Emberként meglehetősen sok időt és pénzt fordítunk arra, hogy a hajunk ne legyen túl zsíros. A jegesmedvéknél viszont a túlélés záloga a zsíros bunda, ez segít ugyanis megakadályozni, hogy a jég a testükhöz tapadjon a fagyos sarkvidéki időjárásban, számolnak be kutatók a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmányukban. A kutatás egy napon új, környezetkímélőbb jégmentesítő anyagok fejlesztését inspirálhatja a sítechnológiában és a repülőiparban.

A sarkvidéken a jegesmedvék vastag zsír- és szőrrétegüknek köszönhetően tartják melegen magukat. Ennek a szigetelésnek a velejárója, hogy a bundájuk hőmérséklete a hideg környezethez igazodik. Ez viszont a jég felhalmozódásához vezethetne a bundában, ami problémás lenne vadászat közben, hiszen a túl sok jég miatt túl hangosak lennének mozgás közben. (Az inuit vadászok is részben azért viselnek jegesmedvebőr ruházatot, hogy halkan mozogjanak a jégen.) A jég viszont valamiért nem gyűlik fel a medvék bőrén, de mostanáig senki sem tudta, hogy miért.

Bodil Holst, a Bergeni Egyetem fizikusa először azt gondolta, hogy a jégmentesítő hatás a medvék szőrének szerkezetével függhet össze. Egy mikroszkópos vizsgálat azonban kimutatta, hogy az nagyon hasonlít az emberi hajhoz, ezért ezután a bundában lévő olajokat kezdte vizsgálni.

Holst Julian Carolannal, a dublini Trinity College vegyészével összefogva tesztelt szőrmintákat, hogy kiderítsék, mennyire jól tapad a jég és a víz a medveszőrhöz. Carolan a jegesmedvebundát a sítechnológiában használt, súrlódást csökkentő fluorkarbonos bevonatokkal, valamint az emberi hajjal vetette össze, amely saját természetes olajokat tartalmaz. Néhány szőrmintát előzetesen kimostak, hogy összevessék a mosott és az olajos szőrzet teljesítményét.

A kutatók jégdarabokat fagyasztottak a vizsgált anyagokra, és megnézték, mekkora erőre van szükség ezek leválasztásához. A mosatlan jegesmedvebunda hatékonysága hasonló volt a fluorkarbonos anyagokéhoz, mindegyikről könnyen lelökődött a jég. A tiszta bunda esetén azonban a jég leválasztásához szükséges erő közel négyszer nagyobb volt. A csapat azt is megállapította, hogy az emberi haj, bár szintén olajos, kevésbé hatékonyan jégmentesít, mint a jegesmedvék szőre.

Az eredmények alapján tehát a jegesmedvéket eltérnek más, hidegben élő állatoktól, például a pingvinektől, amelyek jégmentesítő tulajdonságai a tollszerkezetükből erednek, ami meglepetés volt a kutatók számára is. A csapat reméli, hogy eredményeik környezetkímélőbb jégmentesítő technológiák kifejlesztéséhez vezethetnek. Például a medveszőrt bevonó glicerinből és viaszokból újfajta bevonatok születhetnek a sílécekre és más típusú felületekre a jelenleg használt, sokszor mérgező és környezetszennyező szintetikus vegyi anyagok helyett.