REKORDSEBESSÉGŰ GRAFÉNKAPCSOLÁS

Az eheti soros grafénújdonságot a Southamptoni Egyetem kutatócsoportjának köszönhetjük - ők fejlesztettek ki ugyanis egy rekordgyorsasággal kapcsolható grafén mezőhatás tranzisztort (GFET-t).
Németh Gábriel
Németh Gábriel
2011. febr. 12. 9:30
Rekordsebességű grafénkapcsolás

Az eheti soros grafénújdonságot a Southamptoni Egyetem kutatócsoportjának köszönhetjük - ők fejlesztettek ki ugyanis egy rekordgyorsasággal kapcsolható grafén mezőhatás tranzisztort (GFET-t).

A grafén ugyanis bár kiváló elektromos vezető, tiltott sávja nincs (nincs különbség a vezető és a nem-vezető állapota között), így a grafén tranzisztorokat nem egyszerű ki-be kapcsolni. Ezt a problémát orvosolta most Dr. Zakaria Moktadir nanotechnikai kutatócsoportja oly módon, hogy geometriai szingularitásokat (így például szögletes mélyedéseket és sarkokat) alakított ki kétrétegű grafén nanodrótokban.

Ily módon máris lehetőségük nyílt az áram folyásának tetszés szerinti elrekesztésére vagy újra beindítására, ráadásul az eddigi egyéb jellegű megoldásoknál mintegy ezerszer gyorsabban. Ez pedig különösen nagy löketet adhat a grafénalapú elektronika további fejlesztésének, megnyitva a kaput a jelenlegi, a határait már igencsak erősen döngető CMOS-technológián való túllépés előtt.

Dr. Moktadir és csapata jelenleg a mechanizmus működési elvének alaposabb kiismerésén fáradozik, valamint tesztelik a tranzisztor megbízhatóságát, a teljesítményének különböző körülmények közti ingadozásának mértékét.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

17 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
spln
spln
2011. febr. 17. 15:41
#16

FET-et térvezérlésű tranzisztornak szokás fordítani, mezőhatás tranzisztor helyett.

Tiltott sávja pedig gyakorlatilag egy vezetőnek sincs.

nyunyo19
nyunyo19
2011. febr. 12. 22:54
#15

Direkt nem akartam Moore urat ide keverni, mert ő igazából közel nem a teljesítményre tett jóslatot... azt mondta hogy 18 havonta megduplázzák a procikba integrált tranyók számát... és mint tudjuk a teljesítményhez annak sincs lineárisan köze, persze most ebbe is jól bele köttök majd

princeps
princeps
2011. febr. 12. 22:40
#14

miért vitatkoznak itt, hogy fontos e a frekvencia, persze hogy fontos, egy lényeges tulajdonság sok más mellett

zavek
zavek
2011. febr. 12. 20:56
#13

nyunyo19-cel tudok egyet érteni, mert aki ezt a "törvényt" kitalálta, az egy nagyon okos bácsi volt egy nagy cég élén, és jól megszedte magát azzal, hogy ezt a törvényt úgymond betartatta. Lehetett volna itt nagy teljesítmény ugrás rövid időn belül, a lehetőségek meg a technológia szerintem megvolt, de ha már az elején kihozzák a cuccból a majdnem max kakaót, akkor hol marad a folyamatos pénzszerzés elve?:D Hülye leszek pl. 10szer jobb procit kiadni, ha másfélszeres plusszal is versenyképes vagyok. 15-20 év statisztikai szempontból sajnos reális.

Najó nem pont így szólt az elv, és talán nem kétéves ciklusok voltak benne, de az elv hasonló.

zavek
zavek
2011. febr. 12. 21:00

Ajjaj kevertem az a Moore-törvény volt:D Akkor csak annyit írtam h a 10-20 év reális:D

nyunyo19
nyunyo19
2011. febr. 12. 18:05
#12

akkor legyen az a64 helyett egy phenom 2 egy maggal 1.5 ghz-en. és azért erre a himbilimbid ne tedd fel:D

albi84
albi84
2011. febr. 12. 17:58
#11

Egy 3 ghz-es P4-et meg egy 1,8 ghz-s athlon64-et hogy hasonlítanál már össze frekvencia szempontjából? :) Amúgy meg mernék esküdni, hogy a 3ghz-es P4-en olyan alkalmazások amelyek egy szálon futnak, gyorsabbak mint A64-en.

sanyix
sanyix
2011. febr. 12. 16:24
#10

@Mikrobi: megint csak a marhaság hozzá nem értés nélkül...

Hasonlíts csak össze egy 3 ghz-s pénégyet, meg egy 1,8 ghz-s athlon64-et... majd meglátod mennyire "számít" a frekvencia...

nyunyo19
nyunyo19
2011. febr. 12. 16:22
#9

nyilván a statisztika a multat mutatja, de nagyon jól jósolható vele a jövő. Amúgy meg nem azt mondtam hogy a freki nem számít, de egyáltalán nem mérvadó. Mellesleg jót mosolyogtam, mert nagyjából időben 90%ban 800mhz-en megy a procim. Szóval áruld el kérlek mit tudok meg??? mert ez nem volt elég tiszta :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D

axe
axe
2011. febr. 12. 15:57
#8

crysis 2 béte még nekem is elmegy maxon fullhd-ben Q9550 HD4890

kleinguru
kleinguru
2011. febr. 12. 15:35
#7

MartonRoby

"eddigi egyéb jellegű megoldásoknál mintegy ezerszer gyorsabban" jelentheti azt is, hogy ezen technológián belül más alternatív megoldástól gyorsabb ennyivel nem feltétlen a cmostól

MartonRoby
MartonRoby
2011. febr. 12. 14:26
#6

Lehetséges, hogy statisztikai alapon ki lehet ilyet jelenteni. De van akit nem csak az eredmény érdekel, hanem a hogyan is. A te elképzelésed alapján meg lehet mondani, hogy 100, 1000 év múlva milyen számítási kapacitás áll majd a rendelkezésre? Nem! A technológiai vívmányok nem statisztikák eredményeképp jönnek létre.

nyunyo19
nyunyo19
2011. febr. 12. 14:14
#5

Ugyanígy megmarad az eddigi törvény, hogy nagyából két évente duplázódik a teljesítmány, és ha igy számolsz, az 1000szeres teljesítmény10 ciklusra van, azaz 15-20 évre. Tök mindegy milyen frekvenicián, rég nem mérvadó, a nagyságrend sem fontos, a számítási teljesítmény érdekes, ez esetben lényegtelen milyen megoldással

ájPon
ájPon
2011. febr. 12. 14:12
#4

Crysis 2 bétát viszi maxon?

MartonRoby
MartonRoby
2011. febr. 12. 13:53
#3

Azt írta, hogy az "eddigi egyéb jellegű megoldásoknál mintegy ezerszer gyorsabban". Szóval pont, hogy a CMOS-sal szemben.

A processzor maximális működési frekvenciája pedig pontosan azt jelképezi, hogy a benne lévő félvezetők milyen gyorsan képesek áttérni egyik állapotukból a másikba.

Amin még elbukhat a dolog az a termelt hő (erre gondoltam mikor mondtam, hogy sok helyen elbukhat). Ettől függetlenül biztató a dolog! :)

Szerzetes
Szerzetes
2011. febr. 12. 12:20
#2

Szerintem az ezer szeres szorzó itt a korábbi grafén kapcsolókra vonatkozik. A másik, hogy nem biztos, hogy a procin látható GHz felirat egyenes arányban áll a benne lévő pár millió tranzisztor kapcsolási sebességével.

MartonRoby
MartonRoby
2011. febr. 12. 12:06
#1

Ezerszer gyorsabb? Akkor ez Terrahertz nagyságrendű? Elképzelni is nehéz, de ha sikerül ilyenből CPU-t gyártani akkor annak valami elképesztő teljesítménye lenne. Mondjuk nagyon sok helyen elbukhat a dolog, de ez az eredmény biztató.

Vissza az oldal tetejére