RADEON VII TESZT – SZÜKSÉGÁLLAPOT

Az AMD a tavaly novemberi Next Horizon rendezvényen beszélt először a részletekbe is belemenve a Zen 2 architektúráról, és a Vega 20 GPU-ról, ami a Radeon VII alapját is adja. A Vega 20 nem egy teljesen új architektúrát jelent, nagyon leegyszerűsítve a Vega 10 (ez van a Vega 56 és Vega 64 kártyákon) 7 nm-es gyártástechnológián elkészített variánsáról van szó, amit a HPC piac igényeihez igazítottak, így nem esik le a sebessége a tizenhatodára, ha dupla pontosságú számokkal kell dolgoznia (csak a felére), és a pontosság csökkenésével is egyenesen arányosan gyorsul. Ráadásul a piacon elsőként kapott PCI-E 4.0-s csatlakozót, ami természetesen visszafelé kompatibilis a régebbi szabványokkal, és megduplázták a memória-vezérlők számát is, így már akár 32 GB-nyi HBM2-es memóriát is pakolhattak a GPU mellé.

Többször is ki lett emelve, hogy ebből nem lesz gamer változat, nem arra a piacra készítették, de aztán kezdhetett kínos lenni, hogy az AMD-nek még nincs kész válasza az RTX-ekre, így januárban bejelentették, hogy érkezik a Radeon VII (hét), ami a Vega 20-szal lesz szerelve. Mivel a cég nem szeretne önmaga konkurenciája lenni, így a játékosoknak szánt GPU egy kicsit „butítva” van a HPC változathoz képest, dupla pontossággal például csak negyed olyan gyorsan tud dolgozni, mint szimplával. Meglepő viszont, hogy a professzionális driver támogatja a kártyát, még ha erős megszorításokkal is.

Ahogy a specifikációs táblából is látszik, a Radeon VII-en nem egy teljes értékű GPU teljesít szolgálatot, 256 shader inaktív, ami jó eséllyel annak köszönhető, hogy a hibátlan chipek kellenek a HPC szegmensbe. A Radeon VII így igazából nagyon hasonlít az Instict MI50-esre, ami némi órajel eltérést leszámítva pont ugyanezzel a specifikációval bír.

Nyers számítási teljesítményt nézve nem sokkal vagyunk előrébb a Vega 64-től, a különbség mindössze ~10%, és akkor az 1800 MHz-es órajellel számoltunk, nem pedig az 1750-nel, amit az AIB partnerek használnak.

A memória-alrendszer viszont brutális, játékosoknak szánt kártyán ilyen még nem volt. Már a 16 GB-nyi memória is impozánsnak számít, az igazi erő azonban nem itt rejlik, hanem a sávszélességben, ami kereken 1 TB/s. Ehhez képest még az RTX 2080 Ti is kiéheztetett erőműnek tűnik, a kérdés csak az, hogy tud-e valamit kezdeni ezzel a sávszélességgel a Vega 20-as GPU. Nos, mindjárt kiderítjük, de előbb foglalkozzunk egy kicsit magával a kártyával.

AMD Radeon VII 16GB

Egyelőre csak AMD által gyártott referencia kártyák vannak, maximum mindenki felrak rájuk egy matricát. Bár a képeken nem annyira impozáns, élőben véleményem szerint a Radeon VII igen jól néz ki. Az egyszerű, ezüst színű, simára csiszolt alumínium hatású felület (a hátlap valódi alu), és a nem túltolt világítás határozottan szépen fest, a három ventilátornak pedig alacsony fordulatszámon semmi hangja nincs. Mondhatni szerencsére, mert kikapcsolni nem voltak hajlandóak, még akkor sem, amikor szinte hideg volt a GPU.

Sajnos azonban ez a csendes idilli állapot csak addig tart, amíg nem adunk valami igazán terhelő feladatot a Radeon VII-nek. Eléggé játékfüggő, hogy mennyire pörgeti fel a ventilátorait, de néhány cím alatt még a tesztpadon is úgy visított a kártya fél méterre a fejemtől, hogy imádkoztam, legyen már vége az aktuális tesztkörnek.

A videó kimenetek között nincs semmi extra, a kötelező köröket kapjuk, három DisplayPort 1.4 és egy HDMI 2.0b várja, hogy munkára fogjuk. Két 8 tűs tápcsatlakozón keresztül kér enni a Radeon VII, ami a 300 wattos TDP-t elnézve nem túl meglepő (főleg ha még tuningolni is szeretnénk). A kártya megjelenésekor érdekes módon a rajta lévő BIOS nem támogatta az UEFI módot, mi a legfrissebb változatra frissítettünk a tesztek előtt.

Tesztkonfiguráció

Megjegyzés: a gyárilag tuningolt kártyákat amennyire lehetett, visszaállítottuk a teszt idejére referencia órajelekre. A Radeon a gyári 1800 Mhz-es maximális boost órajelen ment, de túl sok különbség nem lehet az 1750-esekhez képest, mert szinte sosem érte el ezt az órajelet a fogyasztás limit miatt. Amint lehet, megnézzük az egyik AIB partner kártyáját is, hogy van-e észrevehető különbség.

Üresjáratban még a futó ventilátorokkal sem kiemelkedő a Radeon VII fogyasztása, teljesen jól illik a mezőnybe. Terhelés alatt viszont eléggé elszáll az energiaigénye, de kb. hibahatáron belül van a Vega 64-hez képest. Sajnos ettől függetlenül ez azt jelenti, hogy még az RTX 2080 Ti is kevesebbet fogyaszt, úgyhogy az már biztos, hogy nem ez miatt fogjuk szeretni a kártyát.

Szintetikus tesztek alatt bő 20%-ot hoz a Vega 64-hez képest, ami nem rossz, ebből ezért lehet következtetni arra, mire lesz képes a játéktesztek alatt. De persze nem kell következtetni, 15 játék alatt is megnéztük mennyi az annyi.

Hiába az Nvidiás hátszél, Battlefield alatt nagyon jól mennek a Radeonok, ahogy a Deus Ex, a Division, a Far Cry, a Total War és a Hitman alatt is. Az árban azonos RTX 2080-nal hasonlítva a Radeon VII-et van rengeteg döntetlen, néhány kikapás és egy igen gyászos vereség is Final Fantasy XV alatt. A GTA V általában az Nvidia játszótere, és most sincs ez másképp, de a Radeon VII meglepően jól teljesít alatta, szépen meglép a Vega 64-től (a sávszélesség előnye?). Mivel igazi izomkártyákkal van dolgunk, nem túl meglepő módon még CPU limitbe is belefutottunk pár játéknál 1080p-s felbontáson.

Alul- és túlhajtás

Amikor nálunk volt a kártya, az AfterBurner még nem támogatta, így a Radeon driver beépített WattManját használtuk a paraméterek módosítására. Először a power limitet húztuk a maximumra (+20%), majd nekiestünk a GPU órajelének. Végül 1950 MHz-ig jutottunk, ami önmagában elég jól hangzik, de a valóság az, hogy a kártya inkább 1800 körül ment az idő nagy részében, úgyhogy csak bő 3%-os teljesítménynövekedést értünk el.

Nem szabad elfelejteni, hogy az AMD-nél megadott boost órajel a maximális boost órajelet takarja, míg az Nvidia kártyákon egyfajta átlagnak tekinthető, és bőven képes fölé menni minden kártya szokványos terhelésformák alatt.

Mi a memóriát nem tuningoltuk, de volt, aki 20%-ot is tudott húzni rajta, és az még számított 1-2%-ot érdekes módon. A kártya gyárilag egyébként eléggé túl van feszelve, 1,087 voltot használ, miközben még az AMD állítása szerint is beéri ennél kevesebbel. Hogy akkor miért kapott ekkora feszültséget? Valószínűleg a minőségbeli szórás miatt, ez volt az a szint, aminél minden kártyának garantálható volt a magas órajele.

A WattManban van automatikus tuning opció, valamint alulfeszelés is, kipróbáltuk mindkettőt. A tuning csak 1-2% plusszal járt (néha annyival sem), de legalább nem fagyogatott a kártya vele, az alulfeszeléstől viszont kicsit instabil lett, jobb, ha kézzel állítjuk be. Kerek 1 voltig tudtunk lemenni egyébként, ami olyan 20 watt csökkenést jelentett a teljes fogyasztásban, igazából mi egy kicsit többen reménykedtünk.

Verdikt

Ideje összefoglalni a játéktesztekben tapasztaltakat. Átlagolva az eredményeket a következő számok jöttek ki:

Az AMD az RTX 2080 ellenfeléül szánta a Radeon VII-et, és így lőtte be az árazását is. Bár kicsit szkeptikusak voltunk a teszt előtt, de egy referencia órajeleken tekerő RTX 2080-as sebességét majdnem hozza. Az igazi párjának azonban a GTX 1080 Ti tekinthető, amivel fej-fej mellett haladnak, és ott még az újítások hiánya miatt sem kell pironkodnia a Radeonnak. Mert szép, hogy kis jóindulattal az RTX 2080-as szintjén van, de sajnos mellé kell tegyük, hogy jóval többet fogyaszt annál és hiányzik belőle az innováció, mint az RT és MI feldolgozók, vagy a fejlettebb videós motor.

Amit fel tud mutatni ezek helyett, az a 16 GB-nyi szélsebes memória. Napjainkban túlzás lenne azt állítani, hogy az RT és Tensor magok borzasztóan hasznosak, hiszen csak egy maroknyi játék van, ami használja őket, de a 16 GB-nyi memória sem létszükséglet, kevés játék fut ki a 8 GB-ból, még 4K-s felbontás esetén is elég szokott lenni. Ezért, ahogy az AMD is kiemelte, főleg a tartalomkészítők örülhetnek a fél-profi kártyának, a cég rajongóinak pedig itt egy opció, hogy ne kelljen RTX-et venniük. A nyárra viszont érdemes felkészülni egy brutálisan jól szellőző házzal (vagy állandóan járatott klímával), mert már most eléggé zajos tud lenni a Radeon VII, mi lesz itt, ha 40 fok lesz árnyékban? Talán az egyedi kártyák (ha lesznek) jobban teljesítenek majd ezen a fronton, mert a Vega 64 egy nagyságrenddel halkabb volt.

Most azonban még nincsenek ilyenek, úgyhogy röviden összefoglalva a tapasztalatainkat azt tudjuk mondani, hogy a Radeon VII egy szükségmegoldásnak átmenetileg rendben van, de kevés specifikus esetet leszámítva egyértelműen az RTX 2080 a jobb választás játékra.

A Radeon VII-et az AMD-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet érte!

(Kis utóirat: az RTX 2070-esünk valamiért gyengébben teljesített, mint várható volt, ezért egy hamarosan érkező új tesztünkre újramérjük teljesen egy másik kártyával.)