Az AMD idén is a CES-re időzítette a legújabb mobil APU egységek rajtját, csak úgy, mint tavaly, azaz a vállalat látszólag hagyományt teremtett, amire érdemes lesz odafigyelni. A rajt persze most még csak formális, vagyis az újdonságokkal felszerelt noteszgépek majd csak hónapok múlva kezdenek megjelenni kereskedelmi forgalomban, de azért a CES alkalmával már kapunk némi ízelítőt abból is, nagyjából mire számíthatunk.
Az új mobil APU egységek meglehetősen különlegesek, hiszen az eddigi generációkhoz képest új utakon járnak. Az újdonságok között 15 W-os és 45 W-os TDP kerettel gazdálkodó megoldásokat találunk, valamint egy 35 W-os TDP kerettel rendelkező, eredetileg 45 W-os különlegesség is szerepel a felhozatalban, amit az elkövetkező 6 hónapban csak és kizárólag az ASUS használhat, hiszen a gyártó exkluzivitást kapott.
A Renoir kódnévre keresztelt APU egységek a korábbi várakozásoknak megfelelően természetesen ZEN 2 alapú processzormagokat és VEGA alapú iGPU-t kaptak, ám a felépítés most kissé más. Ezúttal nincs külön 14 nm-es I/O lapka, illetve processzormagokat tartalmazó 7 nm-es külön chiplet sem, hiszen a dizájn egyetlen monolitikus chip formájában érkezik, vagyis minden komponens 7 nm-es csíkszélességgel készül és ugyanazon a lapkán foglal helyet. Az új mobil APU egységek esetében 8 magnál és 16 szálnál tetőzik a kínálat, ami hatalmas előrelépés a korábbi generációhoz képest, az iGPU esetében azonban 11-ről 8-ra csökken a CU tömbök száma, ami nagy érvágásnak tűnik, de valójában nem az.
Méghozzá azért nem, mert a 8 CU tömb az aktuális gyártástechnológia miatt jobb teljesítmény ad, mint a korábbi 11 CU tömbös felépítés, hála a jelentősen magasabb iGPU boost órajelnek. Az új Vega iGPU egy továbbfejlesztett változat, amit 7 nm-es csíkszélességre optimalizáltak, így energiahatékonyság és órajel terén egyaránt előrelépést hozott, így fordulhat elő, hogy a hárommal kevesebb CU tömb ellenére mégis jobb a teljesítmény.
Gyakorlatilag mind a 45 W-os „H”, mind pedig a 15 W-os „U” sorozatú mobil APU egységek ugyanarra lapkára épülnek, ám a tényleges felszereltség terén már lesznek különbségek közöttük. CPU terén továbbra is a szokásos két CCX tömbös felépítést találjuk, ahol két darab négymagos tömb adja a nyolcmagos felépítést, ezek között természetesen az Infinity Fabric teremt kapcsolatot.
Az L3 Cache mérete azonban már csak 4 MB az egyes CCX tömbök esetében, így összesen maximum 8 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótár állhat rendelkezésre – ez pont fele annak, amit az asztali vonalon megszokhattunk.
Memória-támogatás terén mindegyik új APU az LPDDR4X szabványt használja, a maximális memória-kapacitás 64 GB lehet, viszont az Infinity Fabric már nincs a memória-órajelhez kapcsolva. Ennek az újításnak köszönhetően üresjáratban még energiatakarékosabb lett a dizájn, hiszen még több összetevőt lehet lekapcsolni. Az AMD szerint a memória-órajel és az Infinity-Fabric órajel szétválasztása a monolitikus felépítés miatt még egyszerűbbnek bizonyult – és itt a CPU és a GPU egyaránt használja a rendszermemóriát.
Fontos változás, hogy a lapka egyes részein sikerült 80%-kal csökkenteni a ki- és bekapcsolás közötti késleltetést, így a különböző komponenseket úgy lehet leválasztani a lapkáról üresjáratban, hogy a rendszer továbbra is reszponzív marad, amennyiben szükség van rá. A korábbi dizájn esetében egyes komponenseknek egyszerűen aktívaknak kellett maradniuk a kellő reszponzivitás érdekében, ami az energiahatékonyságot mindenképpen ronthatta.
A 15 W-os TDP keretet használó RYZEN mobil APU egységek, amelyek az „U” sorozatot erősítik, az előző generációhoz képest kétszer jobb teljesítmény/watt aránnyal rendelkeznek, ami annak köszönhető, hogy a processzormagok száma duplájára nőtt, a TDP keret nem változott, az órajeleket pedig magasan tartják. Ez az AMD szerint a 30%-os hatásfok-növekedésnek köszönhető, ami a CPU magok és a SoC dizájnjából fakad, a fejlettebb csíkszélesség pedig 70%-ot hoz a konyhára.
A SoC összességében 20%-kal kevesebbet fogyaszt ugyanazon az órajelen, mint a korábbi megoldások, vagyis bőven van mozgástér a magasabb órajelek bevetésére. A 15 W-os TDP keret egyébként konfigurálható, a cTDP mozgástér pedig 12 és 25 W között helyezkedik el, így az adott OEM partner saját igényeire szabhatja az új APU egységeket. A 15 W-os kínálat az alábbiakban látható:
A 15 W-os APU egységek mellett 45 W-os modellek is forgalomba kerülnek, ám ezekből már kevesebb készül: eleinte csak háromféle dizájn közül lehet választani. Ráadásul a háromból egy, a „HS” sorozatú verzió egy exkluzív megoldás lesz, ami hat hónapon keresztül csak az ASUS számára érhető el – ez a 45 W-os példány teljesítményét hozza, de csak 35 W-os TDP kerettel bír.
A „H” sorozatú megoldások esetében furcsaság, hogy az iGPU csak maximum 7 CU tömböt tartalmaz, aminek valószínűleg az az oka, hogy később jönnek RYZEN 9-es sorozatú modellek is, amelyek teljes értékű iGPU-t kapnak, valamint várhatóan magasabb órajelen is ketyegnek, mint az aktuális széria tagjai. A 45 W-os TDP kerettel rendelkező APU egységek egyébként boost órajel használatakor egészen 54 W-os TDP keretig merészkedhetnek majd.
Az exkluzív APU egységnél használt 35 W-os TDP keretet egyébként a normál 4800H esetében is aktiválni lehet, így ugyanazt a teljesítményt érheti el az adott noteszgép, viszont az „S” jelölést nem lehet odabiggyeszteni a névbe, az ugyanis az ASUS kiváltsága marad egy ideig. Nincs kizárva, hogy az ASUS a legjobb lapkákra szeretett volna szert tenni feszültség, fogyasztás és szivárgási áram terén, ezért exkluzivitást kért bizonyos feltételek mellett, ám ha ez lejár, a többi partner is megkaphatja a RYZEN 7 4800HS modellt.
A „H” sorozat tagjainál említést kell tennünk még egy érdekességről, ami nem más, mint a SmartShift. Itt lényegében arról van szó, hogy mivel a „H” sorozatú APU egységek mindegyike mellé kerül majd egy dGPU is, így a SmartShift feladata, hogy elossza a CPU és a dGPU között azt a teljesítménybüdzsét, amelyből az adott noteszgép gazdálkodhat, méghozzá attól függően, hogy az aktuális terhelésforma alkalmával CPU vagy a dGPU igényel-e több teljesítményt. Az új funkció jóvoltából a Division 2 alatt 10%-kal javul az átlagos FPS értéke, a Cinebench R20 pedig 12%-kal gyorsul, vagyis van létjogosultsága a szolgáltatásnak. Ehhez persze AMD CPU-ra és AMD dGPU-ra van szükség az adott rendszerben, ahogy az a fenti ábrából is kiderül.
A „H” sorozatú APU egységek várhatóan versenyképesek lesznek mind ár, mind pedig teljesítmény tekintetében az Intel azonos kategóriájú megoldásaival szemben. A zászlóshajónak számító 9980HK-hoz képest a RYZEN család megfelelő tagjai a legtöbb területen jobbnak bizonyulnak majd, azaz egyszálas és többszálas terhelés, valamint iGPU teljesítmény terén egyaránt feléjük billenhet a mérleg nyelve, viszont árazás terén a 9980HK egy teljesen más ligában játszik, hiszen jóval drágább, mint az AMD megoldásai, így az AMD ár/teljesítmény arány terén is borsot törhet az Intel orra alá. És egyéb modellekkel szemben is jól teljesítenek majd az újdonságok, ahogy az a fenti galériából is kiderül.
A RYZEN 4000-es sorozatú APU egységek idén száznál is több noteszgép fedélzetén kaphatnak helyet, az első példányok pedig már ebben a negyedévben meg is jelenhetnek. Egyes modellek márciusban, áprilisban és májusban érkeznek, valamint a második negyedév végén is megjelenhet néhány új konfiguráció, így összességében elegendő RYZEN 4000 alapú notebook kerülhet forgalomba. Árakról egyelőre nem esett szó, de ami késik, nem múlik.
