A COVID-19 járvány mindannyiunk életét megváltoztatta, ami sokunk esetében azzal jár, hogy még a korábbinál is több időt töltünk különböző online felületeken, így igyekezve informálódni és pótolni a személyes találkozásokat. A fokozódó online jelenléttel pedig jelentősen megnőtt a különféle jótanácsok, sőt, terápiás javaslatok száma is, amelyek keretében különböző módszereket javasolnak egymásnak az emberek az új típusú koronavírussal való megfertőződés megelőzésére vagy gyógyítására. A téves információk megjelenése az interneten természetesen nem új jelenség, azonban ez esetben súlyos következményei lehetnek, mind egyéni mind szociális szinten.
Nagyon fontos tisztázni, hogy semmiféle igazoltan működő gyógyászati megelőző módszer (pl. védőoltás) nem létezik a fertőzés ellen, ahogy gyógymód sincs, a kórházba kerülő súlyos eseteknél csak a tüneteket lehet kezelni. Vagyis az orvosok igyekeznek addig életben tartani a szervezetet, amíg az képes magától legyűrni a vírust. Természetesen amint felütötte a fejét a járvány, azonnal megkezdődött a lehetséges vakcinák és gyógyszerek kutatása is, de ezek az erőfeszítések még a munka elején járnak, és mire működő, tömegeken alkalmazható védőoltás vagy kezelés lesz belőlük, arra a lehető legoptimálisabb esetben is hónapokat kell várnunk. (Az Egyesült Államokban pár napja kezdődött vakcinakísérletekről itt bővebben is írtunk.)
Hogy ebben a helyzetben mégis mit kezdjünk a ránk ömlő álterápiák tömegével, és mi az, amit ténylegesen megtehetünk a vírus terjedésének mérséklése érdekében, arról Varjú Imre orvos kutatóval, egészségkommunikációs szakértővel beszélgettünk.
C-vitamin, immunerősítés és egyéb legendák
„A posztokban és a hírekben feltűnő C-vitamin és más állítólagos koronavírus-fertőzést megelőző eszközök tágabb értelemben a szintén gyakran felbukkanó „immunerősítés” fogalomkörébe tartoznak, ami azonban orvosilag megfoghatatlan” – mondja Varjú Imre. „Az immunrendszert akkor lehet erősíteni, ha le van gyengülve. Ez az immungyengeség viszont már egy, az orvos által felállított, tesztekkel igazolt diagnózis” – folytatja a kutató.
Az orvostudomány azt viszont nem tudja alátámasztani, hogy az egészségesen működő immunrendszert lehetséges lenne bármilyen eszközzel, a fertőzés megelőzése végett előre, a normális működésnél magasabb szintre „felpumpálni”.
Például az állítólagosan immunerősítő C-vitamin sem mágikus szer. Akkor kell szedni nagy dózisban, ha valakinek igazolt C-vitamin hiánybetegsége van – ami a koronavírus-fertőzéstől teljesen független orvosi diagnózis. Amennyiben ez nem áll fenn, akkor egy felnőtt ember napi ajánlott dózisa nagyjából 100 mg, amit általában zöldséggel-gyümölccsel beviszünk a szervezetbe. Abból valószínűleg nem lesz baj, ha ötször ennyit szedünk belőle, de nem is használ, mondja a kutató.
Abból már viszont lehet baj, ha követjük azt az interneten keringő javaslatot, miszerint testsúlykilogrammonként szedjünk 50 mg-ot naponta. Ez egy 70 kilogrammos felnőtt esetében már három és fél gramm, ami a napi ajánlott dózis 35-szöröse. Ennek a dózisnak a tartós szedése már hasmenést, hányingert, legrosszabb esetben pedig vesekövet okozhat.
„Az pedig már egyértelműen a veszélyes kategória, amikor valaki olyan álhírt oszt meg, miszerint a kínai kormány kihirdette, hogy a C-vitamin legyőzi a vírust. Az egyetlen dolog, amit a C-vitamin legyőz, az a C-vitamin-hiány”
– mondja a kutató. Ráadásul sokkal meredekebb szerek is felbukkannak ilyen kontextusban. „Van például olyan, aki szerint hidrogén-peroxidot kell vízbe csöpögtetni, és azt meginni, mert az egy jó védőpajzs” – folytatja Varjú Imre. „Ez nem fog működni, sőt, károsítja a nyálkahártyát.”
Teljesen érthető, hogy az emberek a jelenlegi helyzetben keresik a hatékony megoldást, főként hogy más fertőzések esetében vannak példák célzottan védelmet nyújtó szerekre. „A HIV-vel kapcsolatban például már léteznek olyan gyógyszerek, amelyek nagyon jól meggátolják a terjedést, így ezeket nevezhetnénk védőpajzsnak. Azonban ezek a szerek az AIDS első felbukkanása után sok évvel jelentek meg. A koronavírus esetében ilyen gyógyszer egyelőre nincs” – mondja a kutató.
Egy másik lehetséges védőpajzs az lenne, ha lennének antitestek a szervezetünkben a vírus ellen, ezen a fajta védekezésen alapulnak a védőoltások is. Egyelőre ilyen sincs. Nem tudjuk, hogy ha valaki egy másik fajta koronavírus általi fertőzésen már átesett, szerezhet-e ezzel védettséget a jelenlegi világjárványt okozó koronavírus ellen is. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy aki a jelenlegi koronavírussal megfertőződött, termel-e olyan antitesteket, amelyek hosszú távon megvédenek az újrafertőződéstől, így azt sem tudjuk, hogy kialakulhat-e természetes úton úgynevezett nyájimmunitás, amely egész közösségeket védhet.
Jelenleg még oltás sincs, és bár nagyon felgyorsították a vakcinafejlesztést, egy darabig nem is lesz. Védőpajzs tehát egyelőre nincs, hangsúlyozza a kutató.
„Éppen ezért minden csodát ígérő szert és javaslatot gyanakvással kell kezelni.”
Mit tehetünk?
„Azt hiszem mindannyiunkat sokkolt az a videó, amelyben hosszú kamionsorok szállítják a koronavírus halálos áldozatait Olaszországban. Ez a tragédia azért történhetett meg, mert a kórházak túlterheltek. Onnantól kezdve, hogy a kórházak túlterheltek, a koronavírus halálos áldozatai mellett olyanok is meghalnak, akiknek a betegsége megfelelő kórházi ellátás mellett nem végződött volna halállal. Olaszországban az orvosoknak szó szerint arról kell dönteniük, hogy kit mentsenek meg, annyira korlátozottak az erőforrásaik” – mondja Varjú Imre.
Nincs olyan mód jelen pillanatban, amivel száz százalékosan meg lehetne gátolni a vírus terjedését. Ahhoz, hogy lassuljon a vírus előretörése a népességben, és ezáltal elkerüljük a már több országban látott kórházi túlterheltséget, elengedhetetlen a terjesztés rizikójának egyéni szintű csökkentése, hangsúlyozza a szakértő.
„Az egyértelműen kiderült az új típusú koronavírusról, hogy teljes mértékben egészséges emberek is megfertőződnek, hurcolják és terjesztik vírust, még akkor is ha bennük nem alakulnak ki tünetek. Tehát a nyilvánvalóan egészséges immunrendszer sem képes a vírus terjedését önmagában feltartani”
– folytatja Varjú Imre. És hogy akkor mégis mivel segíthetjük elő a terjedés lassítását?
Kezdjük ott, hogy tájékozódunk és komolyan vesszük azt, amit az illetékes egészségügyi világszervezetek javasolnak, mondja a kutató. Ebbe beletartozik a gyakori, alapos, legalább 20 másodpercig tartó kézmosás, a potenciálisan fertőzött felületek legalább 60%-os alkoholos oldattal történő fertőtlenítése, a könyökhajlatba tüsszentés, az archoz nyúlás kerülése, és így tovább. Azonban mindezek mellett legalább ilyen fontos, hogy minél kevesebb fizikai kontaktust tartunk fenn másokkal most egy ideig.
„Tehát ha megtehetem azt, hogy nem hetente megyek le a boltba, hanem egyszerre bevásárolok háromheti adagot, ezzel is csökkentve a lehetséges érintkezések számát, akkor ezt meg kell tennem. Még ha jogszabályi szintű utasítás nincs is érvényben, akkor is mindenkinek végig kell gondolnia, hogy mi az a minimális társas interakció, amivel képes működni ebben a helyzetben. És mindenkinek többet kellene vállalni, mint amennyi kényelmes” – mondja a szakértő.
„Szerencsére úgy tűnik, hogy az az információ egyre inkább átmegy az embereknek, hogy attól, hogy nekik semmilyen betegségre utaló tünetük nincs, még hordozhatják a vírust, és megfertőzhetnek másokat”– folytatja Varjú Imre.
„Egyre inkább célba ér az az üzenet, hogy ne magadra gondolj, hanem gondolj a nagypapádra. Mert ha az összes nagyszülő fele megfertőződik, az azt jelenti, hogy csaknem minden tizedik nagyszülőt el fogunk veszteni. Ki vállalkozna arra, hogy az ő nagypapája vagy nagymamája is benne legyen ebben?”
Ha ez a fajta szociálisabb és egészségtudatosabb gondolkodás erősebb lenne a hétköznapokban, akkor valószínűleg sokkal hatékonyabban tudnánk megküzdeni egyéb járványokkal is, például az influenzával, véli a kutató.
És mit ne tegyünk?
Gyakran ismétlődő motívuma az online beszélgetéseknek a jelenlegi járvány bagatellizálása, mondja Varjú Imre. Sokan aszerint ítélik meg a helyzet súlyosságát, ahogyan a korábbról ismert járványokét szokták, például hogy mekkora a halálozási ráta. „Amikor valaki arra hivatkozik, hogy az influenza sokkal nagyobb probléma, mert több halálos áldozattal jár egy adott szezonban, rossz irányból közelíti meg a problémát.
Nem a halálozás az, ami az egészségügyi rendszert bénítja, hanem a hospitalizációs ráta, vagyis, hogy 100 fertőzött közül hány kerül kórházba. Míg ez a szám az influenza esetében 1, a koronavírus esetében valahol 12 és 20 között van.
Ha emellé odatesszük a koronavírus magasabb fertőzőképességét, hamar beláthatjuk, hogy mekkora a veszély.”
A másik fajta érvelés, amellyel gyakran találkozni a járvány kapcsán, az a nyugati orvoslás hasonlítgatása az alternatív gyógymódokhoz. „Sokan felhozzák, hogy én a nyugati orvoslásra hivatkozom, amikor azt mondom, hogy ennek a rendszerében nem tudjuk értelmezni az immunerősítést, más orvoslások szerint viszont létezik ilyen. Lehet vitázni arról, hogy vannak-e a bizonyítékalapú nyugati orvoslásban alapvető problémák. Azt viszont mindenképp el kell kerülni, hogy ha valaki ránéz egy ilyen vitára a Facebookon, abból azt szűrje le, hogy minden, amit jelen pillanatban a nyugati orvoslás mond, relativizálható, és érvényessége tetszés szerint értelmezhető” – mondja Varjú Imre.
Jelenleg a nyugati orvoslásnál hatékonyabb mód nincs a kezünkben. Később majd lehet új, alternatív lehetőségekről vitatkozni, és azoknak utánamenni, de most cselekedjünk annak szellemében, amire a legtöbb felhalmozott bizonyíték van. Jelenleg erre tudunk támaszkodni, ilyen módon tudunk a leggyorsabban lépni, hangsúlyozza a kutató.
A harmadik típusú, mindenképpen kerülendő magatartásforma pedig a tudományosan megalapozatlan hírek vagy tanácsok mindenféle utánajárás nélküli terjesztése, amely tágabb kontextusba helyezi a C-vitamin és az immunerősítés problematikáját, mondja Varjú Imre.
„Abban a pillanatban, hogy valaki megnyugvást talál valamiben, ami tudományos szempontból hülyeség, lazul az a fegyelem. És ezt a fegyelmet most nem kellene lazítani. Vagyis azért ne menjünk ki gyakrabban és bátrabban az utcára, mert azt hisszük, hogy ha nyakaljuk a C-vitamint, akkor nem lesz semmi baj. Ezzel ugyanis a vírus terjedésének lassítása szempontjából semmit sem tettünk.”
