Az Nvidia első embere, Jen-Hsun Huang egy érdekes és hosszú előadást tartott a minap, ami igazából a Computex 2024-hez kapcsolódik, de a többi vállalathoz képest egy nappal korábban tartották meg. A show alkalmával természetesen az AI kapta a főszerepet, de ezzel együtt egy új szabvány, vagyis inkább irányelv is bemutatkozott, ami az „SFF-Ready Enthusiast GeForce Cards and Cases” nevet viseli, és azokat a videokártyákat, illetve számítógépházakat fogja össze, amelyekkel kompakt, de nagy teljesítményű gamer rendszer építhető. Ezzel együtt szó esett a következő generációs GPU architektúrákról, illetve arról is, hogy a Microsoft Copilot+ PC kategóriája rövidesen az Nvidia videokártyák támogatásával bővülhet, igaz, ezt a kategóriát az Nvidia RTX AI PC névvel emlegette, és így fogja emlegetni a jövőben is.
Ugorjunk is fejest a rengeteg érdekes és fontos témába, amiket a 2 óránál is hosszabb előadás tartogatott!
SFF-Ready Enthusiast GPU program: Összesítik az SFF kompatibilis csúcskártyákat és számítógépházakat
A kompakt gamer számítógépekért sokan rajonganak, nem is nehéz olyan videokártyákat találni, amelyek a kisebb számítógépházakkal is kompatibilisek, már amennyiben nem akarunk egy bizonyos teljesítményszint fölé merészkedni. Az olcsóbb, alacsonyabb teljesítményű videokártyák között szép számmal találhatunk olyan modelleket, amelyek Mini-ITX kompatibilisek, azaz jellemzően nem magasabbak két slotnál és nem nagyon hosszabbak 170-180 milliméternél. Ebbe a mérettartományba természetesen nem igazán fér bele egy felsőkategóriás videokártya, például egy GeFocre RTX 4080 Super sem, de az Nvidiánál úgy gondolták, van kereslet a kisebb modellek iránt, és ezek megtalálásában szeretnék segíteni a vásárlókat. Plusz a későbbiekben arra ösztönöznék a partnereket, hogy az új irányelveknek megfelelő videokártyákat készítsenek.
Az „SFF-Ready Enthusiast GeForce Cards and Cases” kategória lényegében a rajongói szintű videokártyákat fogja össze, vagyis a GeForce RTX 4070-től egészen a GeForce RTX 4080 Superig terjed. Az alsóbb szegmensekben, vagyis a GeForce RTX 4070-es szériánál eléggé könnyű olyan modelleket találni, amelyek kompatibilisek a tágasabb Mini-ITX számítógépházakkal, remek példa erre a GeForce RTX 4070 Founders Edition és a GeForce RTX 4070 Super Founders Edition, ám a náluk gyorsabb modellek jellemzően már nagyobbak. Egy GeForce RTX 4070 Ti Super és egy GeForce RTX 4080 Super sokszor három slotnyi, vagy még több helyet kér magának az adott számítógépházon belül, ezzel együtt pedig igen hosszúak is lehetnek.
Az Nvidia új „szabványa” meghatározza, hogy az SFF-Ready Enthusiast GeForce videokártyának pontosan mekkora méretbe kell beleférniük ahhoz, hogy a szabványhoz kapcsolódó „hitelesítést” megkapják, legyen szó matricáról, vagy csak arról, hogy felkerülnek a kompatibilis videokártyákat összegző listára. A szóban forgó videokártyák nem lehetnek 2,5 slotnál magasabbak, valamint nem lehetnek 304 milliméternél hosszabbak és 151 milliméternél szélesebbek. Ezek az adatok azért eléggé messze vannak a klasszikus Mini-ITX kompatibilis videokártyákétól, viszont azokról a számítógépházakról, amelyekbe az SFF-Ready Enthusiast GeForce videokártyák könnyedén beférnek, szintén készül lista, így könnyebb összeválgatni a hardvert.
A számítógépházaknál követelmény, hogy a videokártya számára legalább 2,5 slotnyi helyet kínáljanak, a szabad hely legalább 312 milliméter legyen hossz terén, míg szélességben 154,4 milliméternyi helyre van szükség. A kicsit „szellősebb” kialakítás a szerelést hivatott megkönnyíteni. Ezzel egy időben tápkábelek terén is vannak elvárások, ám ezeket az aktuális tájékoztatás nem tartalmazza, csak annyit jegyeznek meg, hogy a videokártya 151 milliméteres szélességében már a tápkábel számára szükséges hely is benne foglaltatik. Mivel a szóban forgó videokártyák többnyire 12v-2x6 tápcsatlakozót használnak, amihez sok esetben átalakító adapter is szükséges, ha nincs ATX 3.0-s szabványú tápegységünk, így a követelmény egy kissé fura.
Akárhogy is, az aktuális listán, ami a kompatibilis GeForce RTX 40-es sorozatú videokártyákat tartalmazza, összesen 33 modell foglal helyet, mellettük pedig 18 számítógépház is felsorakozik, amelyek gond nélkül megfelelnek az SFF-Ready követelményeknek. Nem túl meglepő módon a videokártyák nagy része GeForce RTX 4070-es sorozatú, belőlük 13-féle modell került fel a listára, míg a GeForce RTX 4070 Super sorozat tagjai 11-en vannak. A GeForce RTX 4070 Ti Super felhozatalban már csak 7 videokártya szerepel, a GeForce RTX 4080 Super lista pedig még ennél is szerényebb, hiszen csak az ASUS ProArt és a Palit Infinity 3 sorozatú terméke jutott fel rá.
Hogy az új programnak vásárlói szemszögből nézve van-e értelme? Annyiból mindenképpen, hogy segít kompaktabb konfiguráció építésében, ez pedig jó hír, hiszen sokan szeretnének helytakarékos gamer PC-t maguknak, az összeállítás azonban sokszor komoly fejfájást okozhat, hiszen sok hardvert kell átböngészni a siker érdekében, amennyiben nem naprakész az adott építő. Ezt a folyamatot jelentősen lerövidíti az Nvidia SFF-Ready Ethusiast GPU „ajánlása”, ami egyébként valószínűleg a később érkező GeForce RTX 50-es sorozatú videokártyákra is kiterjed majd.
Project G-Assist: Rövidesen AI alapú asszisztens segíti az eredményesebb játékot
Napjaink játékai egyre bonyolultabbak, egyre komplexebb feladatokat kell megoldani bennük, valamint egyre nehezebb megfelelő stratégiákat kialakítani alattuk, így a végigjátszás folyamata is nehezebb lehet. Legalábbis az Nvidia szakemberei így látják, éppen ezért egy hasznos kiegészítőt készítenek mindazoknak, akik eredményesebben és hatékonyabban szeretnének játszani a különböző modern címek alatt GeForce GPU-val ellátott rendszerükön.
Őket a Project G-Assist segíti, ami egy nagy nyelvi modellhez kapcsolódó személyi asszisztenst bocsát rendelkezésükre. Az asszisztens óriási mennyiségű játékadathoz fér hozzá, ennek megfelelően a játékosok kérdéseire rendszerint eredményesen tud válaszolni, így könnyebb megtenni a következő lépést az adott cím alatt, illetve a játékélmény is sokkal jobb lehet.
Az Nvidia szerint sokan a túl bonyolult, túl sok időt igénybe vevő játékok miatt döntenek úgy, hogy egy-egy adott címmel mégsem játszanak, hiszen a tanulási görbe és a sikeres játékhoz szükséges időbefektetés szerintük nincs arányban a kikapcsolódás értékével. Ebben tud majd segíteni a Project G-Assist, ugyanis az AI alapú asszisztens meg tudja válaszolni a játékos kérdéseit, legyen szó chatről vagy éppen hang alapú kérdésekről.
A játékhoz hozzáférve az adott kontextushoz kapcsolódó válasz érkezhet, hála az AI Vision modellek használatának, ugyanis ezáltal az AI asszisztens „látja”, mi van a kijelzőn, hatékonyan tanácsot tud adni a következő lépéssel kapcsolatban. Akár abban is segíthet, hogy megmondja, az adott játékon belül melyik a leghatékonyabb korai fegyver, az mekkora sérülést tud okozni, milyen gyengeségekkel rendelkezik, illetve hogyan lehet megszerezni vagy legyártani a játékon belül. Ehhez persze arra is szükség van, hogy az adott játékba integrálják a Project G-Assist funkciót, ezt az RTX AI fejlesztőkészleten keresztül lehet megvalósítani, amiről lejjebb még írni fogunk.
Az asszisztens nemcsak a játékmenettel kapcsolatban nyújthat segítséget, hanem az optimális teljesítmény elérésében is. Grafikai és egyéb beállításokat javasolhat, illetve akár még biztonságos tuningot is eszközölhet a GPU esetében, ha kérjük. Amennyiben az energiahatékonyabb működés a fontos, intelligensen csökkenteni tudja a fogyasztást is, miközben a teljesítmény továbbra is elég lesz a játszhatóság megtartásához.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a Project G-Assist pontosan mikor debütál, az viszont biztos, hogy integrálásához időre lesz szükségük a játékfejlesztőknek, már amennyiben látnak fantáziát az újításban. Ha a funkció hozzájárul ahhoz, hogy egy adott játék népszerűbb legyen, egészen biztosan elgondolkodnak majd a fejlesztők a Project G-Assist integrálásán, ehhez azonban időre van szükség, és egyebek mellett azt is ki kell puhatolni, a gamerek igénylik-e az efféle újítást az adott cím esetében…
A Windows Copilot rövidesen az Nvidia GPU-it is támogatni fogja
Amikor a Microsoft bejelentette a Copilot+ PC kategóriát, kiderült, hogy abba egyelőre csak és kizárólag a Qualcomm Snapdragon X sorozatú SoC egységek és a köréjük épülő noteszgépek férnek be, hiszen csak ezek a központi egységek tartalmaznak olyan NPU-t, ami legalább 40 TOPs szintű teljesítményt kínál az AI feladatok alatt. Az Nvidia ezzel kapcsolatban már hangot adott nemtetszésének, hiszen a grafikus processzorok a fedélzetükön található Tensor magoknak köszönhetően ennél jóval nagyobb teljesítményre képesek AI feladatok terén, igaz, nem feltétlenül annyira energiahatékonyak, mint egy NPU, ami a noteszgépek szegmensében nagyon nem mindegy, mivel az akkumulátorkapacitás véges, de ez már egy másik történet.
Az Nvidia videokártyái mellett az Intel és az AMD videokártyái, illetve SoC egységei sem férnek bele jelenleg a Copilot+ PC kategóriába, ám a következő generációs megoldások esetében változni fog a helyzet. Addig is azok a noteszgépek, amelyek GeForce RTX 40-es sorozatú videokártyákat tartalmaznak, rövidesen mégis bekerülhetnek a Copilot+ PC kategóriába, hála a Microsoft és az Nvidia együttműködésének, igaz, ezeknek fedélzetén ironikus módon Intel vagy AMD processzorok dolgoznak. A háttérben persze Nvidia GPU-val felszerelt ARM SoC egység(ek) is készülnek, ezek jövőre debütálhatnak. Az is erősen valószínű, hogy ezt a "kivételezést" az Intel és az AMD sem hagyja szó nélkül, vagyis az ő aktuális videokártyáik is bekerülhetnek előbb-utóbb az említett kategóriába.
A fentiek jóvoltából már most is több, mint 200 olyan noteszgép áll rendelkezésre a piacon, amelyekkel megfelelhetnek a gyártók a Copilot+ PC kategóriának, ahogy azt frissíti a Microsoft, és az Nvidia GPU-k is bekerülnek az alkalmazható opciók közé. Az Nvidia egyébként összesen 5 olyan noteszgép képét osztotta meg, amelyek az RTX AI PC kategóriába illeszkednek – ezek között 4 ASUS és 1 MSI notebook lapul, ahogy az a lenti galériában is látható.
Érdekesség, hogy az Nvidia nem Copilot+ PC néven emlegeti a termékeket, hanem a saját maga által kreált RTX AI Laptop névvel, de lényegében ugyanazt takarhatja majd a két kategória. További érdekes adalék, hogy nyers AI teljesítmény terén már egy GeForce RTX 4050 Laptop GPU is bőven túlteljesíti a Microsoft által megkövetelt 45 TOPs szintet, hiszen 200 TOPs körüli teljesítményt kínál, míg egy GeForce RTX 4090 sorozatú asztali videokártyánál már 1300 TOPs teljesítményszint érhető el – az energiahatékonyság alakulása persze már más kérdés, teljesítmény viszont bőven rendelkezésre áll. Már egyébként egy GeForce RTX 2060 Laptop GPU sorozatú mobil videokártyánál is elérhető 59 TOPs teljesítmény, ami a GeForce RTX 2080 Ti esetében 215 TOPs-ig skálázódik, vagyis régóta kínálnak magasabb AI teljesítményt az Nvidia GPU-k, mint amiről a Microsoft követelménye szól.
A megfelelő szintű teljesítmény tehát már régebben is jelen volt, de nem igazán aknázták ki a benne rejlő lehetőségeket, legalábbis annyira nem, ahogy azt a Copilot+ PC kategória fogja. A Tensor magok persze jó szolgálatot tettek a DLSS funkciónál, valamint a videó és audió tartalmak tisztításához is segítő jobbot nyújtottak, de rövidesen még több területen számíthatunk rájuk. Hogy az időközben adatvédelmi rémálomként aposztrofált Recall funkció sorsa végül mi lesz? Idővel erre is fény derülhet.
Jön az RTX AI Toolkit
A fentebb már említett eszközkészlet fő célja az, hogy segítse a fejlesztőket az AI modellek finomhangolásában és egyedivé tételükben, így azok a lehető legjobban idomulhatnak majd az adott igényekhez. Az eszközkészlet segítségével intelligens NPC-k készülhetnek a különböző játékokba, amelyekkel interakcióba lehet majd lépni, de egyéb területeken is be lehet majd vetni az újítást.
Az optimalizáció egyébként igencsak hatékony lehet, legalábbis az egyik példa erre világít rá. Ebben egy 7 milliárd paraméterből álló LLM (nagy nyelvi modell) adta az alapokat, ez dolgozott az NPC mögött, az LLM futtatásához azonban egy GeForce RTX 4090-es videokártyára és 17 GB-nyi VRAM-ra volt szükség alap esetben, cserébe másodpercenként 48 token készülhetett el. Ezt az LLM-et az RTX AI eszközkészlet segítségével kezelésbe vették, készítettek egy optimalizált modellt, ami már 5 GB-nyi VRAM-mal is elketyegett, cserébe viszont 187 tokent készített másodpercenként. A sebesség jól láthatóan közel négyszeresére nőtt, a VRAM-igény pedig a harmadára csökkent, ami azt jelenti, hogy elméletben akár egy 6 GB-os GeForce RTX 4050 Laptop GPU mellett is használható lehetne a modell.
A show alkalmával azt is megmutatták, hogyan működnek együtt a fentebb említett AI technológiák annak érdekében, hogy a játékélmény is új szintre emelkedjen. Ezt a lenti videón lehet megtekinteni. Újítás még, hogy az RTX TensorRT gyorsítás immár a ComfyUI alatt is elérhető, ami egy népszerű, Stable Diffusion alapú képgeneráló eszköz. A ComfyUI integráció a tervek szerint az RTX Remix fedélzetén is elérhető lehet a közeljövőben, ami azért jó, mert ezzel jelentősen felgyorsítható a régi játékok textúráinak felújítása.
Az adatközpontokba szánt AI gyorsítókról is szó esett, hiszen ezek rendkívül fontosak manapság
Az Nvidia teljes árbevételének oroszlánrészét egy ideje már nem a gamereket kiszolgáló részleg adja, hanem az adatközpontokba szánt AI és HPC piaci megoldások, ahogy az a legutóbbi pénzügyi jelentésből is kiválóan látszik. A vállalat jelenleg éppen a Blackwell architektúra köré épülő B100-as és B200-as gyorsítók piacra dobására készül, valamint a GB200 SuperChip is érkezik, ami ARM processzorral kiegészülve kínál extra lehetőségeket és óriási teljesítményt. A Blackwell architektúra nemsokára kap egy frissítést, ugyanis az első Blackwell alapú megoldások megjelenését követően jönnek a Blackwell Ultra széria képviselői is, amelyek lényegében abban különböznek majd normál társaiktól, hogy 12 lapkából álló memóriachip-szendvicset alkalmaznak majd, természetesen HBM3E alapon.
A Blackwell után a Rubin architektúra következhet a sorban, ami a tervek szerint az R100 formájában debütálhat, méghozzá HBM4-es fedélzeti memóriával felvértezve, amit 8 lapkarétegből álló HBM4-es memóriachip-szendvicsek alkotnak. A hivatalos információk alapján a Rubin architektúra köré épülő első AI és HPC piaci gyorsítók 2026 elején jelenhetnek meg, vagyis azok a pletykák, amelyek azt állítják, a termékek sorozatgyártása már 2025 végén megindulhat, helytállónak tűnnek.
A Rubin architektúra esetében szintén sor kerül majd egy frissítésre, amelynek eredményeként megérkeznek a Rubin Ultra gyorsítók. Ezek 2027 folyamán kerülhetnek forgalomba, az „Ultra” jelölést pedig azzal érdemelték ki, hogy 12 lapkarétekből álló HBM4-es memóriachip-szendvicseket használhatnak majd.
A Rubin mellett a Vera CPU is debütál majd, méghozzá a Vera Rubin gyorsítókártya fedélzetén, ami az olyan gyorsítókat váltja a piacon, mint amilyen a Grace Hopper Superchip. Itt a Vera CPU egy ARM alapú megoldás lesz, ami alighanem a legújabb ARM processzor-architektúra köré épül, illetve arra is számíthatunk, hogy erőforrások terén is új szintet képvisel majd, igaz, hivatalosan egyelőre nem részletezte az Nvidia, mit érdemes tudni az újítással kapcsolatban. A Rubin platform a tervek szerint az NVLink 6 Switch köré épülhet majd, amelynek köszönhetően az adatátviteli sávszélesség akár a 3600 GB/s-os szintet is elérheti, ezzel együtt pedig egy CX9 SuperNIC komponens is elérhető lesz, ami 1600 GB/s-ig terjedő adatátviteli sávszélességet kínálhat.
A teljes előadás visszanézhető!
Az alábbi beágyazott YouTube ablakon keresztül mindenki megtekintheti, miről szólt az Nvidia Computex 2024 előtti előadása, ami igazából a Computex 2024-hez kapcsolódik.