Bevezető
Az elmúlt hetek és hónapok folyamán már számos asztali multimédia lejátszót teszteltünk, amelyek között találtunk nagyon jókat és nagyon rosszakat is. Ezúttal az Apacer kínálatában néztünk szét és a gyártó két friss termékét is egymásnak eresztettük egy teszt erejéig. A cég nem mondható régi motorosnak a témában, így felkészültünk lelkiekben akár a legrosszabbra is, hiszen a sok hasonló vas miatt a legtöbb a szoftveren múlik ezeknél a gépeknél, de azért értek minket kellemes meglepetések. Nem mindenki rontja el elsőre.
Nagyjából másfél évvel ezelőtt már vendégül láttuk a RaidSonic egyik IcyBox sorozatú lejátszóját, amelyről akkoriban sajnos nem sok pozitívumot tudtunk elmondani. Mivel a hiányosságok mindegyikét orvosolni lehet egy friss szoftverrel, így másfél év után úgy gondoltuk, hogy ismét megnézzük, mi a helyzet a termékkel, ugyanis azóta rengeteget fejlődött, és nem csak a firmware-ek leírása, hanem a fórumozók szerint is.
Mielőtt belevágnánk azért térjünk vissza egy kicsit a mai főszereplőkre, az Apacer termékeire, amelyekről idehaza nem nagyon hallhattunk eddig, kivéve, ha árgus szemekkel bújjuk a különböző, asztali multimédia lejátszókat tartalmazó árlistákat és híreket. Az AL460-as és AL670-es készülékek specifikációikat tekintve igen vonzóaknak tűnnek, de hogy mennyire használhatóak az nemsokára kiderül, előtte azonban a specifikációk nagyvonalakban:
Ahogy az a fentiekből is látszik, az AL460-as modell a többiek mellett kissé fapadosnak tűnik, talán azért, mert az is, viszont cserébe nem kerül sokba. Az AL670 és az IcyBox nagyjából egy szinten helyezkedik el, de az IcyBox javára írhatjuk, hogy tetszetős szálcsiszolt alumínium házban érkezik és egy 3,5 hüvelykes SATA merevlemez számára is kínál helyet, többek között ezért a jelentős felár. Az Apacer gépei esetében a Realtek chiptől nem kell idegenkedni, az Asus a két O!Play változatával már nálunk is bebizonyította, hogy mindenre képes, amit csak akarhatunk.
No de ne halogassuk a bemutatót, nézzük meg a versenyzőket egyenként, részletesen.
Icy Box IB-MP309HW-B
Ahogy az már szóba került, az első szereplőnk nem számít már újoncnak, tavaly már vendégül láttuk egy megmérettetésre, amely után keserű szájízzel búcsúztunk a terméktől, ugyanis nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezúttal a hardver és a csomagolás bemutatására nem is térünk ki, hiszen az nem változott, viszont ha valakit ez mégis érdekelne, itt megtalálhatja a keresett információkat.
A termék kibontása és beüzemelése után azonnal elvégeztük a firmware frissítését és ha már itt tartottunk, akkor ugyanabban a menüben az NMT programok telepítése gombra is rákattintottunk. Ez utóbbi annyit csinál, hogy a 3,5 hüvelykes bővítőhelyre pakolt merevlemezen egy ext3-as partíciót hoz létre, amit aztán le is formáz. Ha ezzel kész a rendszer, akkor az NMT alkalmazásokat is telepíti (FTP kliens, SAMBA szerver, uPnP AV szerver, torrent kliens, stb…), majd ennek végeztével újraindul a lejátszó és azonnal látjuk a beállítások között az NMT programok menün belül az új alkalmazásokat, amelyeket először el kell indítani, csak utána használhatjuk őket.
A fenti képen igen szívderítő látvány tárul elénk: a menü alapján most már végre van lehetőség DTS->sztereó konverzióra, azaz a DTS hanggal érkező filmeket megtekinthetjük a HDMI portra csatlakoztatott, sztereó TV-ken is, nincs szükség erősítő, illetve komplett házimozi rendszer alkalmazására. Ennek a hiánya volt az első nagy problémánk anno.
A második a felirat kezelése, jobban mondva nem kezelése volt. A korábban nálunk járt modell, amelyen fényévekkel régebbi firmware volt jelen, bizony keményen küzdött a magyar ékezetes betűkkel és akkor még diplomatikusan fogalmaztunk. Ha keményebb szavakkal akarjuk jellemezni az akkori helyzetet, akkor azt kell, hogy mondjuk: az Icy Boxnak a magyar feliratokkal szemben annyi esélye volt, mint Quasimodo-nak hátúszásban.
A friss firmwarwe azonban már magyar menüt is kínál (nagy pirospont), így joggal gondolhatnánk azt, hogy ha rendszerszinten jól kezeli az ékezetes betűket, akkor ez feliratok szintjén sem jelenthet majd gondot. Erre még visszatérünk a tesztrésznél, előzetesen csak annyit, hogy nem lesz itt gond, nem véletlenül ültek annyit a szoftveren.
Az alapok feljavulása után ráadásul már egészen más szemmel tekintünk az extra szolgáltatásokra is, amelyek között találunk Torrent klienst, SAMBA szervert, NFS szervert és uPnP AV szervert is, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A torrent kliens kezelése egyébként rendkívül egyszerű: beállíthatjuk a portot, a feltöltési- és letöltési sebességet, valamint azt is, hogy a hét napjain, az adott órákban üzemeljen-e a letöltés avagy sem. Nagyon meggyőző.
A másik rendkívül szimpatikus tulajdonság az, hogy a rendszer NAS-ként is funkcionál, méghozzá jelszóvédett NAS-ként. A menüben felhasználónevet és jelszót rendelhetünk a készülékhez, így PC-ről csak ezek megadása után férünk hozzá. A NAS teljes tartalmát tallózhatjuk hálózaton keresztül, és természetesen másolásra is lehetőség van. A dolog egyetlen szépséghibája az, hogy a termék csak 10/100 Mbps-os Ethernet vezérlővel bír.
Mielőtt megnéznénk, hogy az újítások hogyan vizsgáznak, vessünk egy pár pillantást az Apacer termékeire is, ugyanis azok rendkívül ígéretes megoldásoknak tűnnek.
Apacer AL460 : hardver
Az Apacer AL460-as készüléke egy tetszetős, nagynak éppen nem mondható karton dobozban érkezett, amelynek belsejében példás rendben sorakoztak a készülékhez tartozó kábelek, valamint egyéb kiegészítők. A legfelső szinten maga a lejátszó foglal helyet egy nejloncsomagoláson belül, alatta viszont megtalálunk szinte mindent, amire csak szükségünk lehet a felhőtlen szórakozáshoz.
 
A gyártó a rendkívül szűkszavú, magyar nyelvet nem tartalmazó felhasználói kézikönyv mellett egy telepítő lemezt is adott a készülékhez, de rajtuk kívül a szükséges kábeleket is megtaláltuk a csomagban. A tartozékok között egy Ethernet kábel, valamint a lejátszó speciális, 3,5 mm-es jack csatlakozóiba passzoló kompozit és komponens kábelek lapulnak. Sajnos HDMI kábelt – ami sok esetben a lényeg lenne – nem mellékeltek a géphez, így a készülék megvásárlásakor egy ilyen kábelről is gondoskodni kell, ha HDMI-n keresztül szeretnénk majd a televízióhoz vagy a monitorhoz kapcsolni.
A kellékek sorában egy pici távirányító is megbújik, amely két AAA formátumú elemmel üzemel. Ezek az energiaforrások szerencsére jelen vannak a csomagban. A sort a tápadapter zárja, amely az egész rendszer energiaellátásáról gondoskodik.
Most, hogy már kipakoltuk a tartozékokat, vessünk néhány pillantást magára a lejátszóra is. A készülék fedlapja fényes, valószínűleg könnyedén karcolódó felülettel rendelkezik. Nem estünk neki, hogy kipróbáljuk, jobb a békesség alapon még a fólia is maradt rajta. Az ilyen felületek elég kényesek, ha meg akarjuk védeni őket nem ártanak a védőfóliák, elég sokfélét kapni manapság.
 
A lejátszó elején két darab USB 2.0-s portot találunk, amelyek a furán kialakított ház miatt csak akkor láthatóak jól, ha felemeljük a készüléket. Az USB portok mellett egy kék led is helyet kapott, amely a lejátszó bekapcsolt állapotáról árulkodik. A termék oldallapjain és alján semmi érdekes nincs. A készülék gumitalpakon áll, de mivel nem kelt semmiféle rezgést, így ezek a talpak csak a készülék pozícióját segítenek megőrizni, illetve megakadályozzák, hogy a termék összekarcolja az adott asztal vagy polc felületét. Hátul viszont szokás szerint van minden: a 3,5 mm-es jack csatlakozóra emlékeztető portok a kompozit és a komponens videó kimenetekhez tartoznak, mellettük egy HDMI port és egy Ethernet csatlakozó található. A bekapcsoló gomb furcsa módon a szerkezet hátulján, szemből nézve a baloldalon bújik meg. Hamar kézre fog esni, ettől nem kell félni. A hátlapon a felsoroltakon kívül egyébként még a tápadapter csatlakozója is jelen van. Reset gombot nem találunk a készüléken, pedig ez nekünk nagyon jól jött volna, de erről majd később.
A lejátszó hangtalanul üzemel, maximum a hozzá kapcsolt külső merevlemez kelthet némi zajt, de ha rendelkezünk hálózati adattárolóval, ami esetleg egy másik szobában lapul, akkor nyert ügyünk van: a kikapcsolódást a hardver vagy hűtésének zaja nem zavarhatja meg. A 10/100 Mbps-os Ethernet port a célnak tökéletesen megfelel, ugyanis mind 1080p, mind pedig 720p filmek lejátszására is tökéletesen alkalmas.
 
A készülékhez, ahogy azt a kellékek bemutatásánál már láttuk, egy kicsi távirányítót kapunk, ami nagyjából akkora, mint a WD TV sorozat tagjaié. A távirányító gomb elosztása megszokást igényel, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen minden újdonságnál ez van. A távirányítóba AAA elemek kellenek, szám szerint kettő, de ezeket akkumulátorral is helyettesíthetjük. A távkapcsoló minden fő funkció eléréséhez alkalmazható, ám nekünk kicsit picinek bizonyult, így kényelmetlen volt a használata. Persze kiváltható egy tanítható távirányítóval is, de nem biztos, hogy egy költséghatékony megoldásnál ez a cél, plusz hogy kinek mi a kényelmes, az emberenként változik. Az biztos, hogy méret miatt a hölgyek előnyben vannak.
Ezt leszámítva eddig nagyon elégedettek vagyunk, mindössze egy apró szálka szúrja a szemünket: miért nem fér bele a gyártók többségének költségvetésébe egy HDMI kábel? Igen, ez egy költői kérdés volt. Inkább lapozzunk is.
Apacer AL460 : szoftver
A termék szoftver tekintetében egyszerű, mint egy faék, de talán pont ez a vonzó benne az átlagfelhasználóknak: egyszerűen, gyorsan eljutni a kívánt tartalomig, majd elindítani a lejátszást és gondtalanul kikapcsolódni. Nos, az AL460 tökéletes partner ebben, igaz, az élénk zöld sávokkal tarkított menü első látásra kissé bizarrnak hat, de könnyedén megbarátkozhatunk vele, főleg, ha rájövünk, hogy mi mindenre képes a kis gép.
A menüben minden főbb funkciót könnyedén elérünk: a Fotó, Film és Zene menüpontoknál ki tudjuk választani, hogy USB-s vagy hálózati forrásból kívánunk-e az adott témakörben keresgélni. Ha céltalanul bóklászunk, akkor válasszuk a Mind menüt, ekkor ugyanis a lejátszó által ismert összes formátumot felkínálja lejátszásra, nem csak az egyes témakörökbe tartozókat.
Üde színfolt, hogy az AL460 az IcyBox-szal szemben nem csak 2x-es, 4x-es, 6x-os és 8x-os tekerésre képes az egyes filmeknél, hanem 16x-os és 32x-esre is, sőt, slow módban az adott jelenetet ¾-es, 1/2-es, ¼-es, 1/8-os és 1/16-os sebességgel is lejátszhatjuk az adott filmet, azaz kikockázhatjuk a fontos jelenetet. A géppel adott időpontra sajnos nem ugorhatunk a médiafájlokban, míg az IcyBox esetében igen, vagyis annál a lejátszónál tulajdonképpen ezért is nincs 8x-osnál nagyobb "tekerési lehetőség". A feliratokat a távirányító nyilaival pozícionálhatjuk: a fel és le gombokkal a felirat helyzetét, a jobb és bal gombokkal pedig a karakter méretét állíthatjuk, dinamikusan. A siker érdekében egy feliratnál érdemes megállítani a lejátszást és elvégezni a beállítást. A felirat színét sajnos nem lehet változtatni, nem úgy, mint az IcyBox esetében, ami bizony sokszor jól jönne. Érdekesség, hogy a gyártó hivatalos weblapján böngészve találtunk új szoftvert, amely a leírás szerint már lehetőséget biztosít a felirat színének megválasztására is. Sajnos ezt nem volt módunkban kipróbálni, ennek okáról pedig lejjebb lehet majd olvasni.
A hang és képformátumok közül a leírásban szereplőket tökéletesen kezeli a rendszer: a képek nézegetésénél nagyításra és kicsinyítésre és elforgatására (bal és jobb nyilakkal) is van mód, méghozzá úgy, hogy eközben az elindított zene háttérzeneként nyugodtan szólhat. Ekkor a gép egy adott mappában lépeget a trackek között. A képeknél slideshow, azaz vetítés megtekintésére is van lehetőség, a képváltás idejét és az áttűnési effektet pedig a beállítások menüben választhatjuk ki, ennél több általában nem is kell.
Ha már a beállításoknál tartunk, ott lehetőség van a menü nyelvezetének megváltoztatására is, bár első indításnál a készülék úgyis azzal kezd, hogy megkérdezi, melyik legyen az általunk preferált nyelv a menüben, ezek után ezt használja. A beállítások között a hálózati beállítások lehetnek azok, amelyektől sokan félnek: itt egyszerűen a DHCP módra kell kattintani, a gép pedig pár másodperc alatt elvégzi a beállításokat, kér egy IP címet a routertől és mindenki boldog. Feltéve, ha a DHCP szerver funkció az adott routeren éppen be van kapcsolva. Ha nincs, akkor a manuális IP cím megadása sem tragédia, aki átálíotta a routerét annak ez nem gond. A termék WiFi-s USB stickek támogatásával is rendelkezik, de a mi TP-Link eszközünkkel nem nagyon tudott mit kezdeni, ahogy az AL670-es és az IcyBox készüléke sem. A beállítások között még a kijelző felbontásával kapcsolatos menüpontokat is megtaláljuk, gyakorlatilag mindegyik használata teljesen magától értetődő. Amennyiben nem, úgy a lenti videót érdemes megnézni, hogy hogy is kell elképzelni egy ilyen menüt.
 
És akkor most jöjjön a feketeleves. A menü lehetőséget ad firmware frissítés elvégzésére is, méghozzá automatikusan. Mi éltünk a lehetőséggel, végig is vártuk a frissítés folyamatát, majd a rendszer arról tájékoztatott minket, hogy jó, akkor ő most újraindulna. Meg is kezdődött a folyamat, ám 10, 30 és 60 perc elteltével sem érzékeltünk semmi életjelet a készülék felül, csak annyit, hogy néha elindul, megjelenik az Apacer AL460 logó, majd eltűnik a kép. Ezt párszor eljátszotta, majd nem sokkal ezután már gyanússá vált, hogy itt bizony a videó kimenet kezelésével lesz valami probléma. Áttértünk Kompozit csatlakozóra, ezek után már láttuk is a hiba okát. A rendszer elindul, belép a nyelvválasztó menübe, majd újraindul. Ezt megállás nélkül ismételgeti. A bekapcsoló gombbal próbáltunk reset funkciót előcsalogatni, illetve böngészni a neten, hogy van-e valakinek hasonló hibajelenséggel tapasztalata, de sajnos kutatásunk eredmény nélkül fejeződött be.
Szerencsére kaptunk egy másik lejátszót a teszthez, amin viszont így nem frissítettünk firmware-t, a pár oldallal arrébb lévő tesztek tehát az alap állapotot tükrözik.
Apacer AL670 : hardver
Már el is érkeztünk tesztünk harmadik szereplőjéhez, amely az Apacer AL670-es típusjelzést kapta. Ez a szerkezet gyakorlatilag ugyanolyan dobozban érkezik, mint AL460-as társa, sőt, még ugyanúgy is néz ki, pedig a két készülék között nagyságrendi különbségek vannak.
A doboz belsejében itt is a szokásos felhasználói kézikönyvet és a telepítő lemezt találjuk, amelyen csak úgy, mint az AL460 esetében, itt is egy gyors üzembehelyezési útmutatót, valamint egy felhasználói kézikönyvet találjuk.
A csomagban a felsoroltak mellett egy kompozit és egy komponens videó kábel, valamint egy Ethernet kábel, a szokásos tápadapter és a távirányító is jelen van, természetesen a hozzá tartozó elemekkel együtt. Az elemek szerepét ezúttal is AAA formátumú energiaforrásokra bízták, ám a távirányító ennél a modellnél már sokkal használhatóbbnak, testesebbnek és így kényelmesebbnek is tűnik. Üröm az örömben, hogy azt a fránya HDMI kábelt már megint nem sikerült az illetékeseknek „szükséges kellékek” listájára írni, így ez a kábel ezúttal sem került a dobozba.
A lejátszó ezúttal is fényes fedlappal érkezik, amit az AL460-nál már említett módszerekkel védhetünk meg. Az előlapon a két darab USB 2.0-s port és az állapotjelző led mellett a baloldalon már a bekapcsoló gomb is helyet kapott. A termék oldalán és alján semmi érdemleges nincs, alul most is csak a szokásos gumilábakat találjuk. A hátlapon a 3,5 mm-es jack csatlakozók formájában jelen lévő kompozit és komponens videó kimenetek mellett egy HDMI port, egy 10/100 Mbps-os Ethernet port, valamint a tápadapter aljzata foglal helyet. Ami kellemes meglepetésként érhet minket – dehogy érhet, hisz tudatos vásárlóként tudjuk, mit veszünk – az az, hogy a szerkezet optikai audió kimenettel is bír, ami nélkülözhetetlen kelléke lehet egy komolyabb házimozi rendszernek, legalábbis sokan így vélik.
A rendszer összességében mind tartozékok, mint dizájn tekintetében hasonló szinten van az AL460-as modellel, leszámítva a nagyobb távirányítót és az optikai audió kimenetet. A legnagyobb különbségek úgyis a lehetőségekben vannak, ezekről bővebben a következő oldalon lehet olvasni.
Apacer AL670 : szoftver
Az AL670 szoftver tekintetében már sokkal emészthetőbb, sőt, mit több, sokkal szebb, mint AL460-as társa, de ami a legfontosabb: sokoldalúbb is. A menü itt már dizájnosabb, és ami a legfontosabb, extra funkciókat is takar.
Az egyik extra a BitTorrent kliens, amely lehetőséget ad rá, hogy a készülékkel egy, vagy akár több torrentet is letöltsünk, viszont a letöltés sebességét, valamint a sávszélesség kiosztás ütemezését nem lehet variálni. A gép letölti az adott fájlt és annyi. Ebből a szempontból az IcyBox mindenképpen versenyképesebb, de ha azt nézzük, tulajdonképpen nem is ez a legfőbb feladata egy asztali multimédia lejátszónak, erre az igényre már vannak ütőképes hálózati adattárolók is (NAS), amelyek közül már számos darabot teszteltünk.
A beállítások között az audió menüpontnál a HDMI port esetében már többféle audió mód közül is választhatunk, és a DTS->sztereó lekeverés itt is működik. A kezelőfelületet az első indítás után könnyedén magyarra állíthatjuk, így minden beállítást egyszerűen, hezitálás nélkül elvégezhetünk, bár ezek angolul sem okozhatnak különösebb gondot a házimozi rendszerek és a PC-k kedvelőinek/felhasználóinak. A beállításoknál újabb üde színfolt, hogy lehetőség van a hálózati adattár funkció bekapcsolására, így az AL670-es lejátszóhoz kapcsolt külső merevlemez, pendrive vagy egyéb USB-s eszköz tartalmát könnyedén elérhetjük a hálózat számítógépeiről, sőt, másolhatunk is az adathordozóra. Sajnos a gép ez esetben is 10/100 Mbps-os Ethernet porttal érkezik, azaz USB 2.0-n keresztül, az adott adattárolót a PC-ez kapcsolva még mindig hatékonyabban másolgathatunk, ha nagyobb fájlok mozgatása a cél. Ettől függetlenül ez egy hasznos funkció, főleg ha például csak egy fotóalbumot akarunk átküldeni. A 10W körüli fogyasztás (a pontos adatot majd később lőjük le) igen baráti, így költséghatékony NAS-ként is használhatjuk a terméket, amennyiben a szükség így kívánja. Ez a készülék nem kér jelszót, tehát ha bekapcsoljuk a hálózati adattároló szolgáltatást, akkor bárki elérheti az adott meghajtót, aki hozzáfér a hálózatunkhoz.
A rendszer a fájlok közötti böngészés alkalmával keresésre is módot ad, sőt, a fájlok átnevezése, illetve törlése is elvégezhető, igaz, utóbbi funkciókat az AL460 is támogatja. A frissítés ennél a terméknél is kínos pont: a rendszer elvileg ugyanúgy lehetőséget ad a frissítés elvégzésére, mint az AL460-nál, de a rossz tapasztalatok alapján ezt kihagytuk, míg nem tudni, hogy az előző AL460-as szerkezet miért művelte velünk azt, amit a harmadik oldalon leírtunk.
Az egyes funkciók, azaz a videóban történő előre- és hátrafelé történő tekerés itt is ugyanúgy működik, sőt a képkezelés és a zenekezelés is ugyanolyan, mint az AL460 esetében. Mielőtt azonban a tesztekbe belevágnánk még érdemes megtekinteni az alábbi videót, amely az AL670 menüjével ismertet meg minket.
 
 
Tapasztalataink
Fogyasztás
A lejátszók esetében először is azt néztük meg, hogy mennyit fogyasztanak merevlemez nélkül – legyen az külső vagy belső –, majd ezután azt is megnéztük, hogy ilyen kondíciók mellett hálózatról mekkora fogyasztás mellett tudják lejátszani a 20GB körüli Blu-ray filmet. A második körben már modelltől függően külső vagy belső merevlemezt is alkalmaztunk, majd megnéztük az üresjárati fogyasztást és azt is, hogy merevlemezről történő film lejátszáskor mennyi energiát igényel az adott szerkezet. Az így kapott eredményeket ezúttal is diagramba foglaltuk.
 
Ahogy az a fenti eredményekből is kiderül, a lejátszók igen baráti fogyasztás mellett üzemeltek. Az egyetlen negatív élmény az IcyBox lejátszójához tartozott: hiába van a termékben 3 cm-es ventilátor, amely elvileg a merevlemez hűtéséről gondoskodik, a HDD folyamatosan tűzforró volt, ami legalább 50 celsius fokos hőmérsékletet jelent. A dolgot tetézi, hogy a pici ventilátornak van némi szélzaja is, így ha a filmben éppen csend van, akkor ez a zaj kis odafigyeléssel, ha halkan is, de hallható. Ezen felül a magasabb fogyasztás a merevlemezes részeknél annak köszönhető, hogy az IcyBox-ba 3,5"-es adathordozó kell.
Említésre méltó tapasztalatok
A három lejátszó esetében a tesztelt filmek, fotók és képek esetében nem voltak problémák. A rendszerek gond nélkül vették a DTS->sztereó konverzió okozta akadályt, sőt, feliratkezelés tekintetében sem hoztak szégyent gyártójukra.
A feliratok vagy a Central European, vagy a Unicode UTF8 kódolás alkalmazásával, de mindig jól jelentek meg, az adott beállítást pedig mindig az adott film feliratának karakterkódolása határozta meg: ha egyikkel nem megy a felirat, akkor a másikkal biztos fog. Egyszóval feliratkezelés szempontjából nem találtunk hibát, hacsak nem nevezhető annak az, hogy az AL460 esetében a felirat pozícionálása és a karakter méretének beállítása nehézkes, a felirat kódolását pedig filmnézés közben nem lehet módosítani, csak a beállítások menün belül, a színt pedig sehol. Friss firmware alkalmazásával az itt található információk szerint az AL460 esetében is lehetőség nyílik a felirat színének kiválasztására, az említett okok miatt ezt mi nem tudtuk kipróbálni. Megnéztünk viszont két úgynevezett killer sample fájlt is, amelyek nagy bitrátával rendelkeztek, ezek közül csak az egyiket vitte mindhárom lejátszó, a másikat egyik sem. Hálózatról egy DiskStation NAS-ról tökéletesen lejátszottak mindent a versenyzők, igaz, az IcyBox esetében egyszer-egyszer kaptunk olyan hibaüzenetet, hogy az adott DVD képfájlt vagy 1080p-s H.264-es fájlt ő bizony nem tudja lejátszani. Ez elég kellemetlen, így be is véstünk két fekete pontot. Hiába, úgy néz ki, hogy másfél év alatt sem sikerült tökéletes írni a lejátszóhoz. Enyhítő körülmény, hogy a több tucat tesztfilm közül összesen háromnál jelentkezett ez a hiba. Ugyanezeket az állományokat az Apacer termékei gond nélkül lejátszották, így biztos, hogy nem a forrásban van a hiba.
Az audió formátumok közül az MP3, a Flac és a WMA fájlokat mindegyik lejátszó vitte, az Ape formátum azonban gondot okozott nekik, egyik sem látta. A képformátumok közül a gépek mindennel megbirkóztak, amit a leírásukban találunk, igaz, az animált gifek támogatása ebben az esetben is hiányzik, azokból ugyanis csak az első képkockát jelenítik meg a lejátszók, a tiff fájlokkal pedig csak az Apacer termékei boldogultak.
Fontos megemlíteni, hogy mint az AL460, mind pedig az AL670 kezelőfelületén és menüjében felfedezhetőek voltak az ASUS O!play-nél már ismert dizájn elemek és megoldások. Az adott árkategóriában mind az O!Play AIR, mind pedig a sima O!Play olcsóbb, mint az AL460 és az AL670 ami nem elhanyagolható tény, sőt, az ASUS megoldásai Internetes szolgáltatásokat is kínálnak (pl.: Flickr, Internet tv, stb...). a WD TV Live esetében pedig még YouTube videókat is nézhetünk és ez a készülék is versenyképes árral bír.
Melyik éri meg és melyik nem?
Nos, nincs könnyű helyzete manapság annak a vállalatnak, ami belép az asztali multimédia lejátszók piacára, ugyanis ebben a szegmensben egyre ütőképesebb termékek foglalnak helyet és az áruk is egyre kedvezőbben alakul. Nem sokkal azután, hogy nálunk járt az O!Play AIR, a gyártó mind a sima, mint az AIR verzió árát visszavágta, így a azok már 30 000 forint alatti végfelhasználói árakon vásárolhatóak meg. A sima O!Play 22000 forintba, míg az n-es WiFi adapterrel és memóriakártya-olvasóval is ellátott társa 28 000 forintba kerül, így elég kemény konkurenciát jelentenek. Ha belegondolunk a 20 és 30 ezer közötti réteget szinte uralják az Asus és a WD megoldásai, 22 ezer körül ott van a már említett O!Play és a WD TV, míg felül a WD TV Live és az AIR, de utóbbi több extrával rendelkezik.
Az Apacer AL460-as lejátszója, amely az O!Play-nél szerényebb tudással érkezik, 26000 forintba kerül, míg az AL670-es modellért már 30 000 forintot kérnek. Az ASUS megoldásainál az Internetes tartalom elérhetőségének lehetősége, az Apacer AL670-nél pedig a BitTorrent kliens jelenléte és a nagyobb távkapcsoló lehet vonzó, személyfüggő kinek mire van szüksége.
Összességében a két Apacer lejátszó közül az AL460-as szerkezet az egyszerű asztali multimédia lejátszót keresőket célozza meg, akik nem akarják komolyabb házimozi rendszerbe kapcsolni a szerkezetet, nem akarnak torrent klienst futtatni rajta, csak HDMI porttal ellátott HD vagy Full HD televíziójukon gond nélkül szeretnék élvezni kedvenc filmjeiket, zenéiket és fotóikat.
Az AL670 ezzel szemben már egy magasabb szintet képvisel, ugyanis normális méretű távirányítóval, tetszetősebb menüvel és optikai audió kimenettel érkezik, sőt, már a HFS+ fájlrendszerrel ellátott adattárolókkal is elboldogul a macesek nagy-nagy örömére. A feliratkezelésben mutatkozó különbségek az AL460 legfrissebb szoftverének megjelenésével már eltűntek, így gyakorlatilag már csak két különbség maradt: az AL670 DTS audió támogatást is kínál és egyszerű hálózati adattárolóként (NAS) is használható. Így már teljes a lista. Kósza pletykák szerint az AL460-as modellre az AL670-es példány szoftvere is felpakolható, így hozzájuthatunk a BitTorrent klienshez és a NAS módhoz is, de azok alapján, amit mi egy egyszerű firmware frissítés alkalmával tapasztaltunk, inkább meg sem próbáltuk a módosítást elvégezni. Akit érdekel a téma, itt és itt talál bővebb információkat. A módosítás garanciavesztéssel jár és fennáll annak a veszélye is, hogy a manőver után a lejátszó nem lesz jó másra, csak papírnehezéknek, egyszóval mindeki csak saját felelősségére próbálja ki.
Ejtsünk néhány szót az IcyBox-ról is. A korosodó médialejátszó a szoftverfrissítéseknek hála óriási utat tett meg. A hűtőventilátor ettől függetlenül maradt, az egy picit hangosabb a kelleténél, de emiatt kárpótol a készülék szolgáltatás-arzenálja. Amennyiben hatékony multimédialejátszó gépet keresünk, amely szép, szálcsiszolt alumínium házzal büszkélkedik és egy 3,5 hüvelykes SATA merevlemez számára is kínál helyet, úgy mindenképp érdemes számolni az IcyBox-szal, ami nagy szó ahhoz képest ahonnan indult (bár sok, manapság kitűnő lejátszó indult a gödörből). Egy nagyobb merevlemezzel (max. 1,5 TB a leírás szerint) megoldhatjuk a különböző tartalmak tárolását, de ezzel együtt hatékony NAS-t is varázsolhatunk a szerkezetből, amely még BitTorrent letöltéseinket is kezeli és Internetes tartalmak nézegetésére is használható (YouTube, Flickr, stb...). A lejátszó funkció hálózatból is működik, viszont a torrent kliens és a NAS szolgáltatás igénybevételéhez mindenképpen be kell pakolnunk egy merevlemezt, amit aztán le is formáz a rendszer, tehát ha lehet ne egy megtömöttel akarjuk ezt eljátszani. Az 53000 forint körüli ajánlott végfelhasználói ár elsőre ijesztő, sőt, másodikra is, tekintve, hogy kisebb hibák még mindig tapasztalhatóak a termék esetében, de az is tény, hogy ez a lejátszó már egy másik szintet képvisel, mint az Apacerek. Amennyiben szükségünk van az általa kínált extrákra, úgy mindenképpen érdemes elgondolkodni a vásárláson, ha viszont nem, akkor felesleges pénzkidobás. Ennyi pénzből két WD TV vagy két O!Play is kijön, sőt, pár ezressel megtoldva az összeget, még két O!Play AIR konfigurációra is futhatja, ha több TV-nk van.
Visszatérve azonban a mai főszereplőkre, az Apacer termékeiről vegyes véleményünk van. Az AL460 a magyar nyelvű, egyszerű menüjével jól nyitott nálunk, de a WD TV-t és az O!Play-t jobb vételnek tartjuk, kevés dolog szól az AL460 mellett. Szerencsére annál több az AL670 mellett, ami négy ezer forint többletért már nem igazán kényszerít minket kompromisszumokra, így 30 ezer forint környékén három lejátszó is van, amin érdemes gondolkodni: az AL670 a WD TV Live és az Asus O!Play AIR. A memóriakártya-olvasó és a wifi miatt első blikkre utóbbi tűnik jelenleg a legjobb választásnak, de gyárilag magyar menüvel csak az Apacer gépe büszkélkedhet (érthetetlen módon). Mérlegelni kell tehát, mindegyik gépnek van valami előnye. Új bajnokot tehát nem avahatunk ma, de legalább megismerhettünk újabb két ütőképes lejátszót, amelyek garantáltan nem rontják majd el kikapcsolódásunkat, amennyiben mellettük döntünk.
A tesztben szereplő Apacer lejátszókat a Cédrus Kft. bocsátotta rendelkezésünkre, az IcyBox pedig a Juventus Team-től érkezett, ezúton is köszönet mindegyikért!
 
Tesztek
[list type="unordered"]
[*]ASUS O!Play
[*]ASUS O!Play AIR (frissebb firmware, ami a sima O!Play-re is vonatkozik)
[*]WD TV
[*]WD TV Live
[/list]
Webshop
[list type="unordered"]
[*]Apacer AL460
[*]Apacer AL670
[/list]
