Karácsony előtt igen komoly mértékben fellendül a hardverpiac, ugyanis sokan meglepik magukat, vagy éppen valamelyik családtagjukat egy-egy új alkatrésszel, netán egy új konfigurációval is, aktuális lehetőségeiknek megfelelően. Éppen ezért ilyenkor nem csak a csúcskategóriás termékek iránt emelkedik a kereslet, hanem a költséghatékonyabb és a középkategóriás hardverek, illetve konfigurációk iránt is. Alábbi ajánlónkban most az adattároló-választáshoz szeretnénk egy kis segítséget nyújtani az ünnepi szezon előtt annak érdekében, hogy könnyebb legyen megfelelő döntést hozni. A korábbi monitoros és az aktuális adattárolós ajánló után hamarosan újabbak is érkeznek, egyéb témakörökben.
Adattárolók – Merevlemezek
A merevlemezek és az SSD-k piacán zavarba ejtően széles választék fogadja az érdeklődőket, így elég nehéz eligazodni, pontosan mely modellek minősülnek jó vételnek ár/teljesítmény arány tekintetében, illetve melyek azok, amelyekkel érdemes vigyázni. A tesztek böngészésével ezekre a kérdésekre fény derül, ám ez eléggé időigényes feladat, így az alábbi tanácsokkal próbálunk segíteni, amelyek tesztek eredményein, vásárlói tapasztalatokon, illetve személyes élményeken alapulnak.
A klasszikus 3,5 hüvelykes merevlemezek piaca még manapság is igen komoly mértékben pezseg, ugyanis a nagyobb állományokat még mindig költséghatékonyabban lehet tárolni a régi mechanikus adattárolókon, ráadásul az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ezen a területen is bőven volt előrelépés, már ami az adattároló kapacitást illeti.
Sajnos az SMR technológiát egyes gyártók olyan merevlemezekben is elkezdték alkalmazni, amelyeknél erre nem számíthattunk, lett is belőle botrány, így most már feltüntetik ugyan az SMR technológiát a specifikációs táblázatban, ám ezzel a probléma nem oldódott meg – jelentősen szűkült a klasszikus, CMR/PMR technológiát alkalmazó, így a megszokott teljesítményt nyújtó merevlemezek köre.
Az SMR technológia alapjában véve nem egy rossz dolog, ha archiválásra szánjuk a merevlemezt, ha viszont fő adattárolóként támaszkodnánk rá, operációs rendszert is telepítve, akkor jobban járunk egy klasszikus PMR/CMR alapú megoldással. És az SMR alapú termékeket a NAS-okba sem érdemes választani a korábbi tapasztalatok alapján – egyes NAS gyártók alapból nem is ajánlják őket. Annak érdekében, hogy könnyebb legyen eligazodni a kínálatban, egy-egy táblázat segítségével tálaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Toshibánál az N300-as konzumer HDD sorozatban érdemes keresgélni, ha nem akarunk SMR technológiát használó merevlemezt vásárolni, erre korábbi hírünkben már felhívtuk a figyelmet. Az információk alapján a P300-as család is megfelelő 3 TB-ig bezárólag, ugyanis azok is CMR technológiát használnak, a 4 és 6 TB-os modellek viszont már SMR-t, ám ezeket a hírek szerint csak az OEM-eknek szállítja a japán vállalat. Az alábbi kis sávban CMR alapú merevlemezeket szedtünk össze.
A választást minden esetben úgy érdemes elvégezni, hogy a lehető leghosszabb jótállási idővel rendelkező, pozitív visszajelzéseket kapó terméknek szavazunk bizalmat.
A mobileszközökbe szánt merevlemezek esetében szintén használják a gyártók a fentebb említett SMR technológiát, de itt már csak néhány modell kivétel ez alól. Ha másodlagos adattárolónak szánjuk a merevlemezt egy SSD mellé, akkor ezzel nincs is baj, de ha az új merevlemezre telepítenénk operációs rendszert, akkor már probléma lehet az SMR technológia, hiszen lassabb lehet miatta a rendszer, így ezekben az esetekben érdemesebb egy olcsóbb, de nagyobb kapacitású 2,5 hüvelykes SSD-t választani, a régi merevlemezt pedig archiválásra használni.
A Kingstonnak korábban voltak olyan csomagjai, ahol az SSD mellé külön házat is kapunk, amelynek köszönhetően a régi meghajtó új feladatkörben kezdhet új életet. Jelenleg csak a Silicon Power kínál ilyen csomagot, ami itt található, de ez nem probléma, hiszen külön is vásárolható ház ahhoz, hogy a régi HDD-ből külső meghajtó lehessen. Erre a témakörre később még visszatérünk.
Adattárolók – SSD-k
Az SSD meghajtók piacán már picivel bonyolultabb a helyzet, hiszen többféle csatolóval és formátummal is elérhetőek a termékek. Azt, hogy az adott noteszgépben éppen milyen adattároló található, az AIDA64 segítségével könnyedén, az eszköz szétszedése nélkül is meg lehet állapítani, így ennek megfelelően lehet új SSD-t választani, ha notebookról van szó, de asztali PC esetén is jól jöhet ez a trükk. Persze a biztonság kedvéért érdemes ellenőrizni a gyártói weboldalt mindkét esetben, hiszen abból derül ki, milyen mozgásteret enged az adott csatoló.
Ha sikeresen megszereztük a szükséges információt, nekiláthatunk a megfelelő SSD beszerzésének. Arra egyébként még érdemes odafigyelni, hogy a noteszgépeknél előfordulhat, hogy csak 7 milliméter magas 2,5 hüvelykes SSD fér be a házba, míg az asztali számítógépeknél szükség lehet egy beszerelő keretre, ha 3,5 hüvelykes HDD helyére pakolnánk a 2,5 hüvelykes SSD-t egy régebbi gépházon belül.
A 2,5 hüvelykes SSD meghajtók szegmensében a legnépszerűbb a Kingston A400-as sorozat 240 GB-os modellje, ami mindössze 11 000 forintba kerül, de a Samsung 860 EVO sorozat 500 GB-os tagja is előkelő helyet tudhat magáénak, de ez már 16 000 forintba kerül, cserébe viszont nem 3, hanem 5 év jótállás vonatkozik rá – és gyorsabb is. Remek választás lehet még a Western Digital Green sorozatának 240 GB os tagja is, amely 13 000 forint körüli összegbe kerül és 3 év jótállás vonatkozik rá, papíron azonban picivel gyorsabb a fentebb említett Kingston A400-asnál.
A M.2-2280-as formátumú SATA SSD kártyák szegmensében nyomasztó a WD fölény, már ami a termékkínálatunkban található SSD-k népszerűségét illeti. Itt a WD Green és a WD Blue sorozat tagjai egyaránt jó választásnak minősülnek, ha költséghatékonyan szeretnénk új SSD-re szert tenni, ám a jótállási időre is érdemes odafigyelni, ugyanis egyes esetekben csak 1 év a jótállás az adott termékre – ez attól függ, éppen mely nagykereskedéstől ékezik.
Aki hosszú, 5 éves jótállási időre vágyik, a 12 000 forintos 128 GB-os Intel 545s, valamint a 27 000 forintos 500 GB-os, az 55 000 forintos 1 TB-os és a 105 000 forintos 2 TB-os Samsung 860 EVO meghajtók környékén nézelődjön. Ha megelégszünk 3 év jótállással, akkor lényegesen szélesebb kínálatból lehet válogatni, az előbb említetteknél jobb árakon.
Ha az alaplapon található M.2-es slot támogatja a PCI Express és a SATA 6 Gbps-os SSD kártyákat is, érdemesebb előbbieket választani a nagyobb sebesség érdekében – ez főként gamer konfigurációknál, illetve nagyobb adatmozgást generáló felhasználási módoknál jöhet jól, ahol egyértelműen profitálni lehet a nagyobb adatátviteli sávszélességből. Ebben a szegmensben a Kingston A2000-es modelljei viszik a prímet a költséghatékony meghajtók kínálatában, míg a nagyobb teljesítményre vágyók a Samsung 970 EVO családjának tagjait szokták választani.A költséghatékony termékek szintjén titkos tippként az ADATA XPG SX8100-as sorozatot is érdemes megemlíteni, ugyanis jó ár/érték aránnyal rendelkeznek.
Népszerű még az ADATA XPG SX8200 Pro is, ami korábbi tesztjeink alapján tisztességes teljesítményt nyújt, valamint az ára is jó. Jótállás terén az Adata és a Kingston termékei 3 évvel, míg a Samsung termékei 1 és 5 évvel érhetőek el – utóbbiakra érdemes figyelni, hogy azt válasszuk, amire szükség van.
Itt, azaz a PCIe NVMe alapú SSD kártyáknál meg kell említeni egy speciális kategóriát is, ez pedig nem más, mint a PCI Express 4.0-s csatolót használó termékeké. Ezeket egyelőre csak AMD platformmal használhatjuk, ugyanis csak a vállalat X570-es és B550-es lapkakészlettel szerelt termékei rendelkeznek PCI Express 4.0-s M.2-es bővítőhellyel az asztali platformok szegmensében.
A támogatott SSD kártyákról az AMD weboldala egy egész jó kis áttekintést mutat, amiből az is látszik, mire képesek az első generációs meghajtók, amelyek jellemzően Phison E16-os vezérlő köré épültek. A második generációs termékek ehhez képest már nem 5000, hanem 7000 MB/s körüli maximális olvasási tempó elérésére képesek, valamint írási sebességek terén is lekörözik a korábbi megoldásokat.
Sebesség terén a csúcsot a Samsung 980 Pro modelljei, illetve a Western Digital SN850 Black SSD-i képviselik az aktuális kínálatban, de a többi változattal sem járunk rosszul, hiszen igen komoly tempóra képesek. Ez az előny főként játékoknál, illetve nagyobb mennyiségű adatmozgással járó feladatoknál lehet előnyös, átlagfelhasználói szinten már egy egyszerű SATA SSD is óriási előrelépést hozhat egy HDD-hez képest, és ezt ráadásul költséghatékonyan teszi.
A belső PCI Express slotba illeszkedő SSD kártyákból jelenleg éppen nincs nagy kínálat, csak a Gigabyte Aorus sorozatú termékei érhetőek el, amelyek extraként címezhető RGB LED világítást is kaptak, így alaposan fel tudják dobni egy PC megjelenését. Ha mégis PCI Express slotba illeszkedő SSD kártyára vágyunk, alternatív módon akár adapterkártyát is beszerezhetünk, amelybe egyszerűen és gyorsan bekerülhet a kiszemelt M.2-es PCIe NVMe SSD, így a régebbi alaplapokat is felvértezhetjük modern adattárral. És az említett kártyák között olyan is található, ami M.2-es SATA kártyát fogad, ekkor azonban egy SATA adatkábelre is szükség lesz, amit ehhez az adapterkártyához kell csatlakoztatni. A kétféle slot akár egy adapterkártyán is jelen lehet, például ennél a modellnél.
Amennyiben a régi, kiszuperált M.2-es SSD kártyának szánnánk új szerepkört, természetesen erre is van mód, ugyanis mind SATA 6 Gbps-os, mind pedig PCIe NVMe alapú kártyákat fogadó külső házakat találhatunk erre a célra, többféle árkategórián belül, akár régi mSATA SSD kártya számára is.
Külső adattárolók
Az adatmentések, illetve a ritkán szükséges, de kiemelten fontos adatok tárolására külső meghajtót is lehet alkalmazni, ami ugyan nem nyújtja azokat az előnyöket, mint egy NAS (pl RAID0, online elérhetőség, alkalmazások, letöltő kliens, DLNA szerver, stb…), de nem is kerül annyiba.
A 3,5 hüvelykes külső merevlemezek közül a visszajelzések alapján a 4 TB-os WD Elements Desktop, illetve a 6 TB-os Seagate Backup Plus Desktop a legnépszerűbb jelenleg, ezek sorrendben 38 490 és 47 090 forintba kerülnek.
Amennyiben fontos, hogy a külső adattár fizikai méretek tekintetében ne legyen nagy, de még mindig merevlemezre vágyunk, akkor a 2,5 hüvelykes külső HDD-k szegmense felé érdemes fordulni, ahol a WD Elements Portable sorozat tagjai a legnépszerűbbek, ezek közül is az 1 TB-os és a 2 TB-os modellekre esik leggyakrabban a választás, amelyek sorrendben 19 190 és 25 290 forintba kerülnek jelenleg. A harmadik helyre egy nagy klasszikus, a WD My Passport sorozatának egyik tagja, a 2 TB-os modell került fel a maga 28 190 forintos árával. Ezek mindannyian népszerűek és megbízhatóak, igaz, meghibásodásra itt is lehet példa, mint ahogy bármelyik hardvernél.
Ha sokat hordozzuk a mobil adattárolót, érdemesebb SSD-ben gondolkodni, akár úgy is, hogy nem komplett külső meghajtó vásárolunk, hanem egy olcsóbb M.2-es SSD kártyát, valamint egy külső házat hozzá – ilyen megoldásokat tavaly teszteltünk is. Amennyiben viszont kulcsrakész megoldásra vágyunk, amit nem kell szerelgetni, többféle megoldás is rendelkezésre áll, igaz, a fentebb említett külső HDD árakhoz képest itt jelentősen alacsonyabb adattároló kapacitást kaphatunk, viszont az adatátviteli sávszélesség is sokkal magasabb, vagyis hamarabb át lehet másolni a nagyobb tartalmakat.
A költséghatékony megoldások táborát erősíti az ADATA SD600Q és ASC/SC680-as sorozata, amelynél a 240 GB-os modellek mindössze 16 190 forintba kerülnek, de ha USB-C portos, kellően gyors modellre van szükség, a Samsung méltán népszerű T5-ös külső SSD-it is érdemes szemügyre venni.
