más kutatók azóta megmutatták, hogy ez igaz a nitrogénre és foszforra is.


Simard ma már úgy véli, hogy az idősebb fák rendszeresen kisegítik fiatalabb társaikat a gombaneten keresztül. Ennek hiányában erősen kétséges, hogy a csemeték valaha is képesek lennének felnőni. Ezek a növények nem tekinthetők a darwini definíció szerinti egyedeknek, hiszen nem versengenek az erőforrásokért, mondja Simard. Ehelyett kommunikálnak egymással, és segítik a másikat a túlélésben. Arról ugyanakkor egyelőre kevés információ áll a rendelkezésre, hogy ezek a tápanyag-átadások mennyire hasznosak. Annyi bizonyos, hogy megtörténnek, az azonban nem világos, hogy ezt követően mit történik a gombafonalakon keresztül érkező molekulákkal, magyarázza Lynne Boddy, a Cardiffi Egyetem kutatója.

A gombanet, mint már említettük, kommunikációs hálózatként is funkcionálhat. 2010-ben Zsen Szen Ceng, a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatója felfedezte, hogy ha egy növényt kártékony gombák támadnak meg, az kémiai jeleket bocsát a micéliumba, hogy figyelmeztesse szomszédait. Ceng és kollégái párosával paradicsom palántákat telepítettek össze egy-egy cserébe, és egyes egyedek esetében engedték, másutt gátolták a gombák gyökereken való megtelepedését.

Amikor a gombafonalak hálózata kiépült, a párosok egyik tagjának leveleit az Alternia solani nevű gombával fújták le, amely száraz foltok kialakulásához vezet a növényeken. A palántákat előzőleg nejlonzsákokkal tökéletesen elszeparálták egymástól, így a föld fölött biztosan nem tudtak üzenni társuknak. 65 óra elteltével Cen a párosok másik tagját is megkísérelte megfertőzni, és úgy találta, hogy ezek jóval kisebb eséllyel és alacsonyabb mértékben váltak szárazfoltossá, mint az elsőként lefújt növények, amennyiben a két palánta gyökereit gombahálózat kötötte össze. A szakértők szerint a növények a micéliumokon keresztül „meghallották”, hogy veszély fenyeget, és így fel tudtak készülni arra, ezért a kórokozó nem volt képes hatásos támadást indítani ellenük.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2015. 04. 18. 19:26
    Nem értem, mi a baj ezzel a mondattal?
  • 7.
    ny
    2015. 04. 18. 19:16
    Amúgy szeretem Jools cikkeit, kicsit (eléggé) bánom, hogy az ipon-on nincs használható archívum.
    (végtelen ideig való visszalépkedés, cikkek címkézése, ilyesmi. A vásárlás nem érdekel, de cikkek szempontjából ez nagyon jó hely)
  • 6.
    ny
    2015. 04. 18. 19:10
    "A szakértő először az 1970-es években vette észre, hogy ha elektronmikroszkóppal vizsgálja a micéliumokat, azok sok szempontból hasonlítanak az ARPANET hálózatára, vagyis az internet amerikai védelmi minisztérium által fejlesztett elődjére."

    Ez mégis mi a baszás akar itt lenni?
  • 5.
    2015. 04. 02. 18:08
    Köszi.
  • 4.
    ZG
    2015. 04. 02. 09:39
    Zseniális cikk!! Köszönjük!

    Lenyűgöző a természet!
    Nagyon egyetértek Yoshileon. És nem csak az hogy nem tudunk róla semmit, de nagyon pusztítjuk.. szörnyű
  • 3.
    2015. 03. 30. 22:06
    Sok ilyen cikket kívánok mindenkinek.
  • 2.
    2015. 03. 27. 08:26
    Ez a legérdekesebb dolog, amit az elmúlt sok sok évben olvastam.
    Elképesztő, hogy mennyi minden van a szemünk előtt, amiről nem tudunk semmit, szinte vakon szaladgálunk kis bolygónk felszínén.
  • 1.
    2015. 03. 27. 06:20
    just a'some
    Jó cikk volt köszönjük.