A HD106906 b katalógusjelű égitest egészen valószínűtlen pályán kering egy 336 fényévre található kettőscsillag körül: a 11 jupitertömegű a Nap–Föld-távolság több mint 730-szorosára van csillagaitól és nagyjából 15 ezer földi év alatt kerüli meg azt. A planétát 2013-ban fedezték fel a chilei Magellan Teleszkópok révén, majd visszamenőlegesen más távcsövek észlelései között is azonosították, így többek közt a Hubble észlelési adataival kiegészítve immár 14 évnyi adat áll a szakértők rendelkezésére a bolygó mozgásával kapcsolatban.

A planéta pályáját annak elképesztő méretei miatt még ilyen hosszú megfigyelés nyomán sem volt egyszerű megállapítani, főleg hogy az a nagy távolság és a gyenge gravitáció miatt nagyon lassan halad előre. A Kaliforniai Egyetem kutatói által nemrégiben mégis sikerrel modellezett pálya nemcsak átmérője miatt extrém, más szempontból is kilóg a rendszerből: erősen megnyúlt és megdöntött, és a bolygó a rendszer közepén található két csillagot övező törmelékkorongon kívül kering.

A szakértők szerint valószínűsíthető, hogy a bolygó eredetileg sokkal közelebb formálódott csillagaihoz, nagyjából a Nap–Föld-távolság háromszorosára. Ezt követően azonban először az anyagkorong hatására lelassult és beljebb vándorolt, majd a kettőscsillag tagjainak gravitációs erői kihajították a rendszer középső részéről, és majdnem a rendszerből is. A planéta végül mégsem távozott, és egy közelben elhaladó másik csillag hatására stabilizálódott a pályája is, amely azonban erősen megdőlt a fő keringési síkhoz képest. Hogy ez melyik csillag lehetett, arra a Gaia űrtávcsővel végzett mérések alapján több konkrét jelöltjük is van a szakértőknek.

Az egész azért kiemelkedően érdekes, mert a Naprendszeren belül is sokan feltételezik egy hasonló, távol keringő, nagy tömegű bolygó létezését. A kilencedik planéta létére a legerősebb bizonyítékot az jelenti, hogy a Kuiper-övben számos olyan objektum van, amelyek nagyon elnyúlt és egymáshoz képest furcsán rendezett pályán keringenek, ami azt sugallja, hogy egy nem azonosított gravitációs forrás hat rájuk. Ez a feltételezett bolygó talán hasonló utat járt be, mint a HD106906 b, vagyis a Naprendszer belső vidékein formálódott, majd a Nap és a Jupiter gravitációjának hatására kijjebb hajítódott.

Galéria megnyitása
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

1 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
eltevettlo
eltevettlo
2020. dec. 16. 9:33
#1

...aha, igen és a neve Niburu...

ha már leírtak valamit erre a bolygóra, az egészen véletlenül nem lehet igaz a mi csilagrendszerünkre is?  "Kuiper-övben számos olyan objektum van, amelyek nagyon elnyúlt és egymáshoz képest furcsán rendezett pályán keringenek". szóval a Nap és Jupiter gravitációjának hatására kilökődtek, eltértek a normálistól, majd az objektumok "végül mégsem távoztak, és egy közelben (néhány fényévre lévő) elhaladó másik csillag(ok) hatására stabilizálódott a pályájuk is, amely azonban erősen megdőlt a fő keringési síkhoz képest". bocs az ollózásgatásokért.

Vissza az oldal tetejére