• -

Az AMD tavaly márciusban visszaszerezte versenyképességét az Intellel szemben, ugyanis az első generációs, Summit Ridge lapka köré épülő RYZEN processzorok végre labdába tudtak rúgni riválisaikkal szemben – nem úgy, mint elődeik, amelyek a Bulldozer dizájn valamelyik variációjára támaszkodtak. Tavaly március óta teljessé vált a RYZEN kínálat, így minden szinten megkezdődhetett a csata az Intel és az AMD között.

Természetesen a "második generáció" nem csak APU-kból áll, és nemrég meg is érkeztek a Pinnacle Ridge lapka köré épülő RYZEN processzorok. Ezek a világ első olyan asztali processzorai, amelyek az elérhető legmodernebb, 12 nm-es csíkszélesség köré épülnek. Ez a 14 nm-es gyártástechnológiához képest csak úgynevezett half-node-nyi előrelépés, azaz egy teljes node-hoz képest szerényebb javulásokat hoz, de így is nagy jelentősége van, hiszen ezek a javulások a többi módosítással karöltve elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a Coffee Lake processzorokat megszorongassák az új RYZEN-ek.

Első körben csak négy processzor mutatkozott be, de később újabb modellek érkezésére is számíthatunk. És ezzel egy időben hat első generációs modellt már nyugdíjba is küldött a vállalat.

Újítások CPU fronton

A Pinnacle Ridge processzorok elődeikhez hasonlóan szintén Socket AM4-es processzorfoglalatba illeszkednek, de ez aligha meglepő, hiszen régóta tudjuk, hogy ezzel a foglalattal legalább 4 évre tervez az AMD. Processzorcsere előtt persze szükség lesz friss UEFI Firmware-re is, hogy a rendszer elinduljon és normálisan működhessen, de ezt már megszokhattuk, minden esetben így van, ha új központi egységek jelennek meg.

Az új processzorok alapvető felépítés terén az elődeik által kitaposott ösvényt követik, azaz semmiféle radikális változtatást nem hordoznak magukban, inkább egyfajta köztes frissítésnek tekinthetőek a ZEN2 érkezése előtt. Architektúra terén ezért is kapták a ZEN+ nevet. A ZEN+ esetében minimálisan módosították a gyorsítótárak késleltetését, ami órajelenként 3%-kal több művelet elvégzésére ad módot, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy az elsőszintű gyorsítótár késleltetése 13%-kal, a másodszintűé 34%-kal, a megosztott harmadszintűé pedig 16%-kal javult.

A processzor memóriavezérlőjét is módosították egy picit, így most már jobban passzol a magasabb órajelen ketyegő memóriamodulokhoz. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az alapértelmezett memória-támogatás is fejlődött: DDR4-2667 MHz-ről DDR4-2933 MHz-re ugrott az effektív órajel, ahogy azt a Raven Ridge APU egységeknél már láthattuk. További jó hír, hogy az előbbieknek köszönhetően márnem lesz akkora kihívás megfelelő memóriamodult választani az új processzorkhoz, mint az előző generáció tagjaihoz, azok ugyanis még igen-igen válogatósak voltak – nekünk is okoztak jó néhány kellemetlen percet.

Az új lapkák ezzel együtt, ahogy már említettük, fejlettebb csíkszélességgel készülnek, hiszen a 14LPP helyett 12LP gyártástechnológiát használ hozzájuk a GlobalFoundries. Ez az előrelépés 10%-os teljesítménynövekedéssel kecsegtet, a tranzisztorsűrűség pedig 15%-kal javul. A 10%-os előny egyrészt elköthető arra, hogy azonos órajelen 10%-kal alacsonyabb legyen a fogyasztás, de arra is, hogy azonos fogyasztás mellett 10%-kal magasabb órajelet lehessen érvénybe léptetni. Az AMD szerint a RYZEN 2000-es processzorok azonos órajel mellett 11%-kal kevesebbet fogyasztanak, mint elődeik, azonos fogyasztás mellett pedig 16%-kal gyorsabbak – utóbbiba természetesen az új technológiák is beleszólnak, így nem csak a gyártástechnológia adja az előnyt (ezekről később lesz szó). Lapkaméret terén ugyan arra számíthatnánk, hogy a RYZEN 2000-esek kisebbek, de erről szó sincs. Az új lapkák is 213 négyzetmilliméteres kiterjedéssel bírnak és 4,8 milliárd tranzisztor dolgozik bennük, ahogy elődeiknél már megszokhattuk.

Az új processzorok az említett előrelépések mellett jobb feszültség és frekvencia görbéket is használnak, amelyek segítenek a teljesítmény növelésében, és két technológia is kapott frissítést erre a félgenerációra: az egyik az XFR, a másik a Precision Boost.

XFR2 és Precision Boost 2

A második generációs Precision Boost sokkal finomabb váltásokkal dolgozhat. Az előző generációs megoldásnál a szálak terhelésétől függően elég meredek órajel-váltások mentek végbe, ahogy az a lenti ábrán is látható. Ez most megváltozik, vagyis már nem csak az egy magra, a két magra és az összes magra érvényes órajelekből gazdálkodhat a rendszer, hanem finom átmenetekkel, amelyek jól igazodnak a különböző terhelésekhez.

A Precision Boost 2 tehát sokkal hatékonyabban, dinamikusabban dolgozik, valós időben figyeli, mennyit fogyaszt a lapka, mennyire melegszik, milyen termikus kölcsönhatások vannak a szomszédos magok között, valamint milyen korlátozó tényezők mutatkoznak tápellátás terén a processzormagok és a magcsoportok esetében. A beállítás dinamikusan, finom lépésközökkel, a szálak terhelésétől függően, szinte lineárisan történik, így a boost órajel sokkal hatékonyabban és gyorsabban igazodhat a körülmények változásához, ami a teljesítményre is jótékonyan hat. És megfelelő hűtés esetén az adott órajelet is tovább tudja tartani a rendszer, ami ismét csak pozitívan hat a teljesítményre. Ahogy az a fenti diagramon is látható, a Precision Boost 2 szinte lineárisan követi a terhelés változását, hála az intelligens algoritmusnak, valamint a Sense Mi nevű szenzorerdőnek és az AVFS (Adaptive Voltage and Frequency Scaling) névre keresztelt koncepciónak.

Az XFR az előző generációs RYZEN processzorokból már ismerős lehet. Ez a technológia gyakorlatilag annyit tesz, hogy megfelelő üzemi paraméterek esetén modelltől függően 50, 100 vagy 200 MHz-cel emeli a maximális boost órajelet. A korábbi implementáció még csak korlátozottan működött változatos terhelés esetén, vagyis egy fix órajel-emelést hajtott végre egymagos, illetve az összes magra kiterjedő terhelés esetén. Az XFR2 azonban akkor is aktív lehet, ha csak a magok felét, vagy éppen minden processzormagot csúcsra járatunk – egészen addig, míg az (tCase) üzemi hőfok 60 Celsius fok alatt marad és a processzor áramfelvétele nem haladja meg a 95 ampert.

A különböző szenzorok és egyéb összetevők jóvoltából most már sokkal hatékonyabban történik az órajel-szabályozás, ami a teljesítményre is jótékonyan hat. Ehhez persze hosszú évek áldozatos munkájára volt szükség, de az ötletek mára kerek egésszé álltak össze – és a jövőben még tovább fejlődhetnek.

Új lapkakészlet

A második generációs RYZEN processzorokkal egy időben az X470-es lapkakészlet köré épülő alaplapok is bemutatkoztak. Ezek természetesen alapértelmezetten támogatják a RYZEN 2000-es processzorokat, illetve a velük együtt érkező friss technológiákat. Ugyanakkor a korábbi, 300-as sorozatú lapkakészlettel szerelt alaplapok is használhatóak maradnak az új processzorokhoz, amennyiben elvégezzük a szükséges UEFI Firmware frissítést.

Az X470-es alaplapok frissített tápáramkörrel érkeznek, ami igazodik az XFR2 és a Precision Boost 2 a technológiákhoz. Ezzel együtt egy további újítás is rendelkezésre áll, ami nem más, mint a StoreMI. Itt gyakorlatilag az AMD és az Enmotus korábban bejelentett együttműködéséről van szó, ami az új alaplapoknál a mellékelt szoftver segítségével egy gyors JBOD rendszert hoz létre. A szoftver kombinálja a rendelkezésre álló merevlemezt és SSD-t, valamint némi rendszermemóriát is lefoglal, így egy nagy meghajtót lát majd a rendszer. Ezen a meghajtón a gyakran használt tartalmak mindig a leggyorsabb területen foglalnak helyet a gyorsabb elérés érdekében, az adatok használatát pedig folyamatosan ellenőrzi egy tanulásra képes algoritmus, így a teljesítmény optimális marad. Előny, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható szoftverhez képest már nem csak 128 GB-os, hanem akár 256 GB-os SSD is a rendszer részét képezheti. A licenc minden alaplaphoz jár. Aki mélyebben is szeretne elmerülni a szoftver működésében, korábbi hírünkből extra információkhoz is juthat.

A teszthez használt alaplap

Az aktuális teszt egy igazi csúcsalaplap, az ASRock X470 Taichi Ultimate segítségével zajlott, ugyanis ezt a terméket kaptuk a RYZEN 2000-es processzorok mellé az ASRock hazai képviseletétől, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.

Az X470 Taichi Ultimate dizájnjában a fekete, a fehér és a szürke uralkodik, fogaskerekes motívumokkal. Az alaplap üvegszál erősítésű nyomtatott áramköri lapot használ, ami segít a PCB rétegek közötti hézagok csökkentésében, így a pára általi rövidzár ellen hathatós védelmet nyújt. A matt fekete nyomtatott áramköri lap két unciányi rezet használ, ami a tuning, a hűtés és az energiahatékonyság szempontjából egyaránt kedvező. A 16 fázisú tápellátást Dual-Stack MOSFET-ek, 60A-es prémium tekercsek és Nichicon 12K Black kondenzátorok alkotják, amelyekkel stabilan, jó minőséggel lehet kielégíteni a processzor és a memóriamodulok áramigényét.

A Socket AM4-es processzorfoglalattal érkező alaplap négy darab DDR4-es memóriafoglalattal rendelkezik, amelyekben akár DDR4-3466 MHz-es, vagy ennél gyorsabb memóriamodulok is helyet kaphatnak. Jó hír, hogy a tuningosokat külső órajel-generátor várja, ami nagyobb szabadságot ad órajel-beállítások terén és a PCIe tunigra is lehetőséget ad.

A bővítőhelyek között két darab, fémkerettel is ellátott PCI Express 3.0 x16-os slotot, egy PCI Express 2.0 x16 (x4)-es slotot, valamint két PCi Express 2.0 x1-es slotot láthatunk. A PCI Express 3.0 x16-os slotok közül Raven Ridge APU alkalmazásakor csak a felső érhető el és az is csak x8-os sávszélességgel. Ezen felül a harmadik (alsó) PCI Express 2.0 16 (x4)-es slot használatakor a második M.2-es slot letiltásra kerül, mert az a chipsettől kapja a sávjait.

A két M.2-es slotból a felső M.2-22110-es méretig, az alsó pedig M.2-2280-as méretig fogadja a PCIe és a SATA SSD kártyákat. Előbbi PCI Express 3.0 x4-es, utóbbi azonban csak PCI Express 2.0 x4-es sávszélességgel gazdálkodik a már említett ok miatt (chipset). A felső slothoz extraként egy M.2-es hűtőbordát is kapunk, ami segít a nagyteljesítményű SSD-k által termelt hő hatékony leadásában. Az adattárolókat további 6 darab SATA 6 Gbps-os port is várja, méghozzá RAID 0,1 és 10 támogatással, de rajtuk kívül egy ASM1061-es vezérlőre kapcsolódó SATA 6 Gbps-os páros is kiszolgálja őket.

Különlegesség, hogy ez az alaplap már Aquantia AQC107-es vezérlővel is rendelkezik, ami 10 GbE sebességgel ajándékozza meg szerencsés tulajdonosát. Ezen felül egy Intel I211AT típusú GbE vezérlő is szerepel a kínálatban, a vezeték nélküli kommunikációt pedig egy 433 Mbps-os 802.11ac WiFi és egy Bluetooth 4.2-es vezérlő segíti.

Az új alaplapról a minőségi audió rendszer sem hiányzik, ami ezúttal egy Purity Sound 4-es megoldás. Ez tulajdonképpen egy hardverekből és szoftverekből álló 7.1 csatornás csomag, amelynek hardveres alapját a Realtek ALC1220-as kodekje adja. A vezérlő mellé került egy TI NE5532-es fejhallgató erősítő, plusz a Nichicon Fine Gold sorozatú audió kondenzátorokat sem spórolták le. A jobb és bal audió csatorna külön PC rétegen fut, valamint a szokásos leválasztásra is sor került, hogy a környező komponensek zaja ne „szennyezze” az audió jelet.

Az új alaplap USB 3.1 Gen2 portokból kettőt rejt: az egyik Type-A, a másik Type-C kiszerelésben érhető el a hátlapon. A felszereltséggel kapcsolatban fontos még elmondani, hogy Raven Ridge APU alkalmazásakor jól jöhet a HDMI 1.4a port, de ha combosabb processzorban és több videokártyában gondolkodunk, amelyek ráadásul az Nvidia háza tájáról érkeztek, hasznos lehet az ajándék SLI HB híd.

Aki RGB LED világításra vágyik, a PCH hűtése alatt talál néhány RGB LED-et, plusz alaplapi RGB LED kivezetéseket is kapunk, amelyek közül az egyik a normál, a másik pedig a címezhető szalagokat várja.

Tesztkonfiguráció

Intel platform

Processzorok:

Alaplap: Gigabyte GA-Z370M D3H

Memória:

AMD Ryzen 1000 és RYZEN 2000 APU Platform

Processzorok:

Memória: 2 x 4 GB DDR4-2667 MHz CL16-17-17-35

Alaplap: ASUS TuF B35M-Gaming Plus

Alaplap a fogyasztástesztekhez:ASRock X470 Taichi Ultimate

AMD RYZEN 2000 CPU platform

Processzorok:

Memória: 2 x 4 GB DDR4-2933 MHz CL16-17-17-35

Alaplap: ASRock X470 Taichi Ultimate

Közös komponensek

A mezőny

Fogyasztás és melegedés

A tesztkonfigurációk fogyasztását minden esetben ugyanazzal a módszerrel vizsgáltuk. A teljes rendszer fogyasztását mértük a jól bevált Volcraft Energy Logger 4000-es készülékünkkel, vagyis a lenti adatok a konnektorból „felvett teljesítményt” ábrázolják.

Ahogy az a fentiekben látható, az új RYZEN processzorok üresjáratban és Prime95 alatt is kevesebbet fogyasztottak előző generációs társaiknál, de CineBench R15 és GTA V alatt már éhesebbek voltak. A mérésekhez az X470-es lapkakészlettel szerelt Taichi Ultimate alaplapot használtuk minden RYZEN processzornál, hogy az eredmények minél jobban összehasonlíthatóak legyenek.

A hőfokok vizsgálatakor minden esetben ugyanazt a processzorhűtőt vetettük be, ami nem más, mint egy Noctua NH-U9S. Az üresjárati hőmérsékletek mellett az extrém terhelés alkalmával jelentkező hőfokokat is megmértük, ehhez a Prime 95 nyújtott segítséget. Azt azért érdemes kiemelni, hogy a lentebb látható maximális hőfokokat átlagos felhasználás alkalmával nem igazán fogják elérni a processzorok – játékok és egyéb terhelések során jó 10-20 Celsius fokkal alacsonyabb hőfokokat mérhetünk, processzortól függően.

Üresjáratban eléggé együtt volt a mezőny, de maximális terhelés alkalmával már láthattunk néhány érdekességet. A RYZEN 2000-es processzorok 8-10 Celsius fokkal melegebbek voltak, mint elődeik. Kupakjuk alatt természetesen továbbra is indium alapú forraszanyag teljesít szolgálatot, ahogy arról Der8auer már lerántotta a leplet. Fontos adalék, hogy a RYZEN 2000-es asztali processzorok esetében 10 Celsius fokos offset mellett történik a CPU hőfok kiolvasása, vagyis az alkalmazások a tCTL értéket jelentik, nem a tDIE értéket, előbbi pedig 10 Celsius fokkal magasabb. Mi a fentie értékeknél már kivontuk ezt az eltolást – de a tDIE értéket a HWInfo alkalmazással is elérhetjük, ha szükséges. Hasonló módszert már az első generációs RYZEN processzoroknál is alkalmazott a gyártó, ott azonban 20 Celsius fokos volt az offset, amit később eltávolítottak.

Érdekes adalék, hogy a gyári hűtőket is kipróbáltuk, így azt is meg tudjuk mondani, mire képesek.

A fenti értékekből természetesen kivontuk a fentebb már említett 10 Celsius fokos offsetet. Azaz a RYZEN Master, illetve a többi segédprogram ezeknél 10 Celsius fokkal magasabb értékeket jelez vissza, de az említett HWInfo a tDIE hőfokot is mutatja, nem csak az ofsettel eltolt tCTL értéket. A gyári hűtés összességében átlagfelhasználásra bőségesen elég lehet, de tuninghoz valami combosabb után kell nézni.

Tuning

A nálunk lévő processzorokat egy gyors tuningnak is alávetettük. A lenti CPU-Z ablakokban hibásan jelenik meg a kiolvasott üzemi feszültség, ugyanis a RYZEN 7 2700X esetében 1,43750 voltot, a RYZEN 5 2600X esetében pedig 1,41250 voltot állítottunk be. A BIOS-ban 1,45 volttól indul a piros tartomány és 1,55 voltig tart.

Tesztek azonos órajelen

Két processzor segítségével megnéztük, azonos órajelen mekkora gyorsulás várható a régi és az új RYZEN generáció között. Mivel a bevezetőben már leírtuk a lényeget, túl nagy meglepetést nem okozhat a lenti táblázat.

Extraként kétféle módszerrel teszteltünk. Első körben a régi memória-órajel alkalmazása mellett megnéztük, mennyit hoz a konyhára a picit módosított Zen+ architektúra, majd a memória-órajelet is névleges értékre állítottuk, hogy az is kiderüljön, az architektúra és a memória-kezelés újításai összességében mennyit gyorsítanak.

AIDA 64

A népszerű tesztprogram remekül rávilágít a második RYZEN generáció újításainak hatásaira. A memória-kezelés gyorsult, javultak az írási-, olvasási- és másolási sebességek, valamint a késleltetés is. Egyéb területeken az órajel-emelés hatásait láthatjuk: esetenként 5-10%-kal lettek gyorsabbak az előző generációs processzorok, ami segített az Intel processzorok elleni versenyképesség növelésében. A RYZEN 7 2700X kiváló teljesítményt nyújtott, így izgatottan vártuk, mire lesz képes a többi tesztben.

SiSoft Sandra

A SisoftSandra legfrissebb kiadásában a processzormagok közötti kommunikáció fejlődését vizsgáltuk. Az eredmények remekül mutatják, hogy a késleltetést sikerült csökkenteni, de ezzel együtt a magok közötti sávszélesség is szépen nőtt – utóbbi területen a RYZEN 7 2700X még a Core i7-8700K-t is felülmúlta.

7Zip, VeraCrypt, Cinebench R15

A könnyebb áttekinthetőség érdekében megpróbáljuk ésszerűen csoportosítani a hasonló teszteket, hogy a végeredmény könnyebben lehessen fogyasztani. A 7ZIP teszt esetében a tömörítés teljesítményének vizsgálatakor a RYZEN 7 2700X a gyorsulások hatására itt már legyőzhette a Core i7-8700K-t – ez a RYZEN 7 1800X számára még nem ment.

VeraCrypt alatt az AES Encryption és Decryption teszteket érdekes módon az előző generációs RYZEN-ek nyerték, de az SHA256-os és SHA512-es tesztekben már remekeltek az újoncok – a gyorsulások hatására csökkent a szakadék az Intel és az AMD processzorai között.

A Cinebench R15 egy szálon futó tesztjeinél szintén kiválóan látszik, milyen szépen fogy a RYZEN 2000-es processzorok és a Coffee Lake sorozat felsőkategóriás tagjai közötti különbség. Több szálon természetesen a RYZEN-ek aratnak – a RYZEN 5 2600X még a Core i7-8700K-t is szépen megközelíti, pedig jóval olcsóbb annál.

Kép- és videó szerkesztés, videó kódolás

HandBrake alatt 10%-ot gyorsultak az új processzorok régi társaikhoz képest, így a Core i7-8700K-tól és a Core i5-8600K-tól még messzebbre távolodtak – ez a két Intel processzor a RYZEN 7 2700X és a RYZEN 5 2600X legfőbb riválisa.

A Photoshop tesztben a RYZEN 5 2600X ugyanazt a teljesítményt nyújtotta, mint a Core i5-8600K, de a RYZEN 7 2700X is faragott a RYZEN 7 1800X hátrányából, ám a Core i7-8700K-t így sem tudta legyőzni. A távolság viszont nagyon lecsökkent.

Adobe Premiere Pro alatt renderelésben még mindig nagyon jók a RYZEN-ek, itt viszont egy picit felborult az erősorrend. A videó kódolásával járó tesztben már helyreállt a rend, méghozzá olyannyira, hogy mindkét új RYZEN processzor legyőzte közvetlen Inteles riválisát.

JavaScript tesztek

A szokásos Kraken és Octane teszteket ezúttal is elvégeztük, méghozzá a Windows 10 beépített webböngészőjével. Octane alatt szépen faragtak elődeik lemaradásából az új RYZEN-ek, így elég jól megközelítették Inteles riválisaikat, de legyőzni még nem tudják őket.

A Kraken teszt alkalmával viszont történt némi győzelem, hiszen a RYZEN 5 2600X a Core i5-8600K elé került, a RYZEN 7 2700X azonban nem tudta lenyomni a Core i7-8700K-t. Elődeikhez képest viszont jól láthatóan gyorsultak.

Játékok

Természetesen a játékokkal is tettünk néhány próbát, hiszen az órajel-emelés, illetve a magasabb órajelen ketyegő rendszermemória egészen biztosan jót tesz az új RYZEN processzoroknak – elődeiknél erre már láthattunk példát korábbi tesztjeinknél.

A sort a Batman: Arkham Knights nyitja, amelyben 10%-os gyorsulást láthatunk a régi és az új RYZEN generáció két leggyorsabb tagja között. Ez még itt nem volt elég ahhoz, hogy az Intel processzorok lecsússzanak a trónról, de a különbség vészesen fogy. A GTA V esetében hasonló kép fogad, csak úgy, mint Rise of The Tomb Raider, Total War: Warhammer II és Final Fantasy XV Benchmark alatt. A World of Tanks EnCore Benchmarkja már hoz egy pici izgalmat, ott ugyanis sikerül jobban megközelíteniük az új RYZEN processzoroknak a Coffee Lake sorozat tagjait, de csúcson csücsülő trió így sincs komoly veszélyben, a magas órajel és az egyszálas teljesítmény a játékokban még mindig győzelmet jelent.

Verdikt

Az AMD új processzorai remekül sikerültek, ami a 12 nm-es csíkszélességnek, a ZEN+ architektúra finomhangolásának és főleg az órajel-emeléseknek köszönhető. Az új modellekkel még tovább csökkent az AMD RYZEN és az Intel Coffee Lake processzorok közötti teljesítménykülönbség, sőt, néhol a gyorsulás arra is elég volt, hogy az új modellek végre lenyomják közvetlen riválisaikat.

A RYZEN 7 2700X a Core i7-8700K ellen szállt harcba. Utóbbi még mindig erősebb, ha egy szálas terhelésre kerül sor, ha viszont szerepet kap az összes mag, az AMD terméke egyből maga mögé utasítja riválisát. A RYZEN 7 2700X a maga 111000 forintos árával most még egy kicsit drága, de a régi RYZEN modellek kivezetésével és néhány hét elteltével egészen biztosan vonzóbb árcédula díszeleg majd rajta. A termékhez egyébként extraként egy RGB LED világítással ellátott gyári hűtő is jár, ami azért jó hír, mert a korábbi RYZEN 7-es modellekhez nem kaptunk hűtést. Noha jelenleg ez a leggyorsabb második generációs RYZEN modell, a verebek már elkezdték csiripelni, hogy szükség esetén egy RYZEN 7 2800X processzort is piacra dobhat a vállalat, ha az Intel erre okot ad.

A RYZEN 5 2600X szintén egy jól sikerült processzor lett, ami a RYZEN 5 1600X-hez képest szépen gyorsult. Utóbbi viszont a raktárkisöprés miatt igen olcsó lett, már 55 000 forintért is hozzá lehet jutni, ráadásul gyári hűtéssel, és nem annyival lassabb, mint amennyivel olcsóbb. A 2600X egyébként most még 69 000 forint környékén van, de lehetséges, hogy még nem állt be az ára, változhat az elkövetkező 1-2 hétben.

A RYZEN család várhatóan tovább bővül az elkövetkező időszakban, valamint az olcsóbb alaplapok is megjelennek majd, hiszen most még csak az X470-es modellek érhetőek el kereskedelmi forgalomban a 400-as szériából, B450-es társaikra egy picit várni kell (és a pletykák szerint felfelé is terjeszkedni fog az AMD).

A tesztben szereplő második generációs RYZEN processzorokat az AMD-től kaptuk kölcsön, az ASRock X470 Taichi Ultimate alaplap pedig az ASRock hazai képviseletétől érkezett. Ezúton is köszönet értük!