Sándor Anikó - Tangó - A lélek tánca (A)

Ezt a könyvet azoknak írtam, akiknek ajkát legalább egyszer elhagyta már a halk sóhaj: "De jó lenne tangózni, csak hát sajnos nem lehet..." Szeretném ráébreszteni őket arra, hogy tévednek, mert de, lehet, ha nők, ha férfiak, ha fiatalok, ha öregek, ha szegények, ha gazdagok, ha házasok, ha egyedül élnek, ha táncoltak már valaha az életében, ha nem.

Mindenki tangózhat, nincs többé magányos este, nincs társaság utáni vágyakozás. Szerelmek és barátságok szövődnek, kihűlt kapcsolatok kelnek új életre, érzelmekkel teli pillantok váltják fel az elpocsékolt időt. A tangó csodás, új perspektívát nyit az életükben, amit előtte talán elképzelni sem tudtak.

Mert a tangó nem csupán egy tánc! A tangó életforma, meditáció, szenvedély, repülés, szabadság, aki egyszer belekóstol, soha többé nem akar lemondani róla. Ölelésben sétálni valakivel - akár egy idegennel -, átélni a mély egymásra utaltságot, részévé válni a másiknak, aztán kibontakozni az ölelésből, és menni tovább... Ez a tangó.

"Arcomról eltűnt a keménység, amellyel egész életemben azt üzengettem a világnak, hogy erős vagyok. Megengedem magamnak, amit azelőtt soha: követem a férfit, megadóan és feltétel nélkül. Táncolok, érzek, azaz élek!
Buenos Airesben az élet újra felkért egy táncra..."

Az eredetileg újságíró szerző egy napon úgy döntött, hátat fordít teljes addigi életének, kiszáll a pokolba kívánt mókuskerékből, és elindul, hogy megkeresse a valódi vágyaihoz elvezető saját útját. Tervét tett követte, így történt, hogy mindent hátrahagyva először Buenos Airesbe repült fél évre, argentin tangót tanulni, majd végiggyalogolt a nyolcszáz kilométeres zarándokúton, az El Caminón. Ezután vett teljes fordulatot az élete.
Első regényében, amely rövid idő alatt bestseller lett, az El Camino csodáját írta meg, később könyv született a Buenos Aires-i kalandról, majd újabb és újabb, egy időben külső és belső utazásairól is, Indiába, Mariazellbe, Indonéziába, Thaiföldre. Életvezetési tanácsadóként - és persze középkorú nőként - hiteles képet festett a fiatalabbra lecserélt feleségek világáról, a hitelcsapdából kiutat kereső, munkanélküli magyar zarándokról és a kátyúba került életek hátteréből kirajzolódó, megrázó történetekről.