Ha már Nintendo, akkor mi más lehetne a neve a cég életét hosszú évek óta megkeserítő hacker neve, mint Gary Bowser. A kanadai úriember fölött az utóbbi hónapokban csaptak össze a hullámok, mint nem csak polgári per indult ellene, hanem hanem az Egyesült Államok szövetségi bírósága is eljárást indított ellene.
A szövetségi eljárásban Bowser már bűnösnek vallotta magát, és 4,5 millió dollár büntetést kell fizetnie és akár 10 évet is tölthet börtönben. A polgári peres eljárásban most született végső ítélet szerint további 10 milliós büntetést kell fizetnie.
Az 51 éves Bowser azzzal kereste kenyerét, hogy modchipeket készített a Nintedo konzoljaihoz a Team Xecuter részeként. Úgy tűnik, hogy az úriember szervezetten, vállalati körülmények között, előre megfontolt szándékkal vett részt kiberbűnözési tevékenységben, mondja a bíróság.
A bírósággal megkötött vádalku keretében Bowser mindezt elismerte.
A helyzet különlegessége, hogy a pert a Nintendo of America indította, aminek a jelenlegi elnöke Adam Bowser. Szóval ez itt a Bowserek háborúja. Akárhogy is, a fő célpontot jelentő Doug Bowsert a Dominikai Köztársaságban tartóztatták le, majd adták ki az Egyesült Államoknak, aki mellett jelenleg még két társát keresik, habár az információk szerint összesen 12-en voltak, köztük weboldal tervezők, szoftverfejlesztők, beszállítók és gyártók is.
A második fő célpont Max Louarn, 48 éves francia állampolgár, akir Kanadában tartóztattak le, és az Egyesült Államok kéri a kiadatását, a harmadik célpont pedig Yuanning Chen, 35 éves kínai állampolgár, aki még mindig szabadlábon van.
Az évek során a Team Xecuter több botrányba is került, miután például az ő chipjükkel lehetett aktiválni a 3DS-konzolokban egy olyan kódot, ami teljesen kinyírta a gépet. Később, már 2020-ban a csapat a Torrenfreaken megpróbálta lemosni magáról a kalózkodást stigmáját, azt állítva, hogy ők a modchipekkel csak amatőr játékfejlesztőknek akartak segíteni a hardverhez való hozzáféréshez. Elmondásuk szerint így olyan játékok készíthetők a Nintendo hardvereire, amiket a készítői nem akarnak értékesíteni, így nem származik belőle anyagi haszon. Ezt az érvelést azonban az amerikai igazságügyi minisztérium nem igazán vette be.
