Az Intel a CES 2020 alkalmával nemrégiben tartott egy publikus előadást, ám ezen sajnos nem igazán került szóba a videokártya piac, illetve a gyártó X^e architektúra köré épülő termékei sem. Szerencsére nem sokkal később egy privát előadásra is sor került, amelyen csak néhány újság képviselői vehettek részt, ám az információkat azóta közkinccsé tették az érintettek, így elég sok dologra fény derült.

A DG1-es típusjelzéssel ellátott termék, ami most bemutatkozott, igazából nem egy végleges videokártya, sokkal inkább egy fejlesztőknek és rendszerintegrátoroknak készített prototípus, amelynek segítségével fel lehet készíteni a szoftvereket és rendszereket az X^e architektúra köré épülő termékekre.

Egyébként, ha meghalljuk a prototípus szót, akkor rendszerint egy olyan termék képe villan fel, amely eléggé kezdetleges és dizájn terén sem túl tetszetős, ám a DG1 üde színfolt ebben a szegmensben, hiszen profi videokártya képében érkezik.

Galéria megnyitása grid_on

A kétslotos hűtéssel ellátott DG1-es videokártya egy meglehetősen rövid, mindössze 152 milliméter hosszú, azaz lényegében akkora, mint egy Radeon R9 Nano. Az adott rendszerhez PCI Express x16-os sloton keresztül kapcsolódik, ami akár PCI Express 4.0-s szabvány köré is épülhet, ugyanis az Intel korábban arra utalt, hogy az új termékpaletta a legjobb felszereltséggel és szolgáltatásokkal érkezhet. Utóbbi persze inkább a HPC szegmensben lehet fontos adalék, a klienspiacon nem valószínű, hogy a PCIe sávszélesség lesz a limit, így itt a PCI Express 3.0 alkalmazása sokkal kézenfekvőbb lehet, de ezen jelenleg talán kár is elmélkedni.

Hivatalosan sajnos nem derült ki, hogy pontosan milyen paraméterekkel rendelkezik az újdonság, ám a korábbi szivárgás alapján erősen valószínű, hogy egy X^e LP architektúra köré épülő, 96 EU-val rendelkező megoldásról van szó, amely összesen 768 shadert foghat munkára. PCI Express tápcsatlakozó nincs a terméken, vagyis 75 W-nál kisebb TDP kerettel rendelkezik, így sokféle rendszerbe könnyedén beszerelhető, extra tápkábelek igénye nélkül. Egy korábbi pletyka alapján GDDR6-os fedélzeti memóriára és 25 W-os TDP keretre számíthatunk, de ezt az értesülést egyelőre tegyük erősen zárójelbe.

A feltevések szerint az X^e LP architektúra nagyjából 40-50 wattig skálázódhat, és ez lényegében ugyanazzal a felszereltséggel rendelkezik, mint a 15 W-os TDP kerettel rendelkező Tiger Lake CPU iGPU-ja, ám itt „kifuthatja” magát a lapka, hiszen ehhez mind a tápellátás, mind pedig a hűtés megfelelő partner – és itt ráadásul saját, különálló fedélzeti memóriája is van a GPU-nak, ami nem elhanyagolható szempont. Amennyiben ez így van, akkor a kétslotos hűtés sokkal inkább showelem, mint feltétlenül szükséges tartozék, hiszen a hőtermelés nem igazán lehet túl komoly. A videó kimenetek közé egy HDMI, illetve három DisplayPort csatlakozó került, a hűtő alatt pedig RGB LED alapú világítás dolgozott. Hogy ez a dizájn a kereskedelmi forgalomba szánt modelleknél is visszaköszön-e? Remélhetőleg hónapokon belül kiderül.

Teljesítmény tekintetében annyi kiderült, hogy a DG1 már tökéletesen működőképes és 1080p-s felbontás mellett játékra is alkalmas. A bemutatón a Warframe játék például hibátlanul futott a DG1-es videokártyával felszerelt rendszeren, igaz, szemre nem is alkalmaztak maximális beállításokat, valamint a teljesítmény is csak 40 FPS körül helyezkedett el, de ez így is szép eredmény. Az Intel egyébként nem árulta el sem a pontos beállításokat, sem pedig a pontos FPS értéket. Linus Tech Tips ezzel egy időben egy Compal laptop-prototípust is lencsevégre kapott, amelyen a Destiny 2 futott, méghozzá 1080p-s felbontás és 60 FPS-es korlátozás mellett.

Ebben a termékben szintén DG1-es videokártya dolgozott, de mobil kivitelben. Ennyi információ alapján egyelőre nehéz hova tenni a terméket, azaz nehéz megtippelni, mely videokártyák szintjét hozhatja később a ténylegesen forgalomba kerülő példny, és igazából nincs is túl sok értelme, hiszen kifejezetten szoftverfejlesztőknek szánt prototípusról van szó, ami egészen biztosan különbözik valamelyest a végleges termékektől mind teljesítmény, mind pedig dizájn tekintetében.

Az X^e architektúrával kapcsolatban már eddig is tudhattuk, hogy remekül skálázódik majd, azaz az iGPU-k piacától a konzumer szegmensbe szánt videokártyán át egészen a HPC piac gyorsítókártyáiig sokféle termékben helyet kaphat. Ezeket a szegmenseket az X^e LP, X^e HP és X^e HPC architektúrák szolgálják ki, amelyek az alábbiak szerint skálázódhatnak. Persze némi átfedés lehet a kategóriák között, de ez már más részletkérdés.

Érdekesség viszont, hogy az X^e GPU rendelkezni fog dinamikus tuning lehetőséggel, ami hasonló megoldás lehet, mint az AMD Ryzen 4000-es APU egységeinél látott Smart Shift. Vagyis CPU intenzív feladat alkalmával a CPU felé billen a mérleg nyelve a teljesítmény-büdzsé elosztásakor, míg a GPU intenzív feladatoknál a GPU-t részesítheti előnyben a rendszer.

Ezzel együtt annak a lehetősége is fennáll, hogy azoknál a rendszereknél, amelyeknél processzorba integrálva és külön videokártya formájában is jelen van X^e architektúra köré épülő GPU, ott e két egység akár együtt is dolgozhat, ám ezzel kapcsolatban egyelőre nem szolgált bővebb információkkal a vállalat.

Galéria megnyitása grid_on

A DG1 tehát lényegében egy prototípus, amely csak és kizárólag a partnerek, illetve a fejlesztők számára érhető el. Az Intel „első” videokártyája – ami technikailag nem az első, mert az 1990-es évek végén már próbálkozott a gyártó a VGA piac meghódításával, gondoljunk csak az i740-es megoldásra, ami AGP slotba illeszkedett – várhatóan az év közepén mutatkozik be, legalábbis Raja Koduri, a fejlesztőcsapat vezetője sejtelmesen erre utalt korábbi Twitter bejegyzésével. Jó esély lehet arra, hogy a Computex alkalmával rajtolnak el az új videokártyák, de ez csak egy személyes tipp, semmi több.

Ahogy arra a WCCFTech is rámutatott, a DG1 mellett már DG2-es egységekkel kapcsolatban is megjelentek információk, amelyek már nem X^e LP, hanem X^e HP architektúra köré épülnek. Ezekkel kapcsolatban a legfrissebb GPU driver adott információt, ami az alábbi néhány sorban látható.

Ennek értelmében a DG2-es megoldások 128, 256, illetve 512 stream egységet használhatnak majd, az egyelőre viszont rejtély, hogy pontosan milyen teljesítményt nyújtanak. Remélhetőleg ezzel kapcsolatban is érkeznek információk az elkövetkező hetek és hónapok folyamán